Ismert, hogy 2024-től a nagyobb településeken megszűnik a CSOK, ekkortól kizárólag az ötezer lakosúnál kisebb, úgynevezett preferált településeken lesz elérhető a módosított Falusi CSOK. Ugyanakkor Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő nemrég azt nyilatkozta, hogy már dolgoznak egy új, hatékonyabban működő támogatási rendszeren a nagyobb településeken élők számára, amelyet szerinte nevezhetünk akár CSOK Plusznak (CSOK+) is. Az új rendszer jövő évi bevezetéséig azonban maradnak a jelenlegi feltételek, míg 2024-től már az új támogatás lesz elérhető. A Bankmonitor szakértői elemezték, hogy az eddig megismert CSOK és Babaváró módosítások tükrében vajon mire számíthatunk majd az új CSOK-nál.
Nőhet a támogatási összeg
A „városi” CSOK jövő évi kivezetése melletti egy kormányzati érv az volt, hogy jelenlegi formájában nem képes hatékonyan segíteni a családok otthonhoz jutását. Ez annyiban érthető, hogy az elmúlt három évben
- Budapesten 629 000 forintról 885 000 forintra,
- Nyugat-Dunántúlon 228 000 forintról 365 000 forintra,
- Közép-Dunántúlon 243 000 forintról 387 000 forintra,
- Dél-Dunántúlon 169 000 forintról 253 000 forintra,
- Észak-Alföldön 159 000 forintról 220 ezer forintra,
- míg Észak-Magyarországon 125 000 forintról 201 000 forintra nőtt a használt lakások átlagos négyzetméterára a KSH szerint.
Ez a fővárosban csaknem 41 százalékos drágulást jelent, de a legolcsóbbnak számító észak-magyarországi régióban például 60 százalék felett volt az áremelkedés három esztendő alatt. Az új lakások még drágábbak, például Budapesten 2020 első negyedéve óta 754 000 forintról 1 222 000 forintra emelkedett az újépítésű lakóingatlanok átlagos négyzetméterár.
Ezek szerint a fővárosban egy 70 négyzetméteres használt lakás csaknem 62 millió forintba kerül, még egy hasonló új ingatlanért 86 millió forintot kell fizetni. Ehhez képest egy használt lakás megvásárlására gyerekszámtól függően 0,6 – 2,75 millió forint, míg egy új lakáséra 0,6 – 10 millió forint kapható, ami legjobb esetben is a vételár elenyésző részére elegendő.
Az sem jelent megoldást, ha a család a CSOK támogatás mellé kamatmentes Babaváró kölcsönt és maximum 3 százalékos kamatú CSOK hitelt is igényel, hiszen ezek maximális összege együttesen legfeljebb 35 millió forintot tesz ki. Az állami támogatás és a támogatott hitelkonstrukciók természetesen piaci lakáshitellel is kiegészíthetők, ám itt korlátozza a lehetőségeket, hogy a szükséges összegű hitelekhez magas igazolt jövedelem szükséges, amit a legtöbb család nem tud teljesíteni. (A nettó igazolt jövedelem legfeljebb 50, illetve 60 százaléka fordítható hiteltörlesztésre attól függően, hogy a jövedelem alatta van a 600 000 forintnak, vagy eléri azt.)
Nem véletlenül döntött úgy a kormány, hogy jelentősen növeli jövő évtől a preferált kistelepüléseken elérhető Falusi CSOK összegét, ami így gyerekszámtól függően 0,6-10 millió forint helyett 1-15 millió forint támogatást jelent majd egy vásárlással egybekötött korszerűsítés és/vagy bővítés esetén. Pedig a kistelepülések ingatlanárai lényegesen alacsonyabbak: a pest megyei községekben például 75 százalékkal alacsonyabb a használt lakások átlagos négyzetméterára mint Budapesten, de a dél-alföldi községek és a vármegyeszékhely Szegeden négyzetméterárai között például 84 százalékos a különbség.
Ezért, ha a kormány valóban hatékonyan kívánja támogatni a városokban élő családok otthonhoz jutását, akkor az új rendszer támogatási összegeit a Falusi CSOK-hoz hasonlóan jelentősen meg kell emelnie.
Hirdetés
Hirdetés
Fontosabb lesz a vállalt gyerek
A kormányzati kommunikációban többször elhangozz az is, hogy az új támogatási rendszernek hatékonyabban kell segítenie a gyerekvállalást, ami a jelenlegi CSOK esetében nem teljesül. Ez ugyanis meglévő és vállalt gyerekekre egyaránt igényelhető, a támogatási összeget illetően pedig nem tesz különbséget közöttük a jogalkotó. Vállalt gyerek esetében annyi megkötés van, hogy ezt kizárólag olyan házaspárok igényelhetik, ahol a pár legalább egyik tagja még nem múlt el 40 éves, míg meglévő gyerekre kortól függetlenül akár egyedülálló szülők is kérhetik a CSOK-ot.
A Bankmonitor szakértői arra számítanak, hogy a 2024-től induló új CSOK esetében a gyerekvállalás jogosultsági feltétel lesz, így szűkülhet az igénylők köre. Ugyanakkor a 40 éves felső korhatárt lecsökkenthetik 30 évre, ám ez a feleségre vonatkozhat majd, hasonlóan a Babaváróhoz. Ez tulajdonképpen a vállalt gyermekre igényelhető, megelőlegezett CSOK némileg átalakított, megemelt összegű változata lehetne.
Mi lesz a támogatott lakáshitellel?
Jelenleg a legalább két gyermek után CSOK támogatást igénylők kérhetik a legfeljebb 3 százalékos kamatozású támogatott hitelt (úgynevezett CSOK hitelt) is. Jelenleg a kölcsön maximális összege két gyerek után 10 millió forint, míg három gyerekre 15 millió forint finanszírozáshoz lehet hozájutni. Kölcsönről lévén szó itt természetesen feltétel, hogy a bank hitelképesnek minősítse az igénylőket.
A Bankmonitor szakértői szerint ez a konstrukció megmaradhat – adott esetben a maximális kölcsönösszeg még emelkedhet is-, ugyanakkor a CSOK támogatás átalakulásával a jogosultak köre szűkülhet.
Nagy kérdés a CSOK-hoz kapcsolódó kedvezmények sorsa
Kérdés egyelőre a CSOK támogatáshoz kapcsolódó egyéb kedvezmények sorsa, mint például a CSOK-kal vásárolt ingatlant érintő illetékkedvezménye, vagy az új lakások 5 százalékos áfájának, valamint az építkezés 27 százalékos áfájának 5 millió forintig történő visszatérítése. Ezek idén még biztosan elérhetőek, ám jó esély van rá, hogy szűkebb kör számára 2024-ben is elérhetők lesznek, hiszen komoly segítséget jelentenek az otthonteremtéshez.
Nem lesz akkora hatása az ingatlanpiacra
Azzal, hogy a Babaváró hitel igénylésének felső korhatára 2024-től 40-ről 30 évre csökken jövő évtől, a konstrukció iránt érdeklődők 60 százaléka várhatóan nem lesz jogosult rá. Egy kifejezetten gyermekvállalásra fókuszáló CSOK esetében ugyancsak jelentősen szűkülne a jogosultak köre, így a támogatások nem erősítenék jelentős mértékben az ingatlanpiac keresleti oldalát, árfelhajtó hatást kifejtve ezáltal. Ez azért volna fontos, mert így a kormány úgy tudná támogatni a gyerekvállalást, valamint a gyerekvállalást tervező fiatal párok otthonhoz jutását, hogy közben nem lehetetleníti el azok helyzetét sem, akik támogatás nélkül vásárolnának lakást.
