Szigorítottak a csok-hoz kapcsolódó illetékmentesség szabályain, ám nem kell megijedni, ezzel a jogalkotó mindössze a kiskapukat igyekszik bezárni. Mutatjuk, miről is van szó.
2021 januártól azoknak, akik csok (családi otthonteremtési kedvezmény) igénybevételével vásárolnak új építésű, vagy használt ingatlant, nem kell megfizetniük a vagyonszerzési illetéket, ami alapesetben a vételár 4%-a. Ez nem kis kedvezmény, hiszen például egy 50 millió Ft-os ingatlan esetében 2 millió Ft-ról van szó. Az illetékmentesség feltétele mindössze annyi, hogy az ingatlant vásárló feleljen meg a csok feltételeinek, és a vásárláshoz kapja is azt meg.
Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a megelőlegezett csok egy részével vagy egészével együtt az elengedett illetéket is behajtják:
- A megelőlegezett csok igénylésekor vállalt gyermekek nem születettek meg a megszabott időre (1 gyermeknél 4 év, 2 gyermeknél 8 év, 3 vagy több gyermeknél 10 év áll rendelkezésre).
- Az igénylő úgy fizette vissza a csok összegét, hogy a vállalt gyermekek nem születettek meg. Ez például akkor fordulhat elő, ha a család más településen talál munkát, ezért nem a csok-kal vásárolt ingatlanban él. Ezt 5 évig szankciók nélkül megtehetik, ám ezt követően vissza kell fizetniük a támogatást, ezzel együtt pedig meg kell fizetni az illetéket is.
Vannak esetek, amikor nem kell az illetéket utólag megfizetni akkor sem, ha a megelőlegezett csok egyébként részben vagy egészben visszajár:
- Az illetéket nem hajtják be azonban utólag, ha a család meglévő és vállalt gyermekre egyaránt igényelt csok-ot, és a támogatás arányos részét azért kellett visszafizetni, mert a vállalt gyermekek – vagy egy részük -nem születtek meg. A dolog logikus, hiszen a meglévő gyermek miatt a család jogosult a családi otthonteremtési kedvezményre, ezzel pedig az illetékmentességre is.
- Akkor sem kell az illetéket utólag megfizetni, ha a vállalt gyermekek egészségügyi probléma miatt nem születtek meg.
Hirdetés
Hirdetés
De mi változott?
A mostani módosítás a fentieket egészíti ki azzal, hogy a meglévő gyermekek után igénybe vett csok támogatáshoz kapcsolódó illetékmentesség is megszűnhet bizonyos esetekben. Mégpedig akkor, ha magát a csok-ot is vissza kellene fizetni, például azért, mert
- a csok-ot igénylő személy a lakás használatát másnak átengedi, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak.
- Vagy azért, mert a lakást nem lakásként használják, például irodaként funkcionál. Egy vállalkozás székhelyként bejelenthető a csok-os ingatlanba, ugyanis 2109 óta „nem minősül a lakáscéltól eltérő hasznosítás tilalma megsértésének az, ha az igénylő a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakást a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató igénylő esetében az egyéni vállalkozás székhelyeként bejelenti”.
A törvénymódosítás indoklásában azonban van némi könnyítés is. Például, ha a család vállalt gyermekre igényelt csok-ot, és bár született gyermek, a vállalás mégsem teljesült teljes egészében, akkor a csok arányos részét vissza kell fizetni, ám az illetéket nem fogják beszedni. Fontos megjegyezni azt is, hogy az új szabályok csak azokra a csok-szerződésekre vonatkoznak, amelyeket a törvény hatálybalépését követő 31. nap után írnak alá.
