2,8 százalékra csökkent az inflációs érték a Statisztikai Hivatal februári jelentése szerint! E szerint tovább esett a januárban 3,7 százalékos inflációs index, ami pénzünk vásárlóerejének változását mutatja.
A hír kiemelkedő értékű, hiszen ezzel az inflációs cél alatti értéket értünk el: a Magyar Nemzeti Bank inflációs célértéke 3 százalék. A csökkenéshez az is hozzájárult, hogy idén februárban nőtt pénzünk vásárlóereje, igaz mindössze 0,1 százalékkal.
Tovább növeli az inflációs adat jelentőségét, hogy a Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzése 3,92 százalékot várt 2013. februárra, ennél a tény érték több mint 1 százalékponttal lett kedvezőbb!
Az utóbbi időszak jelentős javulásához hozzá tartozik az is, hogy az egy éves inflációs mutatóból kikerült a 2012. januári érték, ami kivételesen magas volt az akkori ÁFA emelések hatása miatt. Ugyanakkor az idén februári javulás már nem ennek köszönhető.
Az infláció kulcsfontosságú például a bankbetéti lekötések és befektetési alapok hozamát tekintve is, hiszen a pénzromlás mértéke meghatározza, hogy mennyivel nő pénzünk vásárlóereje valójában a kamat elkönyvelésekor. (Ezt nevezzük reálhozamnak.)
Ne tévesszük össze viszont a hozamok számolásánál a KSH által bemutatott inflációt a Magyar Nemzeti Bank által közzétett inflációs előrejelzéssel. Az érték, amit a KSH publikál, az elmúlt egy év pénzromlását mutatja, a befektetések várható reálhozamát viszont az MNB előrejelzésével számolhatjuk ki.
