Az utolsó negyedévben korrigáltak a nyugdíjpénztárak, így a tavalyi évi befektetési teljesítmény javulni tudott. Ez részben annak köszönhető, hogy a részvények aránya nőtt a befektetési portfóliókban. De milyen veszélyeket rejthet magában az, ha a befektetési összetétel miatt erőteljesebb lehet a hozamok ingadozása? Körbejártuk, hogyan készülhetünk fel a változásokra.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési teljesítménye a tavalyi évben igen változatos képet mutatott, az utolsó negyedévet azonban kimagasló teljesítménnyel, 86 milliárd forint befektetési eredménnyel zárták. Ez többek között a világpiacok pozitív befektetői hangulatának is köszönhető, amely ebben az időszakban erősen éreztette a hatását. Ez a teljesítmény elegendő volt ahhoz, hogy az év megelőző időszakainak gyengeségét korrigálják, és 3% feletti éves hozamot hozzanak a tagok számára.
Hirdetés
Hirdetés
Emelkedik a részvényhányad a portfóliókban
A pénztárak befektetési portfóliója 58%-ban kötvényeket tartalmaz, melyeknek 90%-a magyar állampapír. Ugyanakkor kedvező hír a részvényhányad emelkedése a befektetési portfóliókban, ez mostanra átlagosan meghaladta a 8%-ot.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak elsődleges célja, hogy tagjaik megtakarításaival hosszútávon, biztonságos, fenntartható befektetési eredményt érjenek el, hogy a nyugdíjas évek finanszírozása biztonsággal valósuljon meg a tagok számára. A részvények arányának emelkedése kétségkívül magasabb hozamot jelenthet. De mire érdemes odafigyelni, ha csökkenteni akarjuk a befektetési kockázatot?
A rendszeres megtakarítás a kulcs!
A befektetési portfólió összetétele nagyon fontos, de talán még nagyobb figyelmet érdemes fordítani arra, hogy miként csökkenthetjük az árfolyamkockázatot a rendszeres nyugdíjcélú megtakarításokkal.
Vizsgáljuk meg egy véletlenszerűen kiválasztott, nagyobb részvényhányaddal rendelkező eszközalap tetszőleges 5 éves múltbéli hozamát. Feltételezzük azt, hogy minden hónap 15-én kerül az adott havi befizetés az eszközalapba.
Azt tapasztaltuk, hogy így a havi legalacsonyabb és a legmagasabb árfolyam között kb. a kettő átlagának megfelelő árfolyamon sikerült a befektetéseket megvalósítani. Ha pedig nem 15-ére, hanem más napra időzítjük a befizetéseket, gyakorlatilag ugyanezt tapasztaljuk. Ez azt jelenti, hogy a rendszeres befizetések önmagukban is egyfajta biztonságot eredményeznek.
Ha hosszabb távon tekintünk erre, akkor azt mondhatjuk, hogy „utazunk az árfolyammal”: ahogyan emelkedik az árfolyam, úgy vásároljunk egyre magasabb áron évről évre. De ez nem gond, hiszen az a célunk, hogy a tartam végén magas legyen az árfolyam.
Mire figyelj, ha nem rendszeresen takarékoskodsz?
A megtakarítók egy része nem rendszeres megtakarításban gondolkozik, hanem esetenként, például az év vége felé egy összegben teljesíti a befizetéseit. Ilyenkor érdemes körültekintően megfontolni, hogy mikor történjen a befizetés.
Ha az 5 éves tapasztalatokból indulunk ki, akkor láthatjuk, hogy egy nagyobb összegű eseti befizetés például a második év decemberében nagyon magas árfolyamon történő vásárlást jelent: ezt a szintet csak az 5. év végén tudta ismét meghaladni az eszközalap. Vagyis ezen az eseti befizetésünkön nem sokat kerestünk.
Ha ugyanezt a tranzakciót az utolsó év szeptemberére halasztjuk, akkor a legnagyobb nyereséget érhettük volna el. De ezt természetesen nem láthatjuk előre, mindig csak utólag fog kiderülni. Az ábra szerint ugyancsak nem a legjobb döntést hozzuk akkor, ha minden éves befizetésünket például december hónapra időzítjük.
Eszközalap vagy egyedi részvénybefektetés?
Az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítások mögött álló befektetési alapok lényegesen biztonságosabbak, mintha egyedi részvénybefektetésekkel foglalkoznánk. Az eszközalapok hozamát összességében sok mögöttes értékpapír adja. A nagyobb kockázatot és a nagyobb nyereséget egyaránt a részvények jelentik.
A pénzintézetektől és a tanácsadóktól is pontos tájékoztatást kaphatunk, hogy egy-egy eszközalapnál milyen befektetési politika szerint járnak el, mekkora a részvényhányad az adott eszközalapban, és hogy ez mit jelent a számunkra. Itt nem kell állandóan azt figyelnünk, miként alakulnak az árfolyamok, hiszen ezek hosszú távú megtakarítások, egy szakembergárdával a háttérben. Az ilyen befektetéseket általában 10 évnél rövidebb tartamra nem is javasolják. Az eredményt úgyis csak a tartam végén szokás „realizálni”, azaz készpénzre váltani.
Az eszközalapokra is figyelni kell!
A hosszú időtáv ellenére az eszközalapokba történő befektetések esetén is a tartam vége előtti 2-3 évvel érdemes az addig összegyűjtött felhalmozásokat biztonságos, alacsony részvényhányadú eszközalapba átváltani. Ez a tranzakciót a pénzintézetek sokszor költségmentesen vállalják. Így az addig elért eredmények megmaradnak, és nem következhet be olyan hirtelen lejtmenet, amiből csak olyan hosszabb idő alatt tud visszakapaszkodni az árfolyam, miközben a megtakarítás esetleg már le is jár.
Lejtmenet idején ne ess pánikba!
Akár a jelenlegi járványhelyzet vagy más egyéb gazdasági történések elindíthatnak egy olyan folyamatot, amikor befektetéseink hozama folyamatosan csökken. A legfontosabb, hogy ne essünk pánikba és ne hozzunk meggondolatlan döntéseket. Először is az aranyszabály: olcsón vásárolj és drágán adj el! A legrosszabb döntés ilyen helyzetben, ha megszünteted a befektetést, vagy visszavásárolod azt, amit eddig összegyűjtöttél. Ebben az esetben az eddigi legalacsonyabb árfolyamon adsz el mindent, így a teljes veszteséget elkönyvelheted magadnak.
Ha az eszközalapod árfolyama alacsonyan van, az jó hír, mert olcsón tudsz értékpapír befektetésekhez jutni, és ha megélénkül a piac, akkor magasabb árfolyamon tudod készpénzre váltani ezeket. Arra mindenképpen figyelni kell, hogy a megtakarítás tartama mikor jár le. Ha már nincs sok idő hátra, például 3 évnél kevesebb, akkor érdemes azon gondolkozni, hogy a tartamot meghosszabbítjuk, hogy ne kelljen az eredeti tartam végén realizálni a veszteséget.
Mi a teendő a dübörgő piacon?
Amikor a piac megélénkül, mindenki keresi a lehetőségeket, és vásárol, de ez nem a legjobb megoldás. Akkor érdemes vásárolni, amikor az árfolyam még alacsonyan van. Bízhatunk abban, hogy még magasabb is lesz, de a csúcsot senki sem látja előre, így azt sem lehet megjósolni, hogy mikor fordul a kocka.
Összefoglalás
Az önkéntes nyugdíjpénztárak portfólióiban a részvényhányad erősödése jó eredményekkel kecsegtet, de fontos tisztában lennünk a befektetéseink lehetőségeivel és veszélyeivel. Tanácsadóink segítségével könnyen eligazodhatsz ebben az útvesztőben, és megtalálhatod a számodra legjobb megoldást. A nyugdíjcélú megtakarításokra jelenleg 20%-os (legfeljebb évi 280 000 forintos) állami támogatás is igényelhető!
Nézd meg a kalkulátorral, hogy neked mennyi pénzed gyűlhetne össze idős korodra!