A koronavírus veszélyhelyzet, a mostanra borítékolható gazdasági visszaesés sem vette el sokak kedvét attól, hogy lakáshitelt vegyenek fel. Ők most két dologgal szembesülhetnek: a bankok nagyon megválogatják, hogy kiknek adnak hitelt, ám ha valakit hitelképesnek találnak, az a válság előtti alacsony kamattal juthat pénzhez.
Sokan érdeklődnek a lakáshitelek iránt, ám ők most a korábbinál nehezebben juthatnak banki finanszírozáshoz. A bankok például óvatosabbak lettek az elfogadott jövedelmeket illetően, így a katás vállalkozók, az egyéni vállalkozók, az egyéni vállalkozók alkalmazottai, vagy éppen a válsággal leginkább érintett ágazatok munkavállalói – például turizmus, vendéglátás, autógyártás stb. – most bizony nagyon nehezen jutnak kölcsönhöz.
A második akadály a lakáshitelesek előtt a nagyobb önerő szükséglet, ugyanis míg a bankok korábban akár a vételár 70-80%-áig is meghiteleztek egy budapesti vagy nagyvárosi használt lakást, addig most 60-70% inkább a realitás. És ha ez még nem volna elég, a bankok értékbecslései is óvatosabbak lettek, így már többször előfordult, hogy a bank végül kevesebbre értékelt egy ingatlant, mint amennyit a vevő adott érte. Példa: valaki 40 millióért lefoglalózott egy budapesti lakást, amit a bank 35 millió Ft-ra értékelt. Így 70%-os hitelfedezeti aránnyal számolva a bank nem 28 millió Ft, hanem csak 24,4 millió Ft hitelt ad, vagyis 3,6 millió Ft-tal több saját forrás kell majd a vételhez. Ha az ingatlant a vevő már lefoglalózta, ám a plusz pénzt képtelen előteremteni, akkor pedig a foglaló bánhatja azt a rossz döntését, hogy nem a finanszírozó bank megkeresésével kezdte a lakásvásárlást.
Viszont, aki sikeresen veszi az előbbi akadályokat,
– Vagyis megfelelő összegű, a bankok által is elfogadott jövedelemmel rendelkezik, valamint
– kellő mennyiségű saját forrást tud előteremteni,
Az azt tapasztalhatja, hogy a legnépszerűbb lakáshitelek kamatszintje január óta bizony nem nőtt.
A 13 magyar bank ajánlatait összehasonlító Bankmonitor lakáshitel kalkulátor szerint a legolcsóbb 15 millió Ft összegű, 20 éves futamidejű, 10 éves kamatperiódusú lakáshitel havi törlesztője mindössze 540 Ft-tal magasabb most, mint január elején volt, míg ugyanez a kölcsön végig fix kamattal, éppen annyiba kerül most is.
Van egy szegmens azonban, ahol látványos áremelkedést mutat a Bankmonitor kalkulátora, ez pedig az évente változó kamatozású hiteleknél látszik legjobban. Ha valaki változó kamatú lakáshitelt venne fel – változó kamatúnak hívjuk az egy éves, vagy ennél rövidebb kamatperiódusú kölcsönöket –, akkor azt látja, hogy egy ilyen, 15 millió Ft-os hitel havi törlesztője csaknem 9 ezer Ft-tal drágult, ami teljes visszafizetésben már 1,6 millió Ft különbség 2 évtized alatt. Ez persze nem sok lakáshitel-igénylőt érint, hiszen az új szerződéseknek alig 1%-a ilyen. A rövid kamatperiódusú hitelek drágulása annak köszönhető, hogy ezek kamata a BUBOR (bankközi forint hitelkamatláb, ami azt mutatja meg, hogy a bankok milyen kamaton adnának hitelt egymásnak különböző futamidőkre) alapján van megállapítva, ez pedig január óta jelentősen emelkedett.
