Azt hiszed, védi a céged a kamatstop? Lehet, hogy tévedsz!

Mennyit fizet a vállalkozásod havonta a bankodnak? Szakértőink tapasztalatai szerint kevés olyan cégvezető van, aki ennek a tételnek akár a nagyságrendjét meg tudná becsülni a nyilvántartások áttekintése nélkül. Pedig érdemes lenne foglalkozni a kérdéssel, mert éves viszonylatban milliók folyhatnak el feleslegesen. Sokan gondolják ráadásul ezekben a hónapokban azt, hogy a kamatstop védi cégüket az emelkedő kamatok hatásai ellen, pedig vannak olyan esetek – és igen gyakoriak -, amikor ez nincs így.

A banki költségek tipikusan azok közé a kiadások közé tartoznak, amelyeket a cégvezetők – sem – ellenőriznek rendszeresen. Olyan ez, mint az egyéb rezsiköltségek, aminél csak a nagyon kiugró változásokra figyelünk fel, ha egyáltalán… Nos, az idén az energiaköltségek elképesztő ugrása miatt mindenki spórolni kezdett az energiával. Ugyanezt érdemes lett volna (de indokolt lenne még most is) megtenni a banki költségekkel is, hisz számos vállalkozásnál a sokszorosára emelkedett ez a kiadás.

A kamatstop tavaly novemberi kiterjesztése hatalmas segítséget jelentett persze azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, amelyek változó kamatozású kölcsönnel rendelkeztek. (A feltételekről korábban részletesen is írtunk.) Az intézkedés – a bejelentéskor közöltek szerint – a hitellel rendelkező hazai kisvállalkozások 40-45 százalékát érintette: mintegy 60 ezer cég, százezer hitelszerződését, amelyek összértéke kétezermilliárd forint körül lehetett. Nem minden vállalkozói hitelszerződésre vonatkozik azonban a kamatplafon.

Milyen hiteleket véd a kamatstop és melyeket nem?

A tavaly november 15.-ével életbe lépett kormányrendelet szerint a kamatstop a kis- és középvállalkozások változó kamatozású piaci feltételekkel nyújtott forint hiteleire és lízingszerződéseire érvényes, ami mellett a feltételeknek megfelelő refinanszírozási kölcsönökre terjed ki a védelem. Már a bevezetéskor felhívtuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy – egyéb kivételek mellett – a fizetés számlához kapcsolódó hitelkeretekre sem lesz érvényes a kamatplafon.

Ráadásul ez utóbbiak közé tartozik a vállalkozások által igen gyakran igénybe vett banki forrás a folyószámlahitel is, amely nem ok nélkül kedvelt a cégek körében, hisz egyszerű, rugalmasan felhasználható hitelfajta, bár épp ebből adódóan kockázatokkal is számolni kell; a kamatstop bevezetése is ilyen helyzetet teremtett.

Mennyivel nőttek a banki költségek a kamatstoppal nem védett hiteleknél?

A szakértőinkhez eljutó észrevételek alapján sok cég figyelmét elkerülte ez a kitétel. Nézzük meg egy konkrét példán mekkora plusz kiadást jelentett a számukra ez a figyelmetlenség!

Számoljunk kerek összeggel, 100 millió forintos folyószámlahitellel. Induljunk ki abból, hogy a vállalkozás folyószámlahitel-keret szerződését tavaly májusban újították meg és tételezzük fel, hogy a cég aktívan él a keret adta finanszírozási lehetőséggel: a hitelkeret átlagos kihasználtsága az elmúlt egy évben 80 százalék körül alakult. Hitelszerződés szerint az ügyleti kamat az 1 hónapos Bubor plusz 4 százalék kamatfelár: magyarán minden hónapban az aktuális Bubor érték plusz 4 százalék alapján állapítják meg az érvényes ügyleti kamatot. (A kamat mellett egyéb költségekkel és díjakkal is számolni kell, ezek figyelembevételétől azonban most eltekintünk.)

Az alábbi ábrán szemléletesen nyomon követhető, hogy az elmúlt bő egy évben az üzleti környezet romlásával párhuzamosan milyen meredeken emelkedett a kérdéses hitel ügyleti kamata, amely az idén év elején már meghaladta a 20 százalékot is. A havi kamatköltség pedig a tavaly májusi duplájára emelkedett mostanra: közel 700 ezer forintról 1,4 millió forintra ugrott.

A kamatstoppal jelentős összeget (június végéig, ameddig a jelenleg érvényes feltételek alapján védi az intézkedés a céges hiteleket közel 5 millió forintot) takarítana meg a cég, de a folyószámlahitelre ez nem érvényes. Mit lehet tenni a költségek lefaragása érdekében?

A megoldás a hitelkiváltás

Jobb hitelt kell keresni. Erre a kézenfekvő megoldás a Széchenyi Folyószámlahitel MAX+, amely jelenleg évi fix 5 százalékos kamattal érhető el. Az előbbi példában szereplő 100 milliós hitel, 80 százalékos kihasználtság mellett havi 333 ezer forint körüli kamatköltséggel megúszható lenne, amely fele a piaci hitel után fizetett tavaly májusi és negyede a mostani havi kamatköltségének.

Ha tehát van arra mód, célszerű megvizsgálni, hogy cégünk megfelel-e a támogatott hitel feltételeinek.

Akkor is érdemes azonban körülnézni a piacon, ha vállalkozásod valamilyen ok miatt nem igényelhet Széchenyi hitelt. A bankok ajánlatai között jelenleg rendkívül nagy eltérések vannak, a jó, hitelképes cégekért erős a verseny, adott esetben akár egyedi ajánlatra is számíthatsz. Érdemes tehát alaposan körülnézni a piacon, hiszen – ahogy az a bemutatott konkrét példán is látszik, havonta is százezrek múlhatnak egy jó döntésen.