Egyre csak nő a darabszáma és a kezelt vagyona azoknak a számláknak, melyekhez adókedvezmény kapcsolódik. A jegybank adatai szerint a TBSZ-eken és NYESZ-eken lévő vagyon elérte tavaly év végén a 3000 milliárd forintot. Ezzel, ha úgy vesszük már minden harmadik forintot olyan helyen parkoltatnak a magyarok, amivel a kamatadó lenullázható.
Használd az állampapír keresőnk, hogy megtaláld az igényeidhez illő kockázatmentes befektetést!
Biztos sokan ismerik az olyan kiváló adókedvezménnyel is megspékelt megtakarítási eszközöket, mint amilyen a tartós befektetési számla (TBSZ) vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). De aki nem, annak röviden elmondjuk, hogy miről is van szó.
A TBSZ-nél, ha a gyűjtőéven túl megtartjuk a számlát legalább 5 évig, akkor a 15%-os kamatadótól mentesen vehetjük ki a befektetéseinket. Lekötött betétet már nem éri meg ott tartani, viszont az állampapírokon, a befektetési alapokon vagy éppen a részvényeken képződött hozamot sokan ilyen formában spórolják meg.
A NYESZ más tészta, annak célja a hosszú távú előtakarékosság a nyugdíjra. Ezért nemcsak a kamatadótól szabadulhatunk meg általa, hanem a befizetéseinkhez kaphatunk 20%-os adóvisszatérítést is. A baj csak az, nagyon jó befektetőnek kell lennünk ahhoz, hogy valóban ki tudjuk használni a számlában rejlő lehetőségeket. Hiszen rajtunk kívül senki sem segít, hogy a mögöttes befektetéseket összeválogassuk.
A nagy kérdés már csak az, hogy ezek az adókedvezménnyel is megspékelt megtakarítási eszközök mennyire széles körben elterjedtek. Azért is jó kérdés ez, mert alapvetően nem kell hozzá több százezer forint, hogy elindítsunk egy TBSZ-t vagy egy NYESZ-t. A jegybank átvágta a gordiuszi csomót és friss adatokat szolgáltatott.
A 2017 végi adatok szerint a következő kép rajzolódik ki:
- 358 970 darab TBSZ volt itthon, aminek 69%-a hitelintézeteknél parkolt, a többi gyakorlatilag teljes egészében befektetési vállalkozásoknál,
- a TBSZ-eken 2480 milliárd forintnyi értékpapír pihent,
- egy TBSZ-en átlagosan 6,9 millió forint volt,
- 121 39 darab NYESZ számla volt a magyaroknál, aminek 77%-a hitelintézetekhez volt köthető,
- a NYESZ-eken összesen 519 milliárd forint volt,
- egy NYESZ számlán átlagosan 4,3 millió forint volt.
Összehasonlításként, tavaly év végén 18 820 milliárd forint volt a lakosság azon megtakarítása, amit a következő befektetésekbe helyeztek:
- betét,
- kötvény (főként lakossági állampapír),
- befektetési alap,
- részvény.
Másként megfogalmazva, a betéteket is beszámítva minden hatodik forintot TBSZ-en vagy NYESZ-en kamatoztattak a magyarok. Ha szigorúbbak vagyunk és kivesszük a betéteket, akkor már szinte minden harmadik forintot olyan helyre tesszük, ahol részben vagy egészben megspórolhatjuk a kamatadót. Sőt, bizonyos esetben akár egy kis mellékest is kaphatunk adóvisszatérítés formájában.
A számok első ránézésre nagyon pozitívnak tűnnek, hiszen többmilliós az átlagegyenleg mind a két esetben, viszont azt vegyük rögtön hozzá, hogy a legnagyobb privátbanki ügyfelek számlái is benne vannak az átlagban. Így a valós kép ennél sokkal árnyaltabb.
