Hogyan készüljenek a nyugdíjra a mérnökök és a kereskedők?

Az aktív években bejárt jövedelmi életpálya nagyban befolyásolja a várható nyugdíj mértékét. Ezért fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen karrier mekkora nyugdíjat tesz lehetővé számunkra. A nyugdíjba vonulással szinte biztosan együtt jár majd a bevételcsökkenés, de ha időben elkezdjük a felkészülést, nem túl nagy erőfeszítések árán is megoldhatjuk a kihívást!  

A jelenleg használt nyugdíjképlet egyik legfontosabb „inputja” az életpálya-jövedelem. Ez azt jelenti, hogy az öregségi nyugdíj mértéke erősen függ az aktív korban megszerzett bérektől. Éppen ezért nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy hátralévő aktív éveinkben még milyen jövedelmi pályára számíthatunk. Ez alapján pedig helyesen fel lehet készülni a közelgő nyugdíjhelyzetre.

Mi mindentől függ a jövedelmi életpálya?

A különböző szektorokban nagyon eltérőek lehetnek a jövedelmi viszonyok: léteznek hagyományosan jobban és gyengébben fizetett szakmák egyaránt. Fontos tényező az életkor is, hiszen pályakezdőként általában alacsonyabb jövedelem a reális, mint a tapasztaltabb szakemberek esetében. 2019. óta a KSH már nem csak szektoronként teszi közzé a kereseti adatokat, de egy korosztályos bontás is elérhető. Az alábbi ábra ezek alapján mutatja be két csoport – a kereskedelmi dolgozók és a műszaki területen tevékenykedők – becsült életpályáját.

A műszaki szektor (amelyet a KSH együtt jelöl a tudományos tevékenységgel) magasan az országos átlag fölött teljesít. 2020. októberben átlagosan bruttó 545 000 forintos fizetést kaptak az itt dolgozók, ami kb. 362 000 forintos nettó bérnek felel meg. A korosztályok becsült jövedelmei ennek alapján számíthatók ki, alapul véve a 2020. első 9 hónapjának országos statisztikáit. A húszas éveikben járók ebben a szektorban 313 000 forintos havi nettó fizetést kaphatnak átlagosan, a harmincasok és negyvenesek 389 000 forintot, az ötvenesek pedig 355 000 forintot.

A kereskedelmi szektorban – és ide tartozik a gépjárműjavítás is – dolgozók valamivel alacsonyabb bért visznek haza az országos átlagnál. Ebben a csoportban 248 000 forint az átlagos nettó jövedelem, de a korosztályos különbségek minden bizonnyal itt is megfigyelhetők. A 20-29 évesek 214 000 forintot, a 30-39 évesek és a 40-49 évesek 266 000 forintot, míg az 50-59 évesek 243 000 forintot kereshetnek.

Mennyi nyugdíjra lehet számítani ezek alapján?

A nyugdíjszámítási módszertan során általában az 1988. január 1. óta szerzett, járulékalapot képező nettó jövedelmeket kell átlagolni. (Természetesen mai értéken számítva, amit a valorizálás művelete tesz lehetővé.) Emiatt kapnak magasabb nyugdíjat azok, akiknek életük során több volt a jövedelmük. A másik fontos tényező a szolgálati idő: minél hosszabb ideig dolgozunk, annál magasabb nyugdíjra leszünk jogosultak.

Az átlagos nyugdíj jelenleg havi 140 000 forint körül helyezkedik el, azaz erősen elmarad a fizetésektől. (Az utóbbi évek tapasztalatai szerint az átlagnyugdíj alig teszi ki az átlagbér 50%-át.) Ez azt jelenti, hogy a legtöbb aktív dolgozó az állami nyugdíjból nem lesz képes fenntartani a korábban megszokott életszínvonalát. A jövedelemkiesés mértéke egyénileg változhat, de a túlnyomó többség számára erős csökkenés várható.

Mennyi pénzt kell félretenni nyugdíjcélra?

A nyugdíjkatasztrófa elkerülésére a legjobb stratégia az öngondoskodás. Jelenleg ehhez különösen kedvező a helyzet, hiszen a nyugdíjcélú megtakarítások után 20%-os (legfeljebb évi 280 000 forintos) állami támogatás is igénybe vehető. De mitől függ, hogy mekkora összegeket érdemes félretenni havonta? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához egy összetett számítást kell elvégezni. A kiindulópont az, hogy adott élethelyzetben mekkora jövedelemkiesésre kell felkészülni.

A kereskedelmi dolgozók példájánál maradva, reális cél lehet a 100 000 forintos nyugdíjkiegészítés. Az állami nyugdíj és a saját megtakarításból származó jövedelem együttesen már megközelítheti az aktív korban szerzett fizetés mértékét. A statisztikák alapján akár 18-20 évig is ki kell tartania a nyugdíjcélra összegyűjtött tőkének: ehhez nagyságrendileg 20 millió forintra van szükség. A mérnökök esetében jó eséllyel ennél is nagyobb jövedelemkiesés várható: náluk számoljunk 150 000 forintos privát járadékkal. Ezt kb. 30 millió forintos vagyon segítségével lehetne 20 éven keresztül stabilan biztosítani.

Az következő ábra megmutatja, hogy havonta mennyi pénzt kell félretenni ezeknek a céloknak az eléréséhez.

Látható, hogy érdemes korán kezdeni a nyugdíjcélú előtakarékoskodást. Akik már 25 éves korukban elindítanak egy ilyen megtakarítást, ők havi 18 000 forintból is felépíthetik a 20 millió forintos vagyont. Aki 35 éves koráig halogatja ezt, neki már havi 28 000 forinttal kell kezdenie. Akik pedig 45 éves korukig várnak, nekik már 52 000 forintot kellene félretenniük a cél eléréséhez.

A 30 millió forintos cél kb. másfélszer akkora havi megtakarításokat igényel: pályakezdőként havi 27 000 forinttal érdemes indítani. 35 éves korban kezdve már 43 000 forint legyen az első havi részlet, 45 éves korban pedig már 82 000 forinttal kellene elkezdeni az előtakarékoskodást. A kamatos kamat hatása hosszú távon erősen érvényesül, ezért érdemes minél előbb belevágni a megvalósításba. 20 évnyi késlekedés hatására havi 55 000 forintos hátrányból indulunk!

Hány százalékát kell félretenni a fizetésünknek?

Gyakran szokás a jövedelem arányában megadni a szükséges havi megtakarítás mértékét. Ennek segítségével mindenki a saját élethelyzetére tudja vonatkoztatni az általános megfogalmazásokat.

A fenti példákból kiindulva, a kereskedelmi dolgozók számára 25 éves korban kezdve kb. a bérük 8%-a az optimális megtakarítás. A mérnököknek ennél kicsivel többet (kerekítve 9%-ot) kellene félretenniük. 35 éves korban indulva 11%-ra emelkednek az arányok, ami még nem túlságosan nagy növekedés. De ha 45 éves korig halogatjuk a nyugdíjcélú megtakarítást, akkor már a jövedelmünk 20-21%-át kell a cél elérésére fordítani!

Eddig mennyi pénzt tettünk félre nyugdíjra?

A KH Biztosító felmérése alapján a 18-35 éves korosztályba tartozó ügyfelek átlagosan havi 14 000 forintot tesznek félre a nyugdíjukra. A 36-45 éves korcsoport ennél valamivel többet: ők átlagosan havi 18 000 forintos megtakarítást eszközölnek. A legtöbbet a 46-55 évesek takarítják meg, az ő esetükben havi 20 000 forint az átlag. Ezek az összegek érdemi javulást jelentenek a korábbi évekhez hasonlóan, de a fent bemutatott célok eléréséhez nem feltétlenül elegendőek. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy minél korábban elkezdjük a felkészülést idős éveinkre!

A legmegfelelőbb nyugdíjmegtakarítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor kalkulátora.