Egyre többen keresik az eurós megtakarításokat abban a reményben, hogy ilyen módon hatékonyabban megőrizhetik a pénzük értékét. Most utánajártunk, kik számíthatnak jobb hozamokra: akik az euróra szavaznak, vagy a forintban befektetők? Egy biztos: az esetleges plusz hozamért jelentős kockázatot kell bevállalni.
Az extrém forintgyengülés és a magas infláció megjelenése óta egyre gyakrabban találkozunk azzal a kérdéssel, hogy érdemes-e valamilyen értékállóbb devizában, például euróban vagy dollárban tartani a megtakarításokat. Most bemutatjuk, mi várható középtávon az eurós és a forintos befektetésektől, és azt is megvizsgáljuk, kinek lehet racionális döntés devizák szerint is megosztania a portfólióját.
Mióta tart a forint trendszerű gyengülése?
Az utóbbi években a forint egyre drámaibb gyengülésétől volt hangos a sajtó, de az időben visszafelé haladva olyan időszakokat is találunk, amikor jelentősen erősödött a hazai fizetőeszköz. Például 2000 és 2008 között a 250 körüli szintről 150 forint környékére mérséklődött az amerikai dollár árfolyama, miközben az euróval szemben is jól tartotta magát a forint. A trendfordulót a 2008-as gazdasági válság kitörése hozta el: ettől a ponttól kezdődően napjainkig az euróhoz képest 71 százalékot (évi 3,9 százalékot), a dollárhoz képest pedig 135 százalékot (évi 6,2 százalékot) gyengült a magyar deviza.
Ilyen körülmények között érthető, hogy egyre több megtakarító fontolgatja a devizában történő befektetést. Ha a forint gyengülésének trendje sokáig velünk marad, az stabil hozamot biztosíthat az eurós vagy dolláros bankbetéttel, állampapírral vagy befektetési jeggyel rendelkezők számára. Persze ezzel a stratégiával együtt jár egy számottevő kockázat is: a hazai fizetőeszköz erősödése esetén árfolyamnyereség helyett -veszteséget kell majd elkönyvelniük a befektetőknek.
Hirdetés
Hirdetés
Mit várhatunk az eurótól a következő két évben?
Lakossági befektetőként Magyarországon forintban és euróban egyaránt vásárolhatunk inflációkövető állampapírt, így könnyedén összehasonlíthatjuk a két deviza várható hozamait. Az állampapírt kockázatmentes befektetésnek tekintjük, ezért a hozamot csak a kamatok és a devizaárfolyam alakulása határozza meg. Forintban magasabb kamatokat érhetünk el, míg az euró erősödhet: a két hatás közül valamelyik erősebb lesz és ez alapján kell döntenünk a két alternatíva között.
Nézzünk egy konkrét példát, amelyben pontosan 1 millió forintot (vagy annak megfelelő euróösszeget) fektetünk magyar állampapírba, 2 éves időtávra. Feltételezzük, hogy 410 forintért tudunk egy eurót megvásárolni, így egy millió forintot 2439 euróra válthatnánk át. Kíváncsiak vagyunk, hogy melyik devizába érdemes inkább befektetnünk, tekintve az inflációs előrejelzéseket. (A kapott kamatokat újra befektetnénk.)
A forintos Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) 1,5 százalékpont kamatprémiumot fizet az előző évi infláció felett. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi előrejelzése szerint 2022-ben 14 százalék körül lesz a magyar árindex, 2023-ban pedig 12,75 százalékra mérséklődhet. Ezekből megkapjuk, hogy 2023-ban 15,5, 2024-ben pedig 14,25 százalék lehet a PMÁP évesített kamata. Pontosan két év elteltével (2024. december 1-én) így kb. 1,305 millió forintot vehetünk fel, az 1 százalékos visszaváltási költség kifizetése után.
Ezzel szemben a Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP) mindössze 0,25 százalékpont kamatprémiumot biztosít az eurózóna inflációja felett. Az Európai Központi Bank előrejelzése szerint idén 8,1 százalék lesz a vonatkozó infláció, míg 2023-ban 5,5 százalékos áremelkedésre számíthatunk. A PEMÁP kamatai így rendre 8,35 és 5,75 százalék lesznek. Ezek alapján két év elteltével a kezdeti 2439 eurónk 2716 euróra hízna, a visszaváltási költség levonása után.
Így már összehasonlíthatjuk a két állampapír várható hozamát is: mindössze annyit kell tennünk, hogy adott devizaárfolyamok mellett átszámítjuk forintra a két év múlva várható eurós kifizetést. Az eredményeket az alábbi ábrán szemléltetjük.
Látható, hogy az eurós állampapír nagyon nagy hátrányból indul, amelyet csak extrém forintgyengülés esetén lenne képes ledolgozni. A Prémium Magyar Állampapír több mint 300 ezer forintnyi nyereséget termel: ugyanekkora hozamot csak nagyjából 481 forintos euróárfolyam esetén realizálhatnának a PEMÁP befektetői. (A jelenleg 410 körüli árfolyamhoz képest ez még további 17 százalékos forintgyengülést kívánna meg.) Éppen ezért a forintgyengülésre irányuló spekuláció már csak nehezen válhat kifizetődővé.
Akkor felejtsük el teljesen az eurós megtakarítást?
Láthattuk, hogy a jelenlegi inflációs kilátások közepette néhány éves időtávon a forintos inflációkövető állampapír szinte behozhatatlan előnyre tesz szert az eurós befektetéshez képest. Ettől függetlenül azonban természetes dolog, hogy a pénzünknek egy bizonyos részét külföldi devizákban tartjuk, és ezen nem is feltétlenül érdemes változtatni.
Gondoljunk például a befektetési alapokra, nyugdíjpénztárakra vagy életbiztosításokra: mindegyik esetben bevett szokás, hogy a megtakarítók amerikai vagy más nyugati befektetéseket is beválogatnak a portfóliójukba. Ilyenkor a forintban befizetett összegek a háttérben átváltásra kerülnek, és végül dollárban vagy euróban köt ki a pénz. (Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül kell eurót váltanunk ahhoz, hogy eurós befektetéssel rendelkezzünk.)
Az aktuális gazdasági helyzettől elvonatkoztatva tehát azt mondhatjuk, hogy bizonyos helyzetekben igenis van létjogosultsága a befektetésünk devizák szerinti megosztásának. Az emögött meghúzódó megfontolás azonban inkább a „diverzifikáció”, vagyis a kockázatporlasztás legyen, nem pedig az árfolyamokra irányuló spekuláció. A devizában való befektetésen nyereségünk és veszteségünk egyaránt keletkezhet, különösen a mostani, turbulens világgazdasági környezetben.
