2021. október 20-tól 1,8 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot. Ezzel a lépéssel a a 2020. év eleji mértékéhez képest már duplájára nőtt az irányadó kamatláb nagysága. Ráadásul még sehol sem lehet látni a folyamat végét: az MNB tájékoztatása alapján további emelések várhatók. Van azonban az alapkamat mellett még jó pár olyan mutató, tényező, ami nagyon jól tükrözi a jelenlegi hazai hozamkörnyezetet, hitelpiacot. Nem szabad ezek mellett csak úgy elmenni, komoly változást vetítenek előre ezek a számok, amelyek hatással lesznek a magyarok pénztárcájára is.
Az utóbbi hónapokban több lépésben megemelte a jegybank az alapkamatot, ezzel október 20-ától elérte az irányadó kamat értéke az 1,80 százalékot. A folyamatnak pedig nincs vége – hiszen az infláció is igen magasnak tekinthető jelenleg hazánkban -, éppen ezért a kamatemelési ciklus folytatását várják az elemzők.
Természetesen nem csak a jegybanki alapkamat változott meg az elmúlt időszakban, számos egyéb gazdasági, pénzpiaci tényező van, amely módosult az elmúlt hónapokban, évben. A Bankmonitor szakértői összeszedtek 10 olyan adatot, tényezőt, ami mellett nem szabad szó nélkül elmenni. Nagyon jól mutatják ezek az információk, hogy a jelenlegi helyzet teljesen más, mint ami a járvány előtt volt. Ezt a környezetváltozást pedig igen hamar megérezheti minden magyar a saját bőrén is.
De mit is tapasztalhattunk az elmúlt hónapokban és mit várhatunk még az elkövetkező időszakban:
- A magas inflációt közvetlenül érezhetjük egy nagybevásárlás alkalmával, ugyanakkor az áremelkedés számos egyéb tényezőre is hat.
- Az MNB az áremelkedés mérséklése céljából megemelte az irányadó jegybanki alapkamatot, ami a pénzpiaci hozamok megemelkedéséhez vezetett. (Természetesen a pénzpiaci hozamokra más tényezők is hatással voltak.)
- A rövid hozamok – például a BUBOR – növekedése közvetlenül hat a már folyósított változó kamatozású lakáskölcsönök kamatára és törlesztőrészletére. A törlesztők emelkedésével azonban sok adós majd csak a moratórium lejártát követően fog szembesülni.
- A hosszú hozamok emelkedése a bankok hitelköltségét emeli meg. Ez pedig megjelenhet a hiteligénylők számára vonzó, jelenleg népszerű lakáshitelek kamatában is. Ez a folyamat elkezdődött, de a feketeleves még hátra van.
- Idővel a betéti kamatok is emelkedhetnek, ez azonban a legutolsó lépés. Ehhez a jelenlegi piaci környezet tartós fennmaradása szükséges.
Hirdetés
Hirdetés
1. Az alapkamat értéke megduplázódott 2020. év eleje óta
Bizony a jegybanki alapkamat a járvány kitörése előtt 0,9 százalékon állt. Sőt ezen a szinten volt a mutató értéke már 2016. május 25-e óta. (Azt mindenképpen meg kell említeni, hogy a járvány kezdeti időszakában két lépésben csökkentette az MNB az irányadó kamatlábat, ezen átmeneti lépést követően azonban idén nyáron megkezdődött a mutató értékének emelkedése.)
Márpedig az irányadó kamatláb emelkedése maga után vonja a piaci hozamszintek növekedését is, ami szépen lassan begyűrűzik az élet számtalan területére.
2. Az infláció hónapok óta eltávolodott a kívánatos 3 százalékos célszinttől
A jegybanki alapkamatról nem igazán érdemes az infláció megvizsgálása nélkül beszélni, hiszen az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése. Az éves áremelkedés üteme áprilisban elhagyta kívánt áremelkedés felső tolerancia sávját a 4 százalékot. Idén szeptemberben az éves drágulás mértéke elérte az 5,5 százalékot a KSH adatai alapján. Csak összehasonlításképpen 2020. februárjában az éves drágulás mértéke 4,4 százalék volt, míg egy hónappal később az infláció visszacsökkent 3,9 százalékra.
Vagyis a tavaly tavasz eleji értékhez képest 1,1-1,6 százalékponttal magasabb az éves drágulás mértéke jelenleg. A növekvő árakat mindenki tapasztalhatja, ha zöldséget gyümölcsöt szeretne vásárolni, vagy épp megtankolná a kocsiját. Természetesen az áremelkedés köszönhető a gazdaság gyors visszapattanásának, illetve az átmeneti alapanyaghiánynak is. Ettől függetlenül ilyen magas és relatív tartós drágulásnak már lehet hatása a pénzügyi szektorra is.
3. A forint árfolyama közel 10 százalékot gyengült 2020. év eleje óta az euróval szemben
A forint hivatalos MNB árfolyama 2020 január elsején 329,99 Ft/EUR volt. (De a járvány kitörése környékén is 337-338 forintot kellett fizetni egy euróért.) A 2021. október 20-ra érvényes MNB árfolyam 362,88 Ft/EUR volt. Vagyis nagyságrendileg 9,96 százalékot gyengült a forint az euróval szemben.
A hazai fizetőeszközről az terjeng, hogy a gyengülése nem újkeletű történet, ennek azonban érdemes lehet alaposabban utánajárni. Az adatok alapján valóban azt láthatjuk, hogy inkább gyengült a hazai fizetőeszköz az elmúlt 5 évben, azonban a gyengülés mértéke az elmúlt időszakban jóval nagyobb volt, mint a korábbi években.
A járvány kitörése óta tapasztalható 10 százalékos árfolyam gyengülésre nem volt példa az elmúlt 5 évben. Ez a többi mutató – infláció, alapkamat… – fényében még inkább hangsúlyosnak tűnik.
4. A BUBOR értéke egyes esetekben közel hússzorosára emelkedett a járvány kitörése óta
A BUBOR mutató értéke azt mutatja meg, hogy a bankok milyen kamat mellett lennének hajlandóak egymásnak kölcsönt rövid futamidőre. (Az egy hetes futamidőtől egészen az egy éves lejáratra nyújtott bankközi kölcsönök hozamát megismerhetjük a mutató segítségével.)
A jegybanki alapkamat is elsősorban a rövid futamidejű hozamokra iránymutató, éppen ezért nem meglepő a rövid futamidejű bankközi hozamok növekedése az alapkamat változását követően. Az emelkedés mértéke azonban már igenis okozhat meglepetést: A BUBOR értéke 1,69 – 2,03 százalékponttal növekedett 2020. év eleje óta. (Az alapkamat csupán 0,9 százalékponttal növekedett.)
Joggal felmerülhet a kérdés: miért is lényeges az a hétköznapi emberek számára, hogy a bankok milyen hozam, kamat mellett adnak kölcsönt egymásnak. Ez a kissé elvont mutató bizony közvetlenül hathat az emberek pénztárcájára, ugyanis egyes lakáshitelek kamatának alakulása ettől a mutatótól függ.
5. A meglévő változó kamatozású hitelek csendben drágulnak a moratórium leple alatt
Bizony a változó kamatozású lakáshitelek – azok melyeknek kamatát a bank akár éven belül is megváltoztathatja egyoldalúan – kamata egy referencia értékből és egy arra ráépülő felárból áll össze. A referencia mutató szokott lenni a korábban említett BUBOR. Gyakorlatilag a BUBOR értékének változása a hitel kamatperiódusának fordulójakor beépül a változó kamatozású kölcsön kamatába is. (Ha a 3 havi BUBOR értéke 1 százalék volt a hitel indulásakor és 3 hónapot követően 2 százalékra emelkedett, akkor a kölcsön kamata is meg fog emelkedni a 3. hónap végén 1 százalékponttal.)
Gyakorlatilag 22 hónap alatt a BUBOR értéke 1,7-2,0 százalékponttal emelkedett, ez a növekedés beépült már az érintett kölcsönök kamatába. Ez a kamatemelkedés egy 6 millió forint fennálló tartozású, 10 év hátralévő futamidejű hitel esetében 5-6 ezer forint törlesztőrészlet emelkedést jelentene. Ráadásul sok adós a moratórium miatt – törlesztési kötelezettség átmeneti szüneteltetése – nem is érzékeli a kamatemelést és az ebből eredő törlesztőrészlet növekedést.
Szerencsére az új hitelek között már nem igazán népszerű ez a konstrukció, a kiszámíthatóbb kamatozású, hosszabb kamatperiódusú kölcsönöket választják az új hiteligénylők. Ugyanakkor a meglévő lakáéshitel állományban még mindig szép számmal találni változó kamatozású kölcsönöket. (Ugyanakkor el kell mondani, hogy ezen hitelek jó részét már jó ideje fizeti a lakosság, vagyis a fennálló tartozás és a hátralévő futamidő is relatív alacsony, vagyis a kamatemelkedés hatása sem eredményez jelentős törlesztőrészlet növekedést.)
6. A BIRS értéke is megugrott az elmúlt 1,5 évben!
Nem csak a rövid futamidejű bankközi kamatok emelkedtek meg, a pénzintézetek jóval nagyobb hozamot várnak el egymástól a hosszabb futamidejű kölcsönök után is. Ezen hozamok értékét írja le a BIRS mutatót.
A BIRS értéke is jelentősen emelkedett tavaly év elejéhez képest: például a 10 éves futamidejű BIRS értéke 2,22 százalékponttal emelkedett meg 2020. kezdete óta. (2020. január 2-án a mutató értéke 1,55 százalék volt, míg 2021. október 20-án a 10 éves BIRS értéke 3,77 százalék volt.)
Ez a mutató lényeges a jelenleg az új hiteligénylők között ténylegesen népszerű lakáskölcsönök esetében: a bankok a pénzpiacról szerzik be a kölcsönök kihelyezéséhez szükséges pénzösszeget, vagyis ez a mutató tekinthető a bankok forrásköltségének.
A 10 éves BIRS mutató 2,22 százalékpontos emelkedése azt jelenti, hogy a 10 éves kamatperiódusú hitelek nagyságrendileg 2,2 százalékponttal drágább jelenleg a pénzintézet számára. Belátható, hogy a költségemelkedés egy idő után áremelkedést eredményez: ez a hitelek esetében azt jelentené, hogy a bank megemeli az új kölcsönök kamatát. (Fontos, hogy a meglévő hosszú kamatperiódusú hitelek kamata csak kamatfordulókor emelkedhet meg, a mostani pénzpiaci folyamatok ezen meglévő hitelekre nem lesznek hatással a kamatforduló elérkezéséig.)
7. A lakáshitelt keresők ehhez képest csak minimális kamatemelkedéssel szembesültek
A lakásvásárlók azonban ezzel a nagy kamatemelkedéssel még nem szembesültek. A kölcsönt keresők között legnépszerűbb 5, 10 éves kamatperiódusú lakáshitelek ára ugyanis ugyanezen időszakban 0,3-0,5 százalékponttal emelkedett. Minek köszönhető ez a mérsékelt kamatemelés? A banki verseny fokozódása késleltetheti azt, hogy a banki költségek változása megjelenjen a hitel árában is, de a jelenlegi állapot hosszú távon nem fenntartható.
Hiszen a legolcsóbb 5 és 10 éves kamatperiódusú kölcsönök THM értéke – egy kölcsön éves átlagos költségét mutatja meg százalékos formában – már a kapcsolódó 5, 10 éves BIRS mutató értéke alatt van. Ha ez hosszú távon így maradna, akkor a bankok ténylegesen veszteséget fognak realizálni a kifolyósított kölcsönök után, ez pedig nem tűnik reálisnak.
Éppen ezért egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a legnépszerűbb lakáshitelek kamata 5 százalék körüli értékre emelkedjen az elkövetkező 0,5-1 évben. Ez gyakorlatilag egy 2 százalékpontos drágulást jelentene. (2021. áprilisában a legolcsóbb 10 éves kamatperiódusú lakáshitel kamata 2,94 százalék volt.) Ez a kamatemelkedés egy 20 millió forint összegű, 20 éves kamatperiódusú hitel esetében már érdemi, 20 ezer forintos törlesztőrészlet növekedést jelentene.
8. A személyi kölcsönök THM értéke érdemben nem változott
A személyi kölcsönökről még nem beszéltünk, pedig ezen hiteleknek is a BIRS mutató írja le legjobban a banki kamatköltségét. Vagyis itt is szembesülhetnek a pénzintézetek egy jelentős 1,5-2 százalékpontos költségemelkedéssel. Ehhez képest ezen hitelek kondíciói érdemben nem változtak tavaly óta.
A legolcsóbb személyi hitelek átlagos THM értéke a Bankmonitor személyi kölcsön kalkulátora alapján 7,42 százalék volt 2020. év elején. Ehhez képest jelenleg elérhető legkedvezőbb személyi hitelek átlagos THM értéke 7,45 százalék. Vagyis érdemi változás nem történt az elmúlt 1,5 évben.
Azt azonban mindenkinek tudnia kell, hogy banki költségek emelkedése egy idő után a fedezetlen hitelek törlesztőrészletében is meg fog jelenni, ezen termékek kamata is emelkedni fog várhatóan a jövőben.
9. Nagy a csend a betéti kamatok oldalán
Joggal várhatnánk azt, hogy az alapkamat és a piaci hozamok növekedésével a megtakarítok jól járnak. Sajnos csalódást kell okoznunk a betétlekötést tervezőknek, a betéti kamatok érdemben nem változtak a tavalyi év elejéhez képest.
Vagyis a betétek nyereségébe sem épültek még be a piaci változások. Ez a késleltetés mondhatni rossz hír a befektetést tervezőknek, míg ez a kivárás inkább egy pozitívum a hiteligénylést tervezők számára. Ha hosszú távon a piaci helyzet nem változik, akkor várhatóan a betéti kamatok is megemelkednek, de szinte borítékolható, hogy ezt meg fogja előzni a hitelkamatok emelkedése.
10. Mi fog történni a jövőben?
Joggal felmerülhet a kérdés, hogy miért kell a kamatoknak – legyen az hitel, vagy betéti – emelkednie, miért nem lehet reális alternatíva az, hogy a piaci hozamok visszarendeződnek a tavalyi szintre. Ennek megvizsgálásához nézzük meg mi várható a hozamok, infláció terén?
Az infláció ha nem is hónapokon belül, de visszacsökken 4 százalék alá. Ez azonban egy relatív hosszú folyamat, ráadásul komoly ára lehet. Addig ugyanis az alapkamat további, többlépcsős emelése várható. Márpedig az irányadó kamatláb növelése maga után vonhatja a rövid futamidejű hozamok – például a BUBOR – további növekedését is.
Ugyanakkor az emelkedő rövid hozamok meggátolhatják a hosszú hozamok visszacsökkenését is, hiszen egy átlagos piacon hosszabb futamidőre, magasabb évesített hozamot is várnak el a befektetők, vagy épp a bankok. Vagyis reálisan a hozamok visszarendeződésére nem számíthatunk az elkövetkező fél évben. Ez pedig azt jelenti, hogy a banki termékek kamatában, hozamában tényleg le fog csapódni a piaci környezet.
