Fej fej mellett a magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes nyugdíjpénztárak!

Fej fej mellett a magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes nyugdíjpénztárak!
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2021-02-25
 

A magánnyugdíjpénztárak 2011-es átalakítása után a tagok alig 3%-a döntött a bent maradás mellett. Az azóta eltelt 10 évben viszont népszerűek voltak a más típusú nyugdíjcélú megtakarítások. Például csak az önkéntes nyugdíjpénztárak jelenleg kb. 1,1 millió fős tagságot számlálnak. A befektetési teljesítmény minden esetben igen fontos tényező, hiszen erősen befolyásolja a megtakarítás lejárati értékét. Éppen ezért a Bankmonitor összegyűjtötte, milyen hozamokat lehetett elérni 10 éves időtávon a különböző nyugdíjcélú megtakarításokkal.

Mik azok a magánnyugdíjpénztárak?

2011. előtt a nyugdíjrendszer egyik pillérét a magánnyugdíjpénztárak (MANYUP) alkották. A rendszer lényege az volt, hogy az államkasszába befizetett nyugdíjjárulékok 25%-át elkülönítették egy névre szóló számlán, és ott befektették. Hosszú távon pedig az így felhalmozott vagyon biztosíthatta volna a pénztári tagok nyugdíjának egy bizonyos részét.

Hirdetés

Hirdetés

Mennyi megtakarítással rendelkeznek a MANYUP-tagok?

A 2011-es átalakítások során a tagok túlnyomó része (97%) a kilépés mellett döntött, de a MANYUP-rendszer nem szűnt meg teljesen. Jelenleg 4 pénztár működik még, együttesen 54 300 fős tagsággal. A pénztárak által kezelt vagyon összesen 261,7 milliárd forint volt 2020. év végén. Eszerint az egy főre jutó átlagos megtakarítás kb. 4,8 millió forint.

Mennyi pénzt lehet kézhez kapni?

Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a bent maradást választó tagok túlnyomó többsége is kilép a magánnyugdíjpénztárakból, még a nyugdíjkorhatár betöltése előtt. Ennek oka, hogy így jogosulttá válnak a 100%-os állami nyugdíjra, hasonlóan azokhoz, akik 2011-ben léptek ki. A kilépéskor ők is csak a pénztári megtakarításaik „reálhozamait” kapják kézhez: a 2011. óta nyugdíjba vonult tagok ezen a jogcímen átlagosan 1-2 millió forintos kifizetést kaptak.

Hogyan teljesítettek a különböző befektetések?

Mivel a nyugdíjcélú megtakarítások hosszú távra szólnak, így nem érdemes rövid távú hozamokat vizsgálni. A magánnyugdíjpénztári portfóliók árfolyamadatai sok évre visszamenőleg elérhetők, így könnyedén kiszámítható a befektetési teljesítményük. A ma is elérhető nyugdíj-előtakarékossági konstrukciók közül a leghosszabb időtávú nyilvános hozamadatok az önkéntes nyugdíjpénztárakról állnak rendelkezésre, a Magyar Nemzeti Bank jóvoltából.

Emiatt – a korrekt összehasonlíthatóság érdekében – a MANYUP- és az ÖNYP-portfóliók teljesítményét érdemes szemügyre venni. Az alábbi ábra megmutatja, hogyan alakultak a 10 éves átlagos hozamok a két pénztártípus esetében.

Magánnyugdíjpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók átlagos évesített hozamai (2010-2019.)

A fennmaradt magánnyugdíjpénztárak kivétel nélkül a „Klasszikus / Kiegyensúlyozott / Növekedési” elnevezéseket alkalmazzák a különféle összetételű portfólióikra. Az önkéntes nyugdíjpénztárak közül 8 szolgáltató dolgozik ilyen nevű portfóliókkal.

A klasszikus portfóliók túlnyomó részt államkötvényeket tartalmaznak, így ezek tekinthetők a leginkább biztonságosnak. Ugyanakkor ezek kínálják a legalacsonyabb várható hozamot is, ami 2010. és 2019. között a gyakorlatban is bebizonyosodott. A magánnyugdíjpénztárak klasszikus portfóliói átlagosan évi 4,01%-os átlagos hozamot termeltek a befektetőknek. Ezzel szemben az önkéntes nyugdíjpénztárak klasszikus portfóliói jelentősen magasabb, 4,72%-os átlagos évesített hozamot tudnak felmutatni.

A kiegyensúlyozott portfóliók kötvényeket és részvényeket egyaránt tartalmaznak, így a várható hozamuk mértéke nagyobb, de ez magasabb kockázati szinttel is jár együtt. A legfrissebb 10 éves hozamstatisztikák szerint ezek az ÖNYP-portfóliók átlagosan évi 6,74%-ot tudtak kitermelni. Ugyanez idő alatt a MANYUP-portfóliók átlagosan évi 7,16%-os nyereséggel örvendeztették meg a befektetőket.

A növekedési portfóliókon belül már a részvények vannak túlsúlyban, ezáltal ezek képviselik a legnagyobb kockázati szintet, valamint a legmagasabb várható hozamot. Tíz éves időtávon az önkéntes nyugdíjpénztárak növekedési portfóliói átlagosan évi 7,18%-ot produkáltak. A magánnyugdíjpénztárak részvényportfóliói ezzel szemben évesített 7,98% hozamot termeltek átlagosan.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes nyugdíjpénztárak hasonló teljesítményre képesek, a hozamkülönbségeket pedig inkább az eltérő kockázati szintek okozhatják.

Elveheti az állam a nyugdíjcélú megtakarításokat?

Sokan aggódnak a nyugdíjcélú megtakarítások kapcsán, hogy az állam esetleg „ráteheti a kezét” a felhalmozott vagyonra. De ez a félelem egy félreértésen alapszik: lényeges különbség van a magánnyugdíjpénztári rendszer és a ma elérhető nyugdíj-előtakarékosságok között.

Ha valaki ma elindít egy nyugdíjmegtakarítást, ő a saját adózott pénzéből tesz félre önmaga számára, egy privát szolgáltatón keresztül. A magánnyugdíjpénztárak ezzel szemben az államnak befizetett nyugdíjjárulék egy részét kezelték. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál és biztosítóknál vezetett saját számlákon tehát teljes biztonságban van a megtakarítás. Az állami beavatkozás éppen annyira elképzelhetetlen, mint például a lakossági bankszámlákon lévő pénzek esetében.

Miért fontos a nyugdíj-előtakarékosság?

A fejlett világ országai súlyos demográfiai problémával küzdenek: egyre több az idős, és egyre kevesebb a fiatal. Az elöregedő társadalmakban pedig egyre nehezebb a nyugdíjrendszer fenntarthatósága. Ezért a mai aktív dolgozók feladata, hogy a leendő állami nyugdíjukon felül is biztosítsanak maguknak jövedelemforrást.

A négy nyugdíjcélú megtakarítási forma (magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla) között részleteikben vannak különbségek, mégis ugyanazt a célt szolgálják, nagyon hasonló eszközökkel. A rendszeresen félretett összegek az ügyfél rendelkezései alapján befektetésre kerülnek, így a kamatos kamat révén egy komolyabb tőke is felhalmozódhat. Nyugdíjba vonulás után pedig ez a vagyon lesz az alapja a jövedelemkiegészítésnek. Akik kellően korán kezdik, akár havi 100 000 forintos plusz bevételt is biztosíthatnak önmaguk számára! A nyugdíjcélú megtakarításokra jelenleg 20%-os állami támogatás is elérhető, legfeljebb évi 280 000 forint értékben!

Számold ki a kalkulátorral, hogy te mennyi pénzt gyűjthetnél össze a nyugdíjadra!

Kérd részletes
eredményeidet email-ben!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.
Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
0 Ft
ennyi pénzed lesz
mire nyugdíjba mész
A részletes eredményedet
e-mailben fogjuk elküldeni számodra!

Szeretnéd megtudni:
  • Hogyan lesz ennyi pénzed nyugdíjas éveidre?
  • Hogy melyik számodra a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ?
  • Illetve, hogy mennyi állami támogatást kaphatsz?
Bízd magad független szakértőinkre!
Hirdetés
Hirdetés