Az elmúlt év végén kezdődött az a folyamat, hogy a bankok a tranzakciós adó miatt gyakrabban változtatnak a bankszámla hirdetményeiken. De mi újdonságot hozott a törvényi változás a piacon? Érdemes még tovább várnunk vagy elkéstünk a bankváltással?
A tavalyi év vége a tranzakciós adótól volt hangos. Mindenki kívülről fújja a számokat: 0,3% a készpénzes tranzakciók, 0,2% a kártyás vásárlások és az utalások után az illeték mértéke. Ugyanakkor azt is szabályozta a törvényhozás, hogy a bankszámlahirdetmények – ügyfelek számára kedvezőtlen irányú – módosításait az életbe lépésük előtt 2 hónappal közzé kell tenni. Így már az előző év végén tudni lehetett, hogy a leggyorsabban reagáló bankoknál hogyan alakulnak az idei számlaköltségek. Sok bank viszont kivárt, így még mindig nem mondható teljesnek a kialakult helyzet.
Egyesek úgy gondolkodtak, hogy a tranzakciós adó bevezetése előtt bankot váltanak, hiszen így megspórolják 0,2%-ot, amit az idei évben egy átutalásért pluszban kell fizetniük. (Ez 1.000.000 forint esetében 2.000 forint, ami nem kevés.) De mivel a bankok egy részénél nem lehetett tudni előre, hogy hogyan fog változni az akkor aktuális számlaköltség, így elképzelhető, hogy olyan bankhoz mentek át még tavaly, ami január 1. óta vagy már megemelte, vagy meg fogja emelni a számlaköltségeit. Ebben az esetben nemhogy megspóroltak egy tranzakciós adót, de egy felesleges átutalási díjat fizettek ki (amennyiben újra bankot váltanak, miután szembesültek új bankjuk költségtételeinek emelésével).
Például a Sopron Bank a hónap elsejétől jelentősen emelte a költségeit. Az általunk követett Bázis, Aktív online és Senior számlák esetében is 100-100 forinttal növelte az úgy nevezett zárlati díját (gyakorlatilag megegyezik a számlavezetési díjjal). Ezen kívül az átutalások díját átlagosan 0,3%ponttal növelte, miközben a Bázis díjcsomag esetén tranzakciók után számolt díjakat nem maximalizálta (míg a tranzakciós adónak van egy 6000 Ft-os maximuma). Sőt, az eddigi ingyenes 3 darab bankkártyás készpénzfelvételt is egy huszáros vágással nullára csökkentette.
A fenti példából is látszik, hogy a bankok pénzügyi helyzetük és a piaci stratégiáik alapján különböző mértékben, és időben hárították át az adót ügyfeleikre. Volt olyan bank, amelyik teles egészében és olyan is, amelyik időszakos akció keretében csak egy részét terhelte. Általánosságban elmondható,hogy a tranzakciók díjazásában visszaköszön a tranzakciós illeték, kivéve a bankkártyás fizetéseket, amit (egyelőre) csak pár bank terhel a plusz adó mértékével. Az ingyenes tranzakciók gyakorlatilag eltűntek. Ez alól olyan egyedi kivételek akadtak, mint havonta néhány saját ATM-s készpénzfelvétel vagy egy-egy teljesen ingyenes utalás. Korábbi cikkeinkből (például ebből, vagy ebből) azonban az is kiderült, hogy nem csak az átutalás és a készpénzfelvételt kell figyelembe vennünk: havi számlavezetési díj vagy a kártya éves díja is erősen befolyásolja a bankköltségeinket. Márpedig sok esetben ezek a díjtételek sem maradtak érintetlenül.
Új trendként figyelhető meg a bankok körében, hogy díjcsomag módosítás helyett, teljesen új díjcsomagokat hoznak ki a hirdetményükben (lásd pl.
K&H és a UniCredit bankok). Ilyenkor a régi díjcsomagokat tovább nem értékesítik, új ügyfelek már nem igényelhetik, a régi ügyfelek számára pedig általában a költségtételeiket is emelik.
Tehát, ha tudatos döntést szeretnénk hozni érdemes még várnunk pár hetet. Addigra valószínűleg letisztul a piaci helyzet: a bankok reagálnak egymás ajánlataira, és ha nem is lesznek érvényben az új díjstruktúrák, de már elérhetőek kell lenniük a bankok honlapjain. Mi is készülünk, hogy akkor is segítséget nyújtsunk az olvasóinknak a bankváltásban.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá az írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezzen” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
