A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató egy lényeges szabályhoz kapcsolódik, amelyet minden hiteligénylésnél figyelembe kell venniük a bankoknak. De mi ez a mutató és miért annyira fontos? Hogyan változik meg 2023 júliusában a szabály? Tudj meg mindent a Bankmonitor szakértőitől.
A banki hitelbírálat fontos része a JTM, amellyel minden igénylőnek érdemes tisztában lennie. Ez ugyanis jelentősen befolyásolja, hogy ki mennyi hitelt igényelhet.
Mi a JTM?
A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató, más néven adósságfék szabály azt mutatja meg, hogy az igénylő jövedelmének maximálisan mekkora része fordítható hiteltörlesztésre. A mutató maximális mértékét a jegybank határozza meg, ezzel is védve az igénylőket a túlzott eladósodástól.
A JTM megállapításánál figyelembe kell venni minden meglévő tartozást, így a szabály alkalmazásakor az összes törlesztőrészlet összeadódik. Jelzáloghitelek, illetve fedezetlen kölcsönök esetében más és más szabályok érvényesek.
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan számoljunk vele 2023-ban?
Jelzálogkölcsönök esetében ha az igénylő(k) jövedelme 500 ezer forint alatti, akkor 5 évnél rövidebb kamatperiódusú jelzáloghitel esetén a jövedelem 25 százalékáig, 5 évet elérő, de 10 évnél rövidebb kamatperiódus esetén a jövedelem 35 százalékáig, míg legalább 10 évig, vagy a futamidő végéig fix kamatozás esetén a jövedelem 50 százalékáig terhelhető törlesztőrészletekkel.
Ennek értelmében például egy 10 évig fix kamatozású lakáshitel esetén a havi 300 ezer forint nettó jövedelem elméletileg akár 150 ezer forintos havi törlesztőt is elbír, míg 500 ezer forintos fizetésnél ugyanez 300 ezer forint lehet.
Fedezetlen hitelek, mint például személyi kölcsön, vagy a kamatmentes Babaváró hitel esetén némelyest változik a képlet. Ebben az esetben ugyanis a futamidő végéig fix konstrukciókat kell csak figyelembe vennünk, ahol jellemzően a hitelösszeg is kevesebb, mint egy jelzáloghitelnél.
Így 500 ezer forintnál kisebb havi nettó jövedelem esetén 50 százalékban, míg félmillió forintot elérő, vagy ezt meghaladó fizetésnél 60 százalékban terhelheti összesen a meglévő illetve új kölcsön törlesztőrészlete az igénylő(k) jövedelmét.
2023. júliusától változik a JTM szabály!
2023. májusában a Magyar Közlönyben megjelent MNB rendelet alapján szigorodnak a hitelezés szabályai, melyek a JTM-et is érintik. A meglévő kölcsönöknél nincs változás, de akiknek 2023. július 1-én, vagy ez után aktuális az igénylés, már az új szabályok szerint fog eljárni a bank.
Ennek értelmében jelzáloghitelek esetén, ha az igénylő(k) jövedelme 600 ezer forint alatti, akkor 5 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsön esetén a jövedelem 25 százalékáig, 5 évet elérő, 10 évnél rövidebb kamatperiódus esetén 35 százalékáig, illetve legalább 10 éves kamatperiódus vagy végig fix kamatozású konstrukció esetén 50 százalékáig terhelhető törlesztőrészletekkel.
Ha az igénylők havi összjövedelme eléri, vagy meghaladja a nettó 600 ezer forintot, akkor 5 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsön esetén a fizetés 30 százalékáig, 5 évet elérő, 10 évnél rövidebb kamatperiódus esetén 40 százalékáig, illetve legalább 10 éves kamatperiódus vagy végig fix kamatozású konstrukció esetén 60 százalékáig terhelhető törlesztőrészletekkel.
Fedezetlen hitelek (például személyi hitel és Babaváró kölcsön) esetén amennyiben az igénylő havi nettó jövedelme 600 ezer forintnál alacsonyabb, annak legfeljebb 50 százaléka fordítható törlesztésre, míg hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó bevételnél 60 százalék a felső határ.
Mi a teendő, ha nem elég a jövedelmem a kívánt hitelösszeghez?
Ha egyedüli igénylőként vágsz bele a folyamatba, akkor a számított JTM mértékének az alapja kizárólag saját jövedelmed lesz. Így, ha az kevésnek bizonyul, akkor érdemes bevonni az ügyletbe egy adóstársat (rokon, közeli barát, családtag), aki szintén saját jövedelmével felelni tud, ha nálad huzamosabb ideig fizetésképtelenség állna fenn.
Ekkor a kettőtök jövedelme összeadódik, így az adósságfék szabály alapján nagyobb hitelösszegre lehettek jogosultak, a magasabb jövedelem több törlesztőt fog elbírni.
Ha nincs lehetőség adóstárs bevonására, akkor érdemes elgondolkodni a futamidő meghosszabbításán. Ezzel ugyanis az induló törlesztőrészlet csökkenthető, ami már beleférhet a jövedelmednek megfelelő JTM-be. Ez esetben ugyanakkor számításba kell venni, hogy ha hosszabb a futamidő, akkor összességében többet kell majd visszafizetni, hiszen tovább igénybe vesszük a banki kölcsönt, használjuk a pénzt, ami után a kamatot meg kell fizetnünk.
Mindegy, hogy melyik banknál indítjuk el az igénylést?
Az MNB által meghatározott JTM limitet a bankoknak kötelezően figyelembe kell venniük, ugyanakkor a pénzintézetek saját hatáskörben a szabálynál szigorúbban is eljárhatnak.
Mivel a bank vállalja a kockázatot annak kapcsán, hogy a kölcsönadott pénzt rendben törlesztjük, számtalanszor találkozunk vele, hogy a gyakorlatban az 50 százalékos JTM helyett inkább 40, vagy 30 százalékon húzzák meg a határt.
Emiatt nagyon fontos, hogy már a hitelcél és a kívánt hitelösszeg megtervezésekor résen legyünk és inkább biztosra menjünk. Egy pár százezres személyi kölcsönnél is kellemetlen lehet, ha az utolsó pillanatban, már teljes beadott dokumentációt követően derül ki, hogy nem kapható meg az igényelt összeg, egy több tízmilliós lakáshitelnél pláne. Ilyenkor legrosszabb esetben az adásvétel meg is hiúsulhat, ez pedig fölösleges plusz köröket és bosszúságot okoz, jelentősen megnövelheti az ügyintézés idejét.
A legegyszerűbb már a folyamat elején konzultálni egy bankfüggetlen pénzügyi szakértővel, aki ismeri a bankok gyakorlatát, és eleve oda irányít, ahol a legvalószínűbb a pozitív elbírálás. Emellett érdemes megnézni a Bankmonitor innovatív kalkulátoraival, hogy mennyi hitel igényelhető az egyéni paraméterek alapján.
- Tudd meg, hogy mennyi lakáshitelt igényelhetsz,
- vagy nézd meg, hogy mennyi személyi kölcsönre, esetleg Babaváró hitelre lehetsz jogosult!