loading

Minden, amit tudnod kell az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeiről!

Süle-Szigeti Bulcsú
szerző: Süle-Szigeti Bulcsú

2020-tól az önkéntes nyugdíjpénztárak is közzéteszik a teljes költség mutatót (TKM). Ez abban segít, hogy az érdeklődők könnyen összehasonlíthassák egymással a különböző szolgáltatók költségeit. Megnéztük, mit jelent pontosan a TKM fogalma, és mely pénztárak kínálják a legjobb ajánlatokat!

A Bankmonitor.hu ingyenes szolgáltatásokat nyújtó weboldal: több, mint 30 bank és pénzügyi szolgáltató több ezer termékének objektív összehasonlítása, szakértői írások a jó és megalapozott pénzügyi döntésekért. Tájékoztatáson túl konkrét támogatást is nyújtunk a kiválasztott banki termék szerződésének megkötésében. Jelen írásunkhoz hasznos kiegészítést adhat számodra a nyugdíj kalkulátorunk.

Egészen 2019-ig nem létezett olyan mutató, amely az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP) minden költségét magában foglalta volna. Emiatt döntési helyzetben nehéz volt összehasonlítani a különböző szolgáltatók ajánlatait. Azonban az MNB iránymutatásának köszönhetően 2020-tól a nyugdíjpénztárak költségei is teljes mértékben átláthatóvá váltak.

Milyen költségei vannak egy ÖNYP-nek?

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések három kategóriára oszlanak:

  • likviditási tartalékra,
  • működési tartalékra és
  • fedezeti tartalékra.

A likviditási és működési tartalék egy elvonást jelent, melyet a pénztár közvetlenül terhel a befizetőre. A gyakorlatban a pénztárak előszeretettel alkalmaznak valamilyen sávos költségterhelést: minél több pénz érkezik be, annál kedvezőbbek a feltételek. A fedezeti tartalék azt a részt jelenti, amely megmarad a pénztártag számláján, és befektetésre kerül. A befektetések során további költség merülhet fel: ezt vagyonarányos költségnek nevezzük. Ezeken kívül a pénztárak felszámíthatnak belépési és kilépési díjakat is, melyek nagyságáról külön érdemes tájékozódni.

Mennyi költséggel jár egy ÖNYP-megtakarítás?

Az önkéntes nyugdíjpénztárakról szóló törvény szigorúan szabályozza a pénztárak működését és költségeit! Előírja például, hogy évi 10 000 forintos összeghatárig a befizetés legalább 90%-ának a fedezeti tartalékba kell kerülnie. Az évi 10 000 forintot meghaladó részből pedig minimum 94%-ot kell jóváírni a tag számláján. A pénztár által közvetlenül levont költségek tehát az éves befizetések 6%-át tehetik ki, leszámítva az első tízezer forintot. A pontos értékeket a pénztárak nyilvánosan elérhető alapszabálya tartalmazza. Az éves vagyonkezelési költségre is van előírás: ez nem haladhatja meg az átlagos befektetett vagyon 0,8%-át. (Ha mégis magasabb lenne ennél, azt a befektetés komplexitása és az abból fakadó magasabb várható hozam indokolhatja.)

Te kihasználod a 20%-os állami támogatást? Számold ki, mennyi pénzt gyűjthetnél össze így!

Hogyan mérték az ÖNYP-k költségeit korábban?

A teljes költség mutató (TKM) megjelenése előtt az önkéntes nyugdíjpénztárak az úgynevezett „díjterhelési mutatót” alkalmazták. A díjterhelési mutató csak a tagi vagy munkáltatói befizetésekből közvetlenül a pénztár által levont költségeket foglalta magában. Ilyenek például a működési vagy likviditási tartalék. Ugyanakkor a díjterhelési mutató nem szerepeltette a befektetések révén keletkező vagyonkezelési díjakat. Ebből következik, hogy (az elérhető portfóliók számától függetlenül) elegendő volt pénztáranként egyetlen díjterhelési mutatót meghatározni.

Mit mutat a TKM?

2020-tól kezdve a Magyar Nemzeti Bank iránymutatásai szerint a nyugdíjpénztáraknak is közzé kell tenniük a teljes költség mutatót (TKM). Ez egy százalékos érték, és arra szolgál, hogy egyetlen számértékben kimutassa egy megtakarítás összes költségét. Azt fejezi ki, hogy mekkora hozamveszteség éri a megtakarítót a felmerülő díjak okán. Ha például 1%-os TKM látszik valahol, az arra utal, hogy az adott befektetés költségei évente 1 százalékponttal csökkentik az elért hozamot. Az ÖNYP-k általában 3-5 portfóliót kínálnak, és ezeket eltérő költségek terhelhetik. Éppen ezért a TKM-et minden portfólióra külön-külön kell megadni.

Mennyire pontos a TKM?

Fontos, hogy a TKM-számítást egyetlen élethelyzetre alapozzák. A példában szereplő pénztári tag 10, 20, illetve 30 éven keresztül takarékoskodik, a havonta félretett összeg minden esetben 25 000 forint. A valójában tapasztalható költségek a TKM-érték alatt maradhatnak, ha valaki hosszabb időtávon, vagy magasabb havi összeggel takarékoskodik. Aki pedig alacsonyabb összegeket tesz félre, ő a TKM-ben bemutatottnál magasabb valódi költségeket is érzékelhet.

Milyen TKM-értékek vannak jelenleg a piacon?

Az alábbi ábra a nyílt ÖNYP-k portfólióinak átlagos TKM-értékeit mutatja meg.

Az ÖNYP-portfóliók átlagos TKM-értékei

Összességében elmondható, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak hosszú távra egy költséghatékony megtakarítási formát képviselnek. Ugyanakkor vannak számottevő különbségek az egyes szolgáltatók között. A legalacsonyabb és legmagasabb TKM-értékek közti eltérés csaknem 1 teljes százalékpont. Ez azért fontos, mert a költségek jelentősen befolyásolhatják egy befektetés teljesítményét. Az MNB ezzel kapcsolatosan bizakodását fejezte ki: szerintük az átláthatóságnak köszönhetően a jövőben még tovább fognak javulni az önkéntes nyugdíjpénztárak költségei!

Hogyan segíthet a TKM az érdeklődőknek?

A nyugdíjbiztosítások esetében a TKM már régóta használatos. Ennek nagy előnye, hogy az egyes módozatok költségei transzparensek és könnyedén összehasonlíthatók. A nyugdíjpénztári TKM bevezetésével ugyanezek az előnyök érvényesülhetnek az ÖNYP-piacon is. Az MNB szerint a pénztári tagok 99,9%-a már tudhatja, hogy az ő szolgáltatója milyen költségekkel dolgozik. Sőt, a nyugdíjcélú megtakarításban gondolkodók is megnézhetik, hogy milyen költségekre kell számítaniuk a futamidő során. Itt fontos megjegyezni, hogy az optimális nyugdíjcélú megtakarítás kiválasztása igen komplex feladat. Például a költségek nem az egyetlen szempont: fontos szem előtt tartani az elérhető hozamokat is.

A legmegfelelőbb nyugdíjmegtakarítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor kalkulátora.