Megjelent a kormányrendelet a vállalati és lakossági hitelek törlesztésének felfüggesztéséről, azaz a fizetési moratóriumról. Sok kérdésre választ kaptunk, de a jogszabály eléggé szűken fogalmaz, emiatt sajnos maradt még néhány nyitott kérdés. Pontokba szedtük a részleteket.
1. Fizetési moratórium minden hitelre
A kormányrendelet alapján minden a pénzintézet és adós között kötött hitelügyletre, kölcsönszerződésre, valamint a pénzügyi lízing szerződésekre is érvényes a fizetési moratórium. Többek között a vállalati hitelek, a lakáshitelek, a személyi kölcsönök és a Diákhitelek törlesztőrészleteit sem kell átmenetileg megfizetni.
Hirdetés
Hirdetés
2. A hiteltörlesztések halasztása 2020.12.31-ig fog tartani
A hitelek törlesztésének szüneteltetése 2020. december végéig fog tartani, ugyanakkor a kormány szükség esetén meghosszabbíthatja a moratórium időszakát. Fontos kitétel továbbá, hogy a 2020.03.18-ig folyósított hitelekre érvényes a törlesztés szüneteltetése. Ha egy hitelt március 19-én folyósítanak a bankok az adós számára, akkor annál mindenképpen meg kell fizetni a havi törlesztőrészleteket.
3. A havonta fizetendő díjak megfizetése alól is mentesít a moratórium
A jogszabály alapján a tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettség alól is mentesülünk a moratórium idejére. Ezek alapján valóban semmit se kell fizetni a törlesztés szüneteltetése alatt. Például azoknál a hiteleknél, melyeknél a havi törlesztőrészleten felül kezelési költséget is fizetni kell, ezen díj megfizetése is szünetelni fog.
4. Az adós kérheti az eredeti szerződés szerinti teljesítést
Az adósok kérhetik azt, hogy az eredeti feltételek szerint – vagyis fizetési haladék nélkül, normál havi törlesztőrészletekkel – fizessék kölcsönüket. Arról azonban nem ír a rendelet, hogy ezen jogával milyen formában élhet egy hitellel rendelkező. Hogyan jelezheti ezt bankja felé – személyesen, írásban, netbankon keresztül, rögzített telefonos vonalon -, illetve az sem egyértelmű, hogy erről szükség lesz-e valamilyen írásos szerződésmódosításra, vagy sem?
5. Mi fog történni a hitelek futamidejével?
A hitelek futamideje a moratóriumi időszakkal – azaz a jelenlegi helyzet alapján 9 hónappal – megnövekedik. Van azonban a rendeletben egy érdekes kitétel, a vészhelyzet alatt lejáró kölcsönök meghosszabbodnak 2020.12.31-ig, ez számunkra kicsit ellentmondásos azzal, hogy a futamidő a moratórium idejével megnövekedik. Ráadásul ez azt is jelentené, hogy ezen kölcsönöket december 31-én egy összegben vissza kell fizetni, ami jelentősen megnövelné az adósok terhét. Elképzelhető, hogy a jogalkotó ebben az esetben a tényleges törlesztőrészlettel nem rendelkező hitelekre – például folyószámlahitel, hitelkártya – gondolt, mi várjuk ezen ponttal kapcsolatos jogértelmezéseket, kiegészítő magyarázatokat.
6. Kamatozni fog a moratórium ideje alatt is a hitel?
Újfent ki kell hangsúlyozni, hogy nincs szó tartozáselengedésről, kamatmentességről. A rendelet szövege sem említ semmit arról, hogy a moratórium idejére bárki kamatmentességben részesülne.
Ez alapján továbbra is azt kell feltételezni, hogy a moratórium idejére felszámított kamatot a bankok utólag fogják kérni. Vélhetően erre nem egy összegben kerül majd sor, várhatóan a 9 hónap kamatát a fennálló tartozáshoz fogják hozzáadni a pénzintézetek, ami miatt minimálisan növekedhet a havi törlesztőrészlet. Ezzel kapcsolatban azonban szintén várunk még értelmező rendelkezést, ami pontos iránymutatást ad a bankoknak, illetve ebből informálódhatnak az adósok is a kamatok sorsáról.
7. Mi a helyzet a hitelkártyával, folyószámlahitellel, vállalati hitelkeretekkel?
A hitelkereteknek speciális konstrukciók, mivel a visszatöltött keretösszeg újra felhasználható. Nincsen a konstrukciónak se klasszikus értelemben vett futamideje, se törlesztőrészlete, emiatt a fizetési moratórium nem működhet ezeknél a konstrukcióknál úgy, mint egy sima lakáshitelnél. Ugyanakkor havi kamatfizetés van, melynek elhalasztása akár lehetséges is lenne.
A moratórium utáni futamidő kitolás sem igazán értelmezhető egy hitelkeretnél, így a fizetési haladék ideje alatt felhalmozott kamatot valamilyen más módon kell majd beszedni – például hozzáadódhat a kihasznált kerethez – , ez azonban megnöveli a későbbi kamatrészletek nagyságát. Ahhoz még rengeteg részletet kell tisztázni, hogy a moratórium a hitelkereteknél is működőképes legyen.
8. Felmondott, késedelmes hitelekre is érvényes a moratórium?
A rendelet szövegéből az olvasható ki, hogy a szerződésből eredő törlesztőrészletek, díjak megfizetése alól kapnak az adósok haladékot. Ugyanakkor egy felmondott, követeléskezelőnek átadott hitel esetében az eredeti szerződés már megszűnt. A Bankmonitor véleménye alapján emiatt a felmondott hitelekre a moratórium nem lesz érvényes jelen formájában.
Ha csak egy-két havi törlesztőrészlettel vannak elmaradva az adósok, akkor hitelük még nem került felmondásra, így rájuk érvénye lesz a fizetési haladék. Ugyanakkor kérdéses, hogy a korábbi elmaradásukkal mi lesz. Vajon azt sem fogják követelni a bankok, vagy mivel az korábbi fizetési kötelezettségből származik, ezért az elmaradást a moratórium alatt is kérhetik a pénzintézetek?
Ez az ügyfélkör – felmodnott hitellel rendelkező, elmaradásban lévő – lehet legkiszolgáltatottabb jelen helyzetben, ezért várható még számos kiegészítő rendelkezés, amely az ő helyzetüket minden részletre kiterjedően rendezni fogja.
8+1. A fogyasztási hitelek THM plafonja a jegybanki alapkamat +5% lesz, ez jelenleg 5,9%
A rendelet kitért a másik nagy horderejű változásra, a fogyasztási hitelek THM maximumának csökkentésére is. A rendelet hatálybalépését követő naptól, azaz 2020.03.19-től a fogyasztási – zálogjoggal nem biztosított – hitelek maximális THM értéke nem haladhatja meg több mint 5 százalékkal a mindenkori jegybanki alapkamatot. Ez azt jelenti, hogy jelenleg maximum 5,9%-os teljes hiteldíj mutató (THM) mellett lehetne igényelni fogyasztási hitelt.
Fontos kiemelni, hogy valamennyi fogyasztási hitel érintett, nem csak a személyi kölcsön. Vagyis a hitelkártya, folyószámlahitel THM értéke sem haladhatja meg az 5,9%-os határt.
Cikkünket 2020.03.21-én frissítettük.
