Ha lakásvásárlás előtt állunk, akkor nem árt, ha néhány alapfogalommal tisztában vagyunk. Mi az a foglaló? Mi a különbség az előleg és a foglaló között? Milyen esetben bukhatjuk el a már megfizetett részletet? Ezeket a kérdéseket válaszolták meg a Bankmonitor szakértői.
Sokszor nem tudjuk egy összegben kifizetni a kiszemelt lakás vételárát az adásvételi szerződés aláírásakor: például lakáshitelt szükséges felvennünk, melyből az utolsó vételárrészletet szeretnénk teljesíteni.
De az is előfordulhat, hogy rendelkezésünkre áll a teljes vételár, mi mégis csak egy részét szeretnénk megfizetni a szerződés aláírásakor. Ez akkor lehet jó megoldás, ha az első részletekből még valamilyen az ingatlanhoz kapcsolódó tartozást – közüzemi tartozásokat, ingatlant terhelő jelzáloghitelt – kellene rendeznie az eladónak. A vételár többi részét pedig csak akkor fizetnénk ki, ha az eladó igazolja, hogy hiteltartozását, esetleges elmaradásait már rendezte.
Hirdetés
Hirdetés
Nem mindegy, hogy foglalót, vagy előleget fizetünk
Van tehát lehetőség a lakás vételárát részletekben megfizetni. Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy az egyes részleteket milyen jogcímen adnánk át az eladó részére. De mi is a különbség közöttük?
- Az előleg: ahogy korábban is írtuk a legtöbb lakásvásárlásnál a vételárat nem egy összegben fizeti meg az eladó a vevő részére. Gyakorlatilag minden részlet a teljes ár kifizetéséig előlegnek tekinthető. Vagyis az utolsó részlet megfizetéséig az egyes vételárrészletek előlegnek tekinthetők egy lakásvásárlás szempontjából. Ha a lakásvásárlás mégis füstbe menne, akkor az addig megfizetett előleg összege vissza jár a vevőnek.
- A foglaló: a foglaló is egy előzetesen megfizetett vételárrészlet – ebből a szempontból az előleghez teljesen hasonló -, ugyanakkor igen szigorú speciális szabályok érvényesek rá.
Ha a lakásvásárlás a vevő hibájából hiúsulna meg, akkor a foglaló összegét nem kapja vissza, az az eladót illeti meg. Ha az eladó a hibás az adásvétel meghiúsulásáért, akkor a foglaló összegének a dupláját köteles a vevő részére megfizetni. Ha egyik fél sem hibázott, vagy mindkét félnek felróható, hogy a szerződésben foglaltak nem teljesültek, akkor a foglaló összegét szükséges visszafizetnie az eladónak a vevő részére.
A foglaló a szerződésből eredő elkötelezettség mértékét hivatott alátámasztani, megnövelni. Hiszen jól mutatja a foglaló összege, hogy mit is veszíthet az eladó, vagy a vevő akkor, ha a szerződés az ő hibájából hiúsulna meg. Fontos azonban tudni, hogy mind a foglaló, mind az előleg a vételár részét képezi: a teljes ár összegébe a megfizetett foglaló is beleszámít.
Mennyi reálisan a foglaló összege?
A foglaló jellemzően a vételár 10 százaléka szokott lenni. Ez a tétel sem csekélység azonban: egy 60 millió forint vételárú ingatlan esetében mindkét fél 6 millió forintot kockáztat szerződés meghiúsulása esetén. Ennél jóval nagyobb mértékű foglalóban fölösleges megállapodni, ugyanis a túlzottnak ítélt foglaló összegét a bíróság a kötelezett kérésére mérsékelheti.
Az adásvételi szerződésből ki kell derülnie, hogy melyik részletből, mekkora összeget tekint a két fél foglalónak. Ha ez nincs nevesítve, akkor a megfizetett részletek előlegnek számítanak. Vagyis automatikusan nem tekinthető a vételár 10 százaléka foglalónak, anélkül, hogy ezt az adásvételi szerződésben leírnák.
Foglaló, kártérítés és kötbér
A foglaló mellett tartalmazhat az adásvételi szerződés kártérítésre, kötbérre vonatkozó kikötéseket is. Például ha egy újépítésű lakás átadására a szerződésben foglalt határidőnél később kerülne sor, akkor kötbér illetheti meg a vevőt. Az eladó pedig akkor kaphat plusz összeget, ha például a vevő nem teljesíti az adott vételárrészletet határidőre.
Fontos tudni, hogy a szerződés meghiúsulása, a foglaló elvesztése nem azt jelenti, hogy mentesül a szerződő a kötbér, vagy épp a kártérítés megfizetése alól. Az viszont igaz, hogy a kötbér, kártérítés összegébe beleszámít a foglaló összege is.
Tegyük fel, hogy 60 millió forintért vennénk lakást, a vételár 10%-a foglalónak minősül a szerződés alapján. Amennyiben az eladó hibájából meghiúsul a szerződés, akkor a foglaló kétszeresét, vagyis 12 millió forintot kellene visszafizetnie az eladónak részünkre. Ha a szerződés megszűnéséig egyéb szerződési kötelezettségeinek elmaradása miatt 1 millió forint kötbért is fizetnie kellett az eladónak nekünk, akkor ezen összeggel csökkenthető a 12 milliós fizetési kötelezettség. Vagyis a szerződés meghiúsulásakor „csupán” 11 millió forintot kapunk a foglaló kétszereséből vissza. (Természetesen a többi vételárrészletet – előleget – is rendeznie kell felénk az eladónak.)
A hiteligénylés elutasítása a vevő hibájának tekinthető
Ha lakást veszünk, akkor fel kell készülnünk a legrosszabbra is. Ha például a vásárlás meghiúsulna, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy mi számít a mi hibánknak és mi az eladóénak.
Ha a bank nem tart minket hitelképesnek, vagy kisebb összegű lakáshitelre lennénk jogosultak, akkor a vételárból hiányzó összeget nekünk kell előteremtenünk más forrásból. Ha erre nem vagyunk képesek, akkor a lakásvásárlás a mi hibánkból fuccsolna be, vagyis a foglaló összegét elbuknánk.
Több dolgot is tehetünk a helyzet az elkerülése érdekében:
- Az adásvételi szerződésbe bele lehet írni, hogy a hiteligénylés elutasítása nem tekinthető a mi hibánknak, vagyis ebben az esetben is visszajár nekünk a foglaló összege. Itt fontos, hogy az eladó is belemenjen ebbe a külön kikötésbe: ez azonban teljes egészében az eladó hozzáállásán múlik, hiszen ez számára egy hátrányos feltétel.
- Érdemes a lakáskeresés előtt bankot választani, megismerkedni az adott pénzintézet kamataival, feltételeivel. Illetve megéri hitel előminősítést kérni a aktuális helyzetünk alapján, így kiderül, hogy a munkahelyünk, demográfiai adataink, jövedelmünk alapján mennyi hitelre lehetünk jogosultak. (Az ingatlan állapota, értéke még természetesen jelentősen változtathat a minősítés eredményén.)
- A lakás kiválasztása után jó ötlet lehet egy előzetes értékbecslést készíttetni az ingatlanról. Így megtudhatjuk, hogy egy bank adna-e lakáshitelt a ház megvásárlására – van-e valami kizáró körülmény – illetve a lakás reális értékét is megismerhetjük. Az ingatlan felértékelésének a díja 30-40 ezer forint, de érdemes lehet ezt előre kifizetni, hiszen a szerződést készítő ügyvéd díja, illetve a foglaló összege ennél jóval nagyobb lehet.
Mi a helyzet, ha a koronavírus miatt kerülünk késedelembe?
A jelenlegi járványhelyzet miatt sokakban felmerülhet: mi történik, ha betegség, karantén miatt csúszunk meg a vételár megfizetésével? Ez egy nehéz helyzet, hiszen mi esnénk fizetési késedelembe, emiatt alapesetben akár a foglalót is elbukhatjuk. Ugyanakkor a járvány miatt jó eséllyel nem tekintenék ezt a mulasztást – esetlegesen a szerződés megszűnését – a mi hibánknak.
Érdemes azonban az esetleges jogviták elkerülése miatt belefoglalni az adásvételi szerződésbe, hogy a járvány miatti késedelem nem róható fel egyik félnek sem.
