Átlagos használat mellett vajon van érzékelhető különbség egy vésett és egy dombornyomott bankkártya között? Egyáltalán, mivel tud többet egy dombornyomott plasztik? És ami nagyon nem mindegy: mekkora árkülönbség van a két kártyatípus között?
Az internet korába ennek már nem igazán van létjogosultsága, hiszen Magyarországon elméletileg minden üzletnek és szolgáltatónak működtetnie kell POS terminált, amelyen keresztül vésett és dombornyomott kártyával egyaránt lehet fizetni. Mivel a vésett kártyákkal bármelyik üzlet POS termináljánál fizethetünk, vásárolhatunk az interneten, valamint készpénzt vehetünk fel a bankjegykiadó automatákból, a dombornyomott és a vésett lapok között alig van érzékelhető különbség.
Sőt, ma már egyre kevésbé van szükség magára a kártyára, hiszen online vásárláskor valójában csak a rajta szereplő adatainkat adjuk meg, ha pedig regisztráljuk a kártyánkat az Apple Pay vagy a Google Pay szolgálatásokban, akkor a plasztiklap tényleges használata nélkül, a mobiltelefonunk POS-terminálhoz érintésével is fizethetünk. Ez egyrészt gyorsabb és kényelmesebb, mint a kártyával vacakolni, ráadásul a mobil mindig nálunk van, így a pénztárcánk nélkül is egészen jól elboldogulhatunk. A mobiltelefonos fizetés szempontjából lényegtelen, hogy vésett vagy dombornyomott a kártyánk, így emiatt nem érdemes az utóbbi, drágább kivitelt választani.
A dombornyomott kártyák esetében a korábbi presztízs egyik maradványa, hogy a bankok sok esetben prémium szolgáltatásokat – például utasbiztosítást – adtak ezekhez, ám ma már inkább a hitelkártyáikat igyekeznek premizálni, hiszen ezen tudnak jól keresni.
Ha összehasonlítjuk a bankkártyák költségeit, akkor azt látjuk, hogy vésett kártya igénylésével kedvezőbb árakat kapunk, illetve így több ingyenen számla válik elérhetővé. A Bankmonitor bankszámla kalkulátor alapján például átlagos használat mellett – havonta 300 000 Ft számlára érkező jövedelem, 2 db készpénzfelvétel saját banki ATM-ből összesen 90 000 Ft értékben, 30 db bankkártyás vásárlás összesen 75 000 Ft értékben, 4 db netbankon vagy mobilbankon keresztül történő átutalás összesen 40 000 Ft értékben, 2 db csoportos beszedési megbízás 15 000 Ft értékben, SMS értesítések kérése nélkül – két ingyenes bankszámlát is találtunk. Az ingyenesség itt nem havi díj mentességet jelent, hanem azt, hogy a havi díjon túl a bankkártya, illetve az utalások is költségmentesek, így a fentebb részletezett tevékenységekért nem kell fizetnünk, mégpedig akár két éven keresztül.
Érdekesség, hogy a kalkulátor által megadott két ingyenes számla közül a CIB ECO bankszámlához vésett kártya jár, míg az UniCredit Partner Aktív Zéró Csomag mellé dombornyomott, így az sem marad ingyen számla nélkül, aki utóbbihoz ragaszkodik.
Mégis egyértelműen drágábbak a számlák, ha mindenképpen ilyen kártyát szeretnénk, ugyanis tetszőleges plasztikkal 5 olyan bankot is találtunk, ahol az első évben 1000 Ft alatt van a teljes bankolási költség, míg dombornyomott bankkártyával egyetlen ilyet, az UniCredit ingyenes ajánlatát adta meg a program.
Azonban ne higgyük, hogy a vésett kártya a Szent Grál, és elég ezt választanunk ahhoz, hogy olcsón bankolhassunk. Mert bár az általunk vizsgált bankok egyike sem kér kibocsátási díjat ezekért, az éves díj akár 5 000 Ft felett is lehet, miközben találtunk számlát, ahol a dombornyomott is ingyenes.
Bankmonitor tipp: átlagos használat mellett ma már egy vésett kártya tökéletesen megfelel, így számla választánál célszerű nem ragaszkodni a dombornyomott változathoz. Célszerűbb inkább a díjakra, valamint a net- és mobilbank szolgáltatásaira, illetve minőségére koncentrálni.
