Hírdetés

Hogyan takarékoskodunk időskorunkra mi, magyarok?

szerző: |
 

A magyar foglalkoztatottak alig 23%-a tesz félre pénzt rendszeresen a saját idős éveire. Megnéztük, melyik nyugdíjmegtakarítás volt a legnépszerűbb az ő körükben a közelmúltban. Arra is választ kapunk, mi lenne a legbölcsebb stratégia azok számára, akik a még nem takarékoskodó nagy többséghez tartoznak.

Az utóbbi hónapokban számos felmérés látott napvilágot, amelyek arra keresték a választ, hogy a magyar emberek mekkora hányada rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással. A különböző mintákból sokféle eredmény született, ezért most utánajártunk, mennyire népszerűek ezek a megtakarítások a hivatalos statisztikák szerint. Rossz hír, hogy a magyar foglalkoztatottak túlnyomó többsége sajnos nem takarít meg rendszeresen idős korára. A jó hír viszont az, hogy még nem késő elkezdeni.

Hány embernek van valamilyen nyugdíjmegtakarítása?

A koronavírus-járvány által okozott gazdasági világválság 2020-ban a magyar foglalkoztatottság szintjét is erősen visszavetette. A viszonylag gyors kilábalásnak köszönhetően azonban a foglalkoztatottak éves átlagos száma elérte a 4,46 millió főt – így ennek a létszámnak a tükrében fogjuk vizsgálni az elérhető megtakarítási lehetőségek kihasználtságát. A felügyeleti szerepkört is betöltő Magyar Nemzeti Bank adatbázisaiból kiolvashatjuk, hányan vannak a nyugdíjcélra megtakarítók, és hogy melyik típusú konstrukciót hányan részesítik előnyben. Arra is fény derül, hányan vannak azok, akik még egyáltalán nem indultak el az öngondoskodás útján.

Hogyan takarítottak meg nyugdíjra a foglalkoztatottak 2020-ban?

Hírdetés

Hírdetés

Tarolt az önkéntes nyugdíjpénztár

Láthatjuk, hogy a több mint 1,1 millió fős taglétszámmal 2020-ban is az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP) bizonyultak a legkedveltebb megtakarítási konstrukciónak. Az összes foglalkoztatott kb. 25 százaléka volt tagja valamelyik nyugdíjpénztárnak, a magánnyugdíjpénztári tagokat ide nem számítva. Az MNB jóvoltából széleskörű információk állnak rendelkezésünkre a nyugdíjpénztári tagok megtakarításairól. Tudjuk, hogy 2020-ban az átlagos számlaegyenleg 1,45 millió forint volt, és az egy főre jutó befizetés kb. évi 117 000 forintra (azaz havi 9 700 forintra) rúgott.

Azonban fontos megjegyeznünk, hogy a pénztártagok közül valójában nagyon sokan nem takarítanak meg aktívan. Ennek oka, hogy a cafeteria-szabályozás 2019-es megváltozása óta a munkáltató csak ugyanolyan adózási feltételekkel tud nyugdíjpénztári hozzájárulást fizetni a munkavállalók számára, mintha bérként fizetné ki az adott összeget. A korábbi kedvező környezet sokakat ösztönzött arra, hogy a nyugdíjpénztári számlájukra kérjenek egy bizonyos összegű kifizetést, de ennek felfüggesztésével mostanra a pénztártagok kb. fele már teljesen felhagyott a megtakarítással. Éppen ezért a tényleges pénztári megtakarítók aránya 25% helyett ma inkább 12-13%-ra tehető, és ők közel 20 000 forintot tesznek félre átlagosan havonta.

Mi a helyzet a többi megtakarítással?

A második legnépszerűbb megtakarítási forma 2020-ban a nyugdíjbiztosítás volt. Év végén összesen 379 000 olyan szerződést tartottak nyilván, amelyre tulajdonosuk igénybe veheti a 20%-os adóvisszatérítést: ők tehát kiteszik az összes foglalkoztatott 8,5 százalékát. A nyugdíjbiztosítással rendelkezők egy főre jutó éves befizetése elérte a 266 000 forintot, azaz havonta átlagosan kb. 22 200 forintot tettek félre saját időskorukra.

A legkevésbé elterjedt nyugdíjmegtakarítási forma a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) lett. Alig 100 000 embernek, azaz a foglalkoztatottak 2,2% százalékának volt kifejezetten nyugdíjcélra szóló értékpapírszámlája 2020. év végén. (Ha feltételezzük, hogy voltak, akik több szolgáltatónál is vezettek NYESZ-t, akkor ez az arány még alacsonyabb is lehet.) Az ő éves befizetésükről nincs nyilvánosan elérhető információ, de azt tudjuk, hogy az egy NYESZ-re jutó értékpapír-állomány piaci értéke 4,3 millió forint volt, azaz az ÖNYP-tagok átlagos megtakarításának csaknem háromszorosa.

Hány évesen érdemes elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarítást?

Ha összeadjuk a NYESZ-tulajdonosok, a nyugdíjbiztosítással rendelkezők és a ténylegesen megtakarító ÖNYP-tagok számát, megkapjuk, hogy az összes foglalkoztatottnak csak kb. 23 százaléka tesz félre pénzt rendszeresen a saját időskorára. Másképpen mondva, négy emberből három egyáltalán nem takarít meg erre a célra, holott nekik is nagy szükségük lenne rá! Természetesen lehetséges, hogy közülük sokaknak lesz ilyen megtakarítása a jövőben – de egyáltalán nem mindegy, hogy hány évesen fogják elkezdeni.

A kamatos kamat hatásának köszönhetően a korán ébredő megtakarítók nagy előnybe kerülnek. Hiszen így nekik alacsonyabb havi összeget is elegendő félretenniük, mégis elérhetik ugyanazokat a pénzügyi jellegű célokat. Vagy ha megfordítjuk: azonos mértékű havi megtakarításból lényegesen több pénzt tudnak összegyűjteni idős korukra. Már néhány évnyi késlekedés is nagyon sokat számít, tíz év pedig akár a futamidő végén felvehető összeg felére csökkenését eredményezheti!

Mennyi pénz gyűlhet össze nyugdíjas korra egy havi 30 000 forintos megtakarításból?

Látható, hogy aki már a karrierje elején, 25 éves korában el tud indítani egy nyugdíjmegtakarítást havi 30 000 forinttal, ő mai értéken 32 millió forintnyi tőkével mehet nyugdíjba. Ez az állami nyugdíján felül akár 20 éven keresztül is biztosíthatna számára több mint havi 130 000 forint jövedelemkiegészítést.

Ezzel szemben az a társa, aki csak 35 évesen kezdi a megtakarítást, már 11,5 millió forinttal kevesebb vagyont tudna felhalmozni azonos összegű havi megtakarításból. Újabb 10 évnyi késlekedés, azaz a 45 éves korban való indulás további 8,7 millió forint veszteséget eredményezne. Végül pedig, akik csak 55 éves korukban teszik meg az első lépést, ők újabb 6,7 millió forintot veszítenek el a várható lejárati összegből.

A nyugdíjmegtakarítások területén tehát kulcsfontosságú az időtényező: aki sokáig halogatja a döntéshozatalt, ő sokkal kevesebb pénzt tud felhalmozni, mint a korán ébredő társai.

Nem várhatunk tovább, most kell cselekedni!

Az állami nyugdíjrendszer már jelenleg is “recseg-ropog”, és a demográfiai trendek alapján a jövőben is csak egyre rosszabb lesz a helyzet. A felelős döntés az, ha minden foglalkoztatott mielőbb elkezdi a nyugdíjcélú megtakarítást. Jó hír, hogy pénzbeli támogatást is kaphatunk ehhez, hiszen a közeledő nyugdíjkatasztrófa problémáját az állam is felismerte.

Mindhárom nyugdíjcélú megtakarítási konstrukcióban közös, hogy a befizetéseink után évi 20% adójóváírás igényelhető, melyet az adott évben befizetett személyi jövedelemadóból utalnak vissza a megtakarítási számlára. (A támogatás maximuma évi 280 000 forint.) Az állami támogatás szintén befektetésre kerül, így hosszú távon akár 2-5 millió forinttal is növelheti a lejáratkor rendelkezésre álló egyenleget; függetlenül attól, hogy a NYESZ-t, a nyugdíjbiztosítást, vagy az önkéntes nyugdíjpénztárakat választjuk.

Ne várj tovább a döntéssel! Találd meg a legkedvezőbb megtakarítást a Bankmonitor kalkulátorával!

Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
A pontosabb kalkuláció érdekében kérjük válaszolj a következő kérdésre:
0 Ft
ennyi pénzed lesz
mire nyugdíjba mésZ
A részletes eredményeidet
email-ben küldjük el
  • Megtudhatod számodra melyik a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ.
  • Megtudhatod mennyi állami támogatást kaphatsz és tájékoztatunk a felmerülő költségekről.
Kérd részletes
eredményeidet email-ben!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.
Hírdetés