Zseniális szolgáltatás a fizetési kérelem, mégis alig használjuk!

Bár 2021 május óta elérhető több magyar banknál is a fizetési kérelem szolgáltatás, mégis viszonylag kevesen ismerjük és használjuk, pedig sok helyzetben jól jöhet. Például akkor, ha egy nagyobb társaság egy számlát kap az étteremben, amit azután „szétdobnának”. Olyan szolgáltatók is használhatják, ahol esetleg nem elérhető a bankkártyás fizetés. Megnéztük, miként működik a fizetési kérelem, de persze utánajártunk a költségeknek és az esetleges kockázatoknak is.

A fizetési kérelem nem más, mint egy mobil- vagy netbankon elküldött üzenet arról, hogy a címzett fizessen a részünkre egy maghatározott összeget. A kérelem nem csak számlaszámra, hanem akár a címzett által megadott másodlagos azonosítóra (e-mail cím, adószám, adóazonosító jel, mobiltelefonszám) is elküldhető, feltéve persze, hogy az illető beállított ilyet magának a saját bankjánál. Mikor jöhet ez jól? Például akkor, ha mi fizettük egy kollégánk ebédjét a kantinban, mert éppen nem volt nála pénz, hiszen elég lehet akár megadnia a mobilszámát, és máris küldhetünk neki egy fizetési kérelmet az adott összeggel.

A kérelem maga nem jár pénzmozgással, és semmilyen kötelezettséget nem jelent a címzett számára, aki szabadon dönthet arról, hogy mit kezd vele: elutasítja, figyelmen kívül hagyja vagy jóváhagyja, ami azt jelenti, hogy azonnal elindul az utalás. Lehetősége van a címzettnek egyébként az összeget akár módosítani, csökkenteni vagy éppen megemelni, ám ezt csak akkor, ha a küldő ezt engedélyezte.

A kérelem kifizetésére maximum 2 hónap áll a címzett rendelkezésre, ám a küldő fél ennél rövidebb határidőt is megszabhat, a határidő lejártakor pedig a kérelem automatikusan érvényén veszíti. Magáról a fizetésről célszerű megfontoltan dönteni ugyanis azonnali utalásként megy el a pénz, így utólag visszavonni a tranzakciót nem nagyon lesz már lehetőségünk. Persze ez a legtöbb eseti utalásra is igaz, így valójában már hozzászokhattunk ehhez.

Persze, ha valakit nagyon zavarnak a fizetési kérelmek, vagy szeretné magát bebiztosítani, hogy még csak véletlenül se kaphasson ilyet, az kérheti ezek letiltását, aminek banktól függően 500-1000 Ft egyszeri díja van, ám ezt a legtöbb bank egyelőre akciósan elengedi.

Ha már a költségeknél tartunk, erről is érdemes pár szót ejteni. Magának a fizetési kérelem küldésének is van költsége, az OTP Banknál például bankon belülre 55 Ft-ot kérnek ezért, míg ha a címzett más pénzintézetnél vezeti a számláját, akkor 105 Ft-ot kell fizetni érte, ám ezeket akciósan elengedik. Érdemes ennek egyébként utánanéznünk, mert ha díjat számol fel érte a bank, akkor a fizetési kérelem összegéhez ezt is érdemes hozzácsapni.

A címzett sem ússza meg a dolgot ingyen, neki az eseti átutalásokra felszámolt díjat kell megfizetnie, ami általában a küldött összeg 0,1-0,4 százaléka, ám egyes számláknál (pl. CIB ECO, Unicredit Partner Aktív Zéró, Raiffeisen Premium Gold 2.0) a mobil- és netbankos eseti átutalások díjmentesek, így ezeknél nem verjük magunkat költségbe.

Fontos tudni, hogy nem minden banknál elérhető a fizetési kérelem szolgáltatás, jelenleg az OTP Bank, a Gránit Bank, a Raiffeisen Bank, az Erste Bank és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank ügyfelei küldhetnek és fogadhatnak ilyet.