Sokan nem is gondolnak arra, hogy az állami nyugdíj évtizedek alatt egyre kevesebb lehet. Vannak megoldások, melyekkel az állam szeretné ösztönözni a nyugdíjcélra történő megtakarítást. Az ilyen lehetőségek kiaknázásával visszakaphatjuk adóforintjaink egy részét az államtól. Miért ne élnénk a lehetőséggel? Mik a buktatói, és mit nyerhetünk vele?
A nyugdíjcélra megtakarítani szándékozókat három megtakarítási formával segíti az állam. Mindegyiknél a személyi jövedelemadónkból kaphatunk vissza pénzt, mely segíti a jobb hozamok elérését, ezáltal a nyugdíj megtakarításunk növekedését.
1., Önkéntes nyugdíjpénztári számla
Az első és a leginkább elterjedt az önkéntes nyugdíjpénztári számla. Ennél előre meghatározott portfóliók közül választhatunk, melyet elsősorban a nyugdíjba vonulásunkig hátralévő idő és kockázatviselési képességünk alapján érdemes eldöntenünk. A portfóliókat befektetési szakemberek állítják össze.
Évente a számlára befizetett összeg 20 százalékáról, de legfeljebb 150 000 forintról rendelkezhetünk az adóbevallásunk keretében. Ezt a pénzt a nyugdíjpénztári számlánkra (egy megjelölt önkéntes pénztári számlánkra, lehet egészség- és önsegélyező pénztár is) kapjuk vissza az adóbevallás benyújtását követő 30. napon.
Hirdetés
Hirdetés
2., Nyugdíj-előtakarékossági számla
A második a hozzáértők megoldása, a nyugdíj-előtakarékossági számla. Ez egy speciális értékpapírszámla, melyre az Európai Gazdasági Térség államainak értékpapírjait vehetjük meg. Az osztalékadót meg kell fizetni az osztalékok után, de a kamatadó és az árfolyam-nyereség adó alól mentesülünk.
Évente a számlára befizetett összeg 20 százalékáról, de legfeljebb 100 000 forintról (a nyugdíjkorhatárt 2020 előtt elérők esetén legfeljebb 130 000 forintról) rendelkezhetünk az adóbevallásunkban. Ezt a pénzt a nyugdíj-előtakarékossági számlánkra kapjuk vissza az adóbevallás benyújtását követő 30. napon.
3., Nyugdíjbiztosítás
A harmadik lehetőség a nyugdíjbiztosítás. Úgynevezett befektetési egységekbe (tulajdonképpen befektetési alapokba) teszik a pénzünk megtakarítási részét. A pénzünk másik része a biztosítás díjaira, a befektetés költségeire megy el. Ezért ez a legdrágább nyugdíjcélú megtakarítás.
Évente a biztosításra befizetett összeg 20 százalékáról, de legfeljebb 130 000 forintról rendelkezhetünk az adóbevallásunkban. Ezt a pénzt a nyugdíjbiztosításunkra kapjuk vissza az adóbevallás benyújtását követő 30. napon.
Nézd meg a Bankmonitor nyugdíj kalkulátorát, hogy minél több nyugdíjad lehessen!
Az okosok megoldása
Bizony sokan nem tudják, hogy az önkéntes pénztári számlák egymás között átalakíthatók. Ilyen módon, ha önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári számlán takarítunk meg, a számlánkat bármikor átalakíthatjuk önkéntes nyugdíjpénztári számlává.
Ha olyan tervünk van, hogy viszonylag kockázatmentesen szeretnénk hozamot szerezni, akkor jó hírünk van. Nem kell portfóliókba tenni pénzünket, de a pénztár befekteti a pénzt, és a hozamokat negyedévente jóváírják a számlánkon (a negyedéves hozamok azonban esetenként lehetnek negatívak is, ez a befektetések időszakos átértékelési veszteségéből adódhat).
A befizetések után 20 százalékos, de legfeljebb 150 000 forintos adórendelkezés illet meg minket. A nagyobb hozam elérése miatt dönthetünk úgy, hogy a pénzünket 2 évre lekötjük, mellyel a lekötések összegének 10 százalékát kitevő adórendelkezésre leszünk jogosultak. Az adót az adóhatóság az adóbevallásunkban megjelölt önkéntes pénztári számlára az adóbevallást követő 30. napon utalja át.
A legfontosabb: az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári számlán lévő pénzt a megjelölt célokra időközben felhasználhatjuk, míg a nyugdíjba vonulásunkkor átalakíthatjuk nyugdíjpénztári számlává, és a pénzt így egy összegben kivehetjük.
A nyugdíjcélú megtakarítás veszélyei
- Idő előtt szeretnénk hozzáférni a pénzünkhöz
- Adófizetési kötelezettségünk keletkezhet
- A szabályozási környezet esetleges változásai
- A törvények évtizedek alatt akár többször is változhatnak
