loading

Sokan utálják a drága nyugdíjmegtakarításokat – de mi az igazság, és mi a tévhit?

Süle-Szigeti Bulcsú
szerző: Süle-Szigeti Bulcsú

A nyugdíjbiztosításokat – és általánosságban a „unit-linked” típusú biztosításokat – nagyon sok kritika érte az utóbbi években. Ezek szerint a szóban forgó termékeknek olyan magas a költsége, hogy a megtakarítónak alig marad nyeresége. Most megnéztük, mi igaz ebből, és mennyi pénzt fizetnek ki költségekre a nyugdíjmegtakarítással rendelkezők.

A Bankmonitor.hu ingyenes szolgáltatásokat nyújtó weboldal: több, mint 30 bank és pénzügyi szolgáltató több ezer termékének objektív összehasonlítása, szakértői írások a jó és megalapozott pénzügyi döntésekért. Tájékoztatáson túl konkrét támogatást is nyújtunk a kiválasztott banki termék szerződésének megkötésében. Jelen írásunkhoz hasznos kiegészítést adhat számodra a nyugdíj kalkulátorunk.

Egy adott világgazdasági helyzetben – ugyanazon a piacon, ugyanabban az időben – mindenki számára azonos befektetési eredmények elérhetők. Például mindazok, akik az amerikai részvénypiacba fektetnek, pontosan ugyanazt a bruttó hozamot fogják megkapni. Éppen ezért kulcsfontosságú egy befektetés költsége: aki a bruttó hozamot kedvezőbb költségek mellett éri el, ő magasabb nettó hozamot realizálhat. Ennek köszönhetően pedig a befektetése évről évre felülteljesítheti a drágább költségű megtakarításokat.

Hogyan mérhető egy befektetés költsége?

A nyugdíjcélú megtakarítások igen összetett konstrukciók, így gyakran a költségeik is nehezen átláthatók a befektetők számára. A probléma kiküszöbölése érdekében a Magyar Nemzeti Bank 2015-ben kiadott egy rendeletet az úgynevezett „teljes költség mutatóról”. A teljes költség mutató (TKM) egy százalékos érték, amelyet egy bizonyos élethelyzetre számítanak ki. Ez az érték egyetlen számban megmutatja, hogy mekkora éves hozamveszteséget okoznak az ügyfél számára a megtakarítás költségei.

A TKM-et a biztosítók (és 2020-tól kezdve az önkéntes nyugdíjpénztárak is) kötelesek minden befektetési alapra/portfólióra kiszámolni, és hivatalosan közzétenni. Ezáltal a különböző termékek költségei nagyon egyszerűen összehasonlíthatóvá váltak. Minél alacsonyabb egy szerződés TKM-e, annál több hozam marad az ügyfél zsebében. És minél drágábbak a költségek, annál rosszabbul jár a megtakarító.

Igaz-e, hogy drágák a nyugdíjmegtakarítások?

Néhány évvel ezelőtt léteztek a piacon olyan megtakarítások, melyek TKM-e meghaladta a 10%-ot. Ez azt jelentette, hogy az ügyfeleknek minden évben 10%-os hozamvesztesége keletkezett a költségek miatt! Egyértelmű, hogy ilyen magas költségek mellett a befektetésnek nincs sok esélye pozitív hozamot kitermelni, azaz a megtakarítók évről évre veszítettek. Ezek a rendkívül drága megtakarítások vezettek el odáig, hogy az általános vélekedés szerint a biztosítók megtakarítási konstrukciói kivétel nélkül magas költségűek.

Ugyanakkor 2017-től az MNB meghirdette az „etikus életbiztosítások koncepcióját”, melyben kiemelt szerepet kapott a költségek csökkentése. Az intézkedés célja az volt, hogy a túlzottan drága megtakarítások eltűnjenek a piacról. Ennek következtében a biztosítók majdnem teljes egészében lecserélték a kínálatukat: kivezették a korábbi drága szerződéseket, és új, kedvezőbb költségű megtakarításokat hoztak létre.

Az MNB statisztikái szerint egy év alatt 0,68% százalékponttal (4,23%-ról 3,55%-ra) csökkent a TKM átlagos értéke. A legmagasabb TKM-ek még ennél is nagyobb csökkenést mutattak: a korábbi kétszámjegyű értékekről 6% alá mérséklődtek. A változás az időtávtól is függ: például a rendszeres díjas termékek átlagos TKM-e 20 éves futamidőre kiszámítva 1,1 százalékponttal lett alacsonyabb. Mostanra tehát a szabályozásoknak köszönhetően az életbiztosítással egybekötött megtakarítások költségei jelentősen kedvezőbbek lettek az ügyfelek számára.

Mennyi pénz múlik egy megtakarítás költségein?

Az érdemi javulás ellenére jelenleg még mindig nagyon eltérőek lehetnek a különböző szolgáltatások költségei. Éppen ezért elengedhetetlen a döntéshozatal előtti körültekintő tájékozódás. Akár a nyugdíjbiztosítás, akár az önkéntes nyugdíjpénztár mellett voksol valaki, az adott kategórián belül is találkozhat jobb és rosszabb ajánlatokkal. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a különböző költségű konstrukciók milyen lejárati összegeket eredményeznek. (A nyugdíjbiztosításokra és az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályozás némileg különbözik, de létezik közös metszet. Például egy 20 évre kötött, havi 25 000 forintos megtakarítás esetében mindkét szolgáltatáshoz tartozik TKM – éppen ezért az ábrán ezt az élethelyzetet vizsgáltuk.)

A különböző költségű nyugdíjmegtakarítások becsült lejárati összegei

Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján 7%-os bruttó hozam reálisnak tekinthető. Jól látszik, hogy ilyen környezetben a bölcs választás több millió forintot is érhet! A legalacsonyabb költségű önkéntes nyugdíjpénztárak 400 000 forinttal is magasabb lejárati összeget nyújthatnak, mint átlagos költségű társaik. A nyugdíjbiztosítások esetén pedig ez a különbség 1,7 millió forint. Ha a két kategóriát egymással hasonlítjuk össze, akkor a legjobbak különbsége 1,1 millió forint, míg az átlagos ÖNYP-k és átlagos nyugdíjbiztosítások közötti differencia csaknem 2,5 millió forint lenne.

Fontos, hogy a különböző nyugdíjcélú megtakarítások számos dologban különböznek. A költség nem az egyetlen létező döntési szempont, így hiba lenne kizárólag ez alapján dönteni. Azonban ezt is érdemes szem előtt tartani, mert egyetlen jó döntéssel több millió forint is megspórolható. Ráadásul a költség a havi megtakarítás összegétől is függ: minél több pénzt tesz félre valaki, annál nagyobb különbségekkel találkozhat a lejárati összegeket tekintve.

A legmegfelelőbb nyugdíjmegtakarítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor nyugdíj-kalkulátora.