A hitelfelvétel során számos tényező befolyásolja, hogy melyik lakáshitel ajánlat lesz a befutó. Mekkora jövedelemmel rendelkezik a hitelfelvevő, mennyi hitelre van szüksége, milyen időszakra szeretné rögzíteni a hitel kamatát? Emellett az sem mindegy, hogy hol veszi fel a kölcsönt, ugyanis a bankok és a lakástakarékok által kínált hitelek több ponton is eltérnek egymástól. Milyen előnyei és hátrányai vannak egyik és másik megoldásnak, mutatjuk!
Míg évekkel ezelőtt egyedülálló módon csak a lakástakarékok kínáltak végig fix kamatozású lakáshitelt, addig mára már az összes nagybank palettájára is felkerültek a teljes futamidő alatt kiszámítható hitelek. A végig fix kamaton kívül azonban több hasonlóságot már csak elvétve találunk a lakástakarékok és a bankok ajánlatai között:
Amennyiben lakástakaréktól vennénk fel kölcsönt, úgy legtöbbször a szűk keresztmetszetet a hitel összege fogja jelenteni, mivel egy szerződés esetén a maximális hitelösszeg még a 10 millió forintot sem éri el. Az alacsony felvehető hitelösszeg komoly korlát a mai ingatlan árak mellett, hiszen Budapesten szinte elképzelhetetlen, hogy 5-10 millió forintos saját erő mellett ennyi hitel elég legyen, ha 1-1,5 szobásnál nagyobb lakást szeretnénk.
Szerencsére ahogy a lakástakarék állami támogatása, úgy a felvehető hitelösszege is megtöbbszörözhető, amennyiben több szerződést kötünk. Ennek feltétele, hogy a további szerződéseken kedvezményezettnek közeli hozzátartozót (férj, feleség, testvér, szülő, nagyszülő, gyermek, unoka) jelölünk meg, így több szerződéses összeg egyszerre egyelten lakáscélra is felhasználható.
Ezzel szemben a banki lakáshitel további szereplők (adóstársak) bevonása nélküli is sokkal rugalmasabb hitelösszeg tekintetében, emellett szélesebb skáláról választhatunk a futamidő meghatározásakor is. Viszont 20 év felett már jelentősen megnövekszik a hitel teljes visszafizetésének a mértéke, ezért ez valós előnyt nem jelent az áthidaló kölcsönhöz képest. Kamat és végtörlesztési díj szempontjából pedig nincs egyértelmű győztes, a megfelelő választást az igénylő egyedi adottságai (hitelösszeg, jövedelem, preferált kamatperiódus, bevonható adóstársak köre) határozzák meg.
Ha kíváncsi vagy a ma elérhető legolcsóbb lakáshitel ajánlatokra, akkor használd az alábbi hitel kalkulátort:
Az egyik legfontosabb és legérdekesebb különbség azonban nem a számokban (hitelösszeg vagy kamat), hanem a hitel visszafizetési módjában rejlik.
Míg végig fix kamatozású banki hitel esetén havonta azonos összegű törlesztőrészletet fizetünk ki, amely kamatot és tőkét egyaránt tartalmaz, addig lakástakarék esetén egészen más a helyzet.
A lakástakarékpénztártól felvett azonnali áthidaló kölcsönt úgy kell elképzelni, mint egy a devizahiteles időkben népszerű lakástakarékkal kombinált lakáshitelt. A futamidő két részből áll, áthidaló kölcsön és lakáskölcsön szakaszból.
Az áthidaló kölcsön szakaszban (a lakástakarék megtakarítási ideje alatt) egyfelől be kell fizetni a lakástakarékba a vállalt havi megtakarítás összegét, másfelől a teljes kölcsönösszeg után kamatot kell fizetni. Ez idő alatt tőkét egyáltalán nem fizetünk vissza (a tartozásunk összege fabatkát sem csökken). Amikor viszont lejár a lakástakarék megtakarítási ideje, akkor az ott összegyűlt 30%-os állami támogatással növelt összeg automatikusan előtörlesztésre kerül és egy csapásra jelentősen csökkenti a hitel tőketartozását.
Ezt követően a lakáskölcsön szakaszban már sztenderd módon történik a törlesztés, ami ekkor tőkét és kamatot egyaránt tartalmaz.
Fontos kiemelni, hogy az MNB a nemrég bejelentett két új eszközének (kamatcsere ügylet valamint jelzáloglevél vásárlás) segítségével is azt szeretné elérni, hogy csökkenjenek a hosszú távon kiszámítható kamatozást biztosító lakáshitelek kamatai. Ha ez a célkitűzés megvalósul, akkor egy ma felvett hitelt pár év múlva szinte biztosan megéri majd kiváltani. A korábban elmondottak alapján könnyen belátható, hogy az áthidaló kölcsön kiváltására a lakástakarék betörlesztésig biztosan nagyobb összeget kell fordítani, mint egy banki hitelre (a banki hitelnél kisebb a tőketartozás, mint az áthidaló kölcsönnél).
Az utóbbi esetben ez azt eredményezi, hogy az adós a hitelképességi vizsgálatok során a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM), valamint a hitelfedezeti mutató (LTV) szempontjából is kedvezőbb ügyfélminősítési besorolást kaphat új hitelezőjétől, azaz jobb feltételű, például alacsonyabb kamattal és törlesztőrészlettel rendelkező hitelre válthat, mintha az áthidaló kölcsönét cserélné le.
