Közel háromszorosára emelkedtek egy év alatt a vállalati hitelkamatok. A várakozások szerint a trend a következő hónapokban is folytatódik, ráadásul a bankok a hitelfeltételek szigorítását tervezik. Időszerű áttekinteni a vállalkozásoknak a közeljövő finanszírozási terveit.
Gyorsan emelkednek a vállalati hitelkamatok
Mindezzel párhuzamosan durván drágultak a vállalati hitelek. Márciusban az egy millió euróérték alatti új forintszerződéseknél az éves átlagkamat elérte 7,48 százalékot, ami 1,1 százalékponttal magasabb a februárinál. Az ennél nagyobb összegű kölcsönöknél 1,14 százalékpontos emelkedés után 6,9 százalékra ugrott az átlagkamat. Tavaly márciusban még 2,72, illetve 1,9 százalék volt a két átlagérték.
Szabad-e, érdemes-e ilyen üzleti környezetben eladósodnia egy vállalkozásnak?
A kérdés megválaszolásához első körben tisztázni kell a legfontosabb szempontot, de az nem az, hogy a hitel drága vagy olcsó (később ez utóbbira még visszatérünk). Amikor egy vállalkozás a hitelfelvétel lehetőségét mérlegeli az első körben azt kell vizsgálni, hogy forrás bevonását az üzletmenet indokolja-e vagy sem?
Ha egyértelműen látható, hogy
- egy fejlesztés révén forgalomnövekedés és/vagy a hatékonyság javulása érhető el (növelhetőek a bevételek vagy csökkenthetnek a költségek) reális célkitűzés lehet az adott fejlesztéshez a pénzt előteremteni.
- Indokolhatja plusz forrást bevonását a cégbe például az is, ha rendszeresen likviditási problémák vannak annak ellenére, hogy a tevékenység vastagon nyereséges, csak a vevők nem abban az ütemben fizetnek, ahogy a szállítói számlákat utalni kell, és ennek az eredményesség alakulásán is lehet már nyoma.
Sorolhatnánk még a példákat, a lényege mindegyiknek az, hogy van-e olyan üzleti lehetőség, számokkal megfelelően megalapozott terv, ami alapján az látszik, hogy jó helyen lenne a cégben még egy kis tőke, mert annak megtérülése bőven biztosítva van.
Ha van ilyen ötlet. Továbbá azt is felmérte a cég, hogy az üzleti környezet változása várhatóan nem írja át ezeket a terveket (nem fordulhat például elő, hogy az infláció erősödésével piacain érdemben csökkenhet a kereslet), akkor már csak az a kérdés, hogy honnan teremtse elő a pénz a vállalkozás a tervek megvalósításához.
Hirdetés
Hirdetés
A saját tőke sem ingyenpénz
Amikor a jelenlegi banki kamatokat nézzük hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy ilyen szinteken már inkább saját forrásainkat használjuk fel. Lehet, hogy ez a jó döntés, de messze nem biztos, hogy az. Amikor ugyanis erre gondolunk általában nem a racionális megfontolás vezet erre a következtetésre, hanem az elszálló hitelkamatok: az elmúlt évek kamatszintjei után a 7,5 százalék, illetve afölötti ráták riasztóak. Ez kétségtelenül érthető. Szó sincs azonban arról, hogy a saját tőke ingyenpénz (már, ha van).
Jelenleg a szinte kockázatmentesnek tekinthető magyar állampapírokon is jelentős összeget lehet már keresni. A korábbi időszakok nagy sztárja, a szuperállampapírként emlegetett MÁP+ öt év alatt évi 4,95 százalékos hozamot termel. Az öt éves inflációkövető magyar állampapír után infláció+1,5 százalékot fizetnek évente. (A tavalyi 5,1 százalékos infláció mellett az idei évre ez 6,6 százalékos kamatot jelent. A jövő évi kamat azonban már akár jóval 10 százalék fölött is lehet, ha a mostani várakozásoknak megfelelően alakul az infláció.)
A kockázatmentes állampapíron elérhető hozamszint alatt egészen biztosan nem éri meg a tőkét vállalkozásba befektetni, még akkor sem, ha ez a saját cégünk, amelyet ismerünk. Hogy a nagyobb rizikóért cserébe mekkora a reálisan elvárható hozam, az sok tényezőtől függ. A konkrét cégtől, az iparágtól, az üzleti lehetőségektől, és még sorolhatnánk. Ezek becslése helyett vegyünk egy irányadó értéket: a kockázati tőketársaságok évi 20-30 százalékos várható hozam alatt jellemzően nem fektetnek be egy cégbe.
A fentebbiek alapján a saját tőkét sem érdemes kockára tenni akkor, ha nem hoz jóval többet mint a kockázatmentes állampapír.
Drága a vállalati hitel?
A jelenlegi hitelkamatok a megelőző időszakok értékéhez képest magasak ugyan, de messze nem irracionális még az árazás. Ráadásul az is látszik, hogy az elmúlt egy esztendőben a bankok a hitelfeltételeken érdemben nem szigorítottak. A kamat elsősorban piaci helyzet alakulásának függvényében emelkedett: az 1 hónapos Bubor egy év alatt 0,75 százalékról 6,5-re, a 3 hónapos 0,79 százalékról 6,81 százalékra kúszott fel. A kamatfelárakhoz eddig érdemben nem módosítottak a bankok. Akkor, amikor évi 9,5 százalék az éves infláció – magyarán a pénzromlás üteme – a 7,5 százaléknál kezdődő kamatszinteket nem tekinthetjük magasnak.
Fontos azonban felhívni a figyelmet arra is, hogy sokkal körültekintőbben kell számolni, alaposabban kell mérlegelni a hitelfelvétel feltételeit. Lehet, hogy az adott piaci helyzetben a 7,5 százalék fölötti kamat nem magas, de ettől még a hitelköltségek durván emelkedtek. Egy éve, egy tízmillió forintos hitel után 4 százalék éves kamat mellett, 400 ezer forint kamatköltséget kellett kifizetni. Ugyanez 7,5 százaléknál 750 ezer, amennyiben kisebb cégről van szó, a magasabb kamatfelár miatt ennél jóval több is lehet.
Mi lesz a támogatott hitelekkel?
Óriási lendületet adtak az elmúlt másfél-két évben a vállalati hitelezésnek a kedvezményes hitelprogramok. Ezek jórészt kifutottak. A Széchenyi Kártya Program GO konstrukciói elvileg június végéig elérhetőek, mivel azonban egy hitelkérelem elbírálása 6-8 hét már kevés az esélye annak, hogy egy most beadásra kerülő igényről a határidőn belül döntenek. Arról egyelőre nincs információ, hogy lesz-e folytatás, erről a piaci szereplők a következő hetekre várják a tájékoztatást.
