2027-től ismét szélesebb körben elérhetővé válik a KATA a kormányzati bejelentés alapján. Ez sok mikrovállalkozónak, önfoglalkoztatónak és mellékállásban dolgozó vállalkozónak is jó hír lehet, de a valódi kérdés nem az, hogy visszatér-e a KATA, hanem az, hogy milyen feltételekkel.
Bejelentették az új KATA körvonalait
„A kormány 2027-től visszaállítja a KATA széles körű elérhetőségét. Meggyőződésünk, hogy a magyar mikrovállalkozóknak, egyéni vállalkozóknak, és önfoglalkoztatóknak szükségük van egy olyan adózási formára, ami egyszerű, kiszámítható és nem terheli őket aránytalan adminisztrációval.” Kármán András, Magyarország pénzügyminisztere ismertette a kormány kisadózó vállalkozók tételes adójának átalakításával kapcsolatos terveit.
A KATA neve sok kisvállalkozónak ma is egyet jelent az egyszerű, könnyen átlátható és előre tervezhető adózással. Nem véletlen, hogy a most bejelentett irányok sokakban reményt keltettek: ha valóban szélesebb körben elérhetővé válik egy új, egyszerűsített vállalkozói adózási forma, az érdemi könnyebbséget jelenthet azoknak, akik saját tudásukból, szolgáltatásukból vagy kisebb vállalkozásukból élnek.
A kérdés ugyanakkor nem az, hogy sokan visszavágynak-e a KATA-hoz, hanem az, hogy milyen lesz az új rendszer. Egy jól működő konstrukciónak ugyanis egyszerre kellene segítenie a valódi egyéni vállalkozókat, visszaszorítania a visszaéléseket, és közben kezelnie azt a problémát is, amelyről korábban jóval kevesebb szó esett: a vállalkozók társadalombiztosítási és nyugdíjhelyzetét.
Hirdetés
Hirdetés
Miért volt ennyire népszerű a KATA?
A korábbi KATA egyik legnagyobb előnye az egyszerűsége volt. Sok egyéni vállalkozó, szabadúszó, kis szolgáltató vagy mellékállásban dolgozó vállalkozó számára egy könnyen érthető és jól tervezhető forma volt:
- nem kellett bonyolult adószabályok között lavírozni,
- a havi teher kiszámítható volt,
- az adminisztráció pedig jóval alacsonyabb maradt, mint más adózási formáknál.
Ez különösen sokat jelentett azoknak, akik nem céget építettek, hanem a saját munkájukat, szakértelmüket vagy idejüket értékesítették. Egy fordító, fotós, tanácsadó, oktató, fejlesztő vagy más szellemi szabadfoglalkozású számára a legegyszerűbb rendszer gyakran nem kényelmi kérdés volt, hanem annak feltétele, hogy egyáltalán megérje vállalkozni.
Miért nem lenne jó egyszerűen visszahozni a régi rendszert?
A régi KATA népszerűsége mellett komoly hibákat is hordozott. Az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy bizonyos esetekben túl könnyen lehetett vele olyan helyzeteket is fenntartani, amelyek valójában inkább munkaviszonyra hasonlítottak, csak éppen vállalkozási szerződés mögé voltak csomagolva.
Ez nemcsak adózási, hanem munkajogi és versenysemlegességi kérdéseket is felvetett. A rendszer sok esetben nem tett elég világos különbséget a valódi önálló vállalkozó és a bújtatott foglalkoztatás között, miközben a kiszámítható, alacsony teher sok szereplő számára túl erős ösztönzővé vált ahhoz, hogy más formában működjön.
„Nem egyszerűen a korábbi rendszer változtatás nélküli visszaállítását tervezzük, hanem a célunk egy kibővített, ugyanakkor a visszaélésekkel szemben megfelelő garanciákkal védett rendszer kialakítása, amely valóban a kisvállalkozók működését segíti. Olyan szabályozást szeretnénk, amely egyszerű adminisztrációt, kiszámítható adóterhelést, és tervezhető működési környezetet biztosít azoknak, akik saját tudásukból, szolgáltatásukból élnek. Ugyanakkor nem szeretnénk visszatérni ahhoz a gyakorlathoz sem, amely lehetővé tette nagyobb vállalatok számára a munkaviszonyok tömeges KATA-s vállalkozási szerződésekké alakítását.” fogalmazott Kármán András.
A másik nagy gond a hosszú távú biztonság kérdése volt. Sok vállalkozó joggal örült annak, hogy egyszerűen és olcsón adózhat, de közben kevesebben foglalkoztak azzal, hogy ez mit jelent majd később a társadalombiztosítási jogosultságok, illetve az öregségi nyugdíj szempontjából. Márpedig a kedvező havi adóteher önmagában még nem jelent erős ellátási alapot.
Mitől lehetne jobb az új adózási forma?
Az új rendszer akkor lehet valóban sikeres, ha nem pusztán népszerű akar lenni, hanem működőképes is. Ehhez egyszerre lenne szükség – ahogy a pénzügyminiszter is megfogalmazta – egyszerű adminisztrációra, jól érthető szabályokra, kiszámítható adóterhelésre és olyan garanciákra, amelyek mellett ne lehessen tömegesen munkaviszonyokat vállalkozói szerződésekké alakítani.
Nagy kérdés lesz például, hogy kik választhatják majd az új KATA-t. Csak főállású egyéni vállalkozók számára lesz nyitott, vagy azok számára is elérhető lehet, akik főállás mellett másodállásként vállalkoznak?
Szintén kulcskérdés lehet, hogy lesz-e bevételi határ, milyen ügyfélkör mellett maradhat fenn a jogosultság, és mennyire lesz megengedő a cégek felé történő számlázás.
Az sem mindegy, hogy az új rendszer mennyire tudja megőrizni a valódi célcsoportját. Ha túl szűk lesz, sokan kimaradhatnak belőle, akiknek valóban segítséget jelentene. Ha viszont túl laza lesz, könnyen újra előjöhetnek azok a torzulások, amelyek a korábbi rendszer egyik legsúlyosabb kritikáját adták.
Az egyik legfontosabb kérdés továbbra is a nyugdíj
A kormányzati bejelentés egyik legérdekesebb eleme éppen az, hogy a jövőbeni rendszernek megfelelőbb társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságot is kellene adnia. Ez azért kiemelten fontos, mert a vállalkozók jelentős része érthető módon a jelenlegi terhek és bevételek alapján dönt, miközben a nyugdíj sokszor távoli, elvont kérdésnek tűnik.
Pedig hosszú távon ez az egyik legfontosabb szempont. Ha valaki évekig vagy évtizedekig úgy vállalkozik, hogy közben viszonylag alacsony ellátási alap keletkezik mögötte, annak a következménye később alacsonyabb nyugdíj lehet.
Vagyis egy kedvező adózási forma rövid távon segíthet a likviditásban, de önmagában még nem garantálja az időskori pénzügyi biztonságot.
Éppen ezért az új KATA megítélésénél nem elég azt nézni, mennyi lesz a havi teher. Legalább ennyire fontos kérdés, hogy
- milyen biztosítási jogviszonyt ad,
- milyen nyugdíjalapot képez,
- és mennyiben javít a vállalkozók kiszolgáltatottságán.
Ha ezen a ponton valóban előrelépés történik, az sokkal többet érhet, mint egy első ránézésre vonzó, de hosszú távon gyenge konstrukció.
Kinek lehet jó az új rendszer?
Egy új, jól felépített KATA leginkább azoknak kedvezhet, akik kis bevételű vagy közepes méretű, szolgáltatásalapú tevékenységet végeznek, és számukra az egyszerűség önmagában is komoly érték. Ide tartozhatnak a mikrovállalkozók, az önfoglalkoztatók, a szabadúszók és azok is, akik nem apparátussal, hanem elsősorban saját tudásukkal termelnek bevételt.
Különösen fontos lehet a főállás mellett vállalkozók helyzete. Számos ember dolgozik úgy, hogy alkalmazottként van biztos állása, mellette pedig tanácsadóként, oktatóként, kreatív szakemberként vagy más területen plusz bevételt szerez. Számukra egy egyszerű, jól tervezhető forma komoly ösztönző lehetne a legális és átlátható működésre.
Nem biztos viszont, hogy mindenkinek ez lesz majd a legjobb választás. A gyorsan növekvő vállalkozások, a magas költséghányaddal dolgozók vagy azok, akiknek más adózási forma kedvezőbb, könnyen találhatják azt, hogy a KATA helyett más megoldás illik jobban a működésükhöz.
Mit érdemes most figyelni?
A következő időszakban nem az lesz a legfontosabb, hogy sokan örülnek-e a bejelentésnek, hanem az, hogy milyen részletszabályok jelennek majd meg. A jogosultsági kör, a bevételi plafon, a céges számlázás lehetősége, a visszaélések elleni szűrők és a tb-nyugdíj háttér együtt fogják eldönteni, hogy az új KATA valóban használható megoldás lesz-e.
A vállalkozóknak ezért most érdemes nemcsak az adóteherre figyelniük, hanem a hosszú távú pénzügyi következményekre is. Egy egyszerűbb adózási forma nagy segítség lehet, de attól még megmarad a kérdés: mi lesz később a nyugdíjjal, és miből tartható fenn a megszokott életszínvonal idősebb korban?
Ebben a kérdésben az öngondoskodás továbbra is kulcsszerepet játszhat. Még egy kedvezőbb, vállalkozóbarát adózási forma mellett is fontos lehet külön megnézni, hogy várhatóan mekkora állami nyugdíjra számíthatsz, és szükség lehet-e emellé saját megtakarításra is.
Vagyis nemcsak az számít, mennyi adót fizetsz ma, hanem az is, hogy ez mit jelent majd a későbbi nyugdíjad szempontjából. Nézd meg a Bankmonitor állami nyugdíj kalkulátorával, mekkora ellátásra számíthatsz, és számold ki a nyugdíj-megtakarítás kalkulátorral azt is, mekkora saját félretételre lehet szükséged.
