Mégiscsak boldogít a pénz?

szerző: Bankmonitor
2018. 05. 21.

A mondás úgy tartja, hogy a pénz nem boldogít. Mindenki felhozhatja a saját érveit a téma mellett és ellen, ugyanakkor kétségtelenül van egy pont, ameddig a pénz jelentősen növeli a lehetőségeinket és az élettel való megelégedettségünket. Egy friss tanulmány pontosan annak próbált utána járni, hogy milyen összefüggés van a boldogság és a pénz között. Össze is foglaljuk az eredményeket a CNBC alapján.

Használd befektetési alap keresőnk, hogy megtaláld az elvárásaidnak leginkább megfelelő alapot!

Egy híres zenészt kérdeztek meg egyszer arról, hogy mit gondol a boldogság és a pénz kapcsolatáról. Azt felelte, hogy pénzből nem vehetjük meg a boldogságot, ugyanakkor hamar hozzátette, hogy ha van, de egy jachtot azért vehetünk belőle… Hasonló idézetek tömkelegét találhatjuk még az interneten, ahogy az is kétségtelen, hogy a pénz lehetőségeket nyit ki, amit aztán boldogságra is át lehet váltani, de a kutatók annak is igyekeztek utánajárni, van-e olyan konkrét pont, ahol az emberek megelégednek a pénz mennyiségével.

Éppen ezért egy tanulmányban 164 országból 1,7 millió ember válaszát vizsgálták meg olyan kérdésekre, hogy mennyire elégedettek az aktuális helyzetükkel, jólétükkel és mennyi pénzre lenne szükségük a boldoguláshoz. Természetesen országról-országra eltérő válaszok alakultak ki (hiszen benne vannak fejlett és szegényebb országok egyaránt), viszont világszerte éves szinten 60-75 ezer dollárra (mintegy évi 15-20 millió forint!) tehető az az összeg, amivel boldogok lennének az emberek.

Ez már igazán szép summának mondható, de úgy tűnik ez az a szint, ami fölött már érzékelhetően nem nőne az emberek boldogságérzete. Sőt a tanulmány szerzője szerint, ha ezt a küszöböt elérik, már egyenesen csökkenni kezd az emberek elégedettsége és a szubjektív jóléte.

Keresd meg a hozzád illő befektetést a keresőnk segítségével!

A boldogság képlete igencsak bonyolult

Az biztos, hogy a nagyobb jövedelem lehetővé teszi az alapvető igények minél nagyobb fokú kielégítését, viszont a társadalomkutatók már régóta felfedezték, hogy az ember nagyon hamar képes hozzászokni az aktuális jövedelmi helyzetéhez (ezt a jelenséget hedonikus adaptációnak hívják a pszichológiában).

Képzeljük el, hogy valaki a korábbiakhoz képest egy nagyon jól fizető állást kap. Valószínűleg egy darabig nagyon is meg lesz elégedve a helyzetével, az életszínvonalának növekedésével. Viszont egy idő után hozzászokik a helyzetéhez, és az elvárásai is megnőnek. Valamint egy szinten túl a jövedelem mellett olyan kérdésekre helyeznek nagyobb fókuszt az emberek, mint a több szabadság, biztonság, közösség iránti igények.

Így a végtelenségig nyilvánvalóan nem tud hatással lenni a boldogságra a növekvő jövedelem. Sőt paradox módon egy idő után a több pénz nagyobb boldogtalanságot okoz, hiszen annak „ára” is van (például a nagyobb felelősség, a vagyon fenntartása okozta stressz miatt). A milliárdosok sem feltétlenül boldogabbak, mint akik kevesebből gazdálkodnak, de ennek ellenére viszonylag jó életszínvonalon tudnak élni. És az is biztos, hogy egy szegényebb közegben a jövedelem emelkedésének sokkal nagyobb lehet a pozitív hozadéka.

Pontosan ezt mondja az ún. Easterlin paradoxon is, amely alapján nagyon fontos a jövedelem viszonylagos változása, viszont egy szinten túl már nincs hatása egy ország átlagos boldogságszintjére.

Nem meglepő módon a boldogság receptje nem olyan egyszerű, hogy szimplán egyenlőséget tudjunk tenni a jövedelemmel, vagy a pénzzel. Az egyénektől és az őket körülvevő társadalomtól is nagymértékben függ a boldogság szintje. Az is biztos, hogy az állam, az intézményrendszerek (oktatás, egészségügy) működése és a kultúra is nagyban befolyásolja egy nemzet boldogságérzetét.

Ugyanakkor tény, hogy a különböző rangsorok rendszerint a fejlettebb magasabb jövedelmű országokat hozzák ki elsőnek az emberek által érzékelt boldogság tekintetében. Ha csak az első öt nézzük a World Hapiness Report listáján, akkor olyan országok bukkannak fel, mint Finnország, Norvégia, Dánia, Izland, vagy éppen Svájc (Magyarország a 69. a listán).

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Szakértői cikkek

Személyi kölcsön tudnivalók

A cikksorozat támogatója logo

A Bankmonitor

Velünk időt és pénzt spórolhatsz mert nem kell bemenned egyesével minden bankba. Kalkulátorainkkal összehasonlíthatod a lakossági és vállalati pénzügyi termékeket és a döntésben személyesen is segítünk.

A Bankmonitor Csapata

Szakértői cikkek

Lakáshitel tudnivalók

A cikksorozat támogatója logo

Kapcsolódó tartalmak

A jegybank teszi a dolgát – De mennyire független?

2018. 06. 18.

Az elmúlt években a magyar jegybank soha nem látott szintekre tudta levinni a kamatok szintjét. Azt természetesen be kell látni, hogy a jegybank tevékenysége egyáltalán nem független a nemzetközi környezettől....

Mutatjuk a 8 legjobban kereső focistát!

2018. 06. 16.

Nagy üzlet a sport és azon belül is a labdarúgás, hatalmas összegek fordulnak meg a sportágban és ebből persze nagyon sokat profitálnak a top játékosok. A Forbes összegyűjtötte, hogy ki...

Blogajánló

  • alapblog

    180 ezer forint nettóért sem

    Nem tudsz valakit, aki beállhatna ide?  – kérdezte ismerősöm keservesen, aki kisboltjában tulajdonosként a pult mögött állt. Nem a munkára panaszkodott ő, de ha tulajdonosként...

  • Lakásfókusz

    Már az irodában is otthon érezhetjük magunkat

    A munkahelyünkre igencsak ritkán gondolunk úgy, mint egy nyugodt, otthonos helyre, ahová a kötelességeinken túl is szívesen járunk be. Ezen kíván változtatni a myhive nevű vadiúj irodamárka, amely az otthonos megvalósítást ötvözi a modern irodák sajátosságaival. A márka nemrég debütált Magyarországon, aminek köszönhetően öt irodaház is teljesen átalakul.