A júliusi infláció csupán évi 1,2 százalék volt. Ez egy igen kedvező érték, de nem minden szektorban volt egységesen ilyen rózsás a helyzet, a piaci szolgáltatások ára például átlagosan 5,6 százalékkal emelkedett egy év alatt. Ráadásul egyetlen hónap alatt 1,1 százalékkal emelkedtek ebben a szektorban az árak. Az áremelkedés mögött nem kis részben a bankok és telekommunikációs cégek önkétes díjstopjának lejárata húzódik. Azonban ez nem azt jelenti, hogy a magyarok ne tehetnének a számlaköltségük emelkedése ellen.
A KSH statisztikái szerint a júliusban az éves infláció 1,2 százalék volt, míg júniushoz képest még 0,1 százalékkal csökkentek is az árak. Persze ez nem azt jelenti, hogy minden termék és szolgáltatás ára esett volna az elmúlt hónapban.
Például a szolgáltatások ára egy év alatt átlagosan 4,7 százalékkal emelkedett, az előző hónaphoz képest pedig 1,6 százalék volt az infláció mértéke ebben az ágazatban.
Varga Mihály a Magyar Nemzeti Bank elnökének elmondása alapján 2017 és 2020 között júliusban a piaci szolgáltatások havi inflációjának átlaga 0,5 százalék volt. A mostani 1,1 százalék ennél jóval magasabb, azonban az extra 0,6 százalékpontos drágulást nagy része az önkéntes díjstopok kivezetésének köszönhető.
„A szolgáltatások körének 1,1 százalékos havi áremelkedése nagyrészt a banki és a telekommunikációs szektor önkéntes árkorlátozások utáni átárazásához kötődött. Ez a tényező a 2017-2020-as időszak átlagát meghaladó havi árváltozás mintegy háromnegyedét magyarázta.”
Hirdetés
Hirdetés
Mi is az az önkéntes árkorlátozás?
A telekommunikációs cégek és a bankok 2025 tavaszán mondhatni a szokásos gyakorlatnak megfelelően megemelték a díjaikat a 2024-es inflációnak (3,7 százalék) megfelelően, ami komoly vitákat váltott ki a kormány és a szolgáltatók között.
Ez a banki oldalon azt jelentette, hogy a pénzintézetek nem emelték a lakossági bankszámlák díjait 2026 június végéig.
Júliusban megkezdődött a bankszámláknál a díjemelés
Az önkéntes díjstop lejárt, ezt követően pedig számos bank lépett: bejelentették a számlákhoz kapcsolódó díjak inflációkövető emelését. (2025-ben 4,4 százalék volt az átlagos drágulás.)
De akadtak olyan bankok, amelyek a tavaly elmaradt áremelést is bevasalják, bevasalták most.
Milyen díjemeléseket jelentettek be a bankok?
- A CIB Bank július elsejétől emelte meg a számladíjakat. A pénzintézet a 2025-ben elmarad díjemelést is bepótolta utólag, emiatt 8,2-8,3 százalékkal emelkedtek a lakossági bankszámla díjak.
- Az Erste Bank is július elsejétől emelte meg a lakossági számlaköltségeket a tavalyi inflációnak megfelelően.
- A Gránit Bank egyes csomagjainál szeptember 15-től lép életbe az inflációkövető díjemelés. Fontos kihangsúlyozni, hogy a ma elérhető új ajánlatoknál – Gránit Hello, Gránit Plusz, Gránit Prémium, Gránit Prestige csomagoknál – nem lesz ilyen díjemelés.
- A K&H Banknál is július elsejétől módosultak a lakossági díjak 4,4 százalékkal.
- Az MBH Bank július végétől, illetve augusztus elejétől (attól függően, hogy eredetileg melyik tagbank ügyfele volt a számlatulajdonos) növeli meg a lakossági számladíjakat. Itt is dupla emelés jönne, azaz 8,2-8,3 százalék körüli díjnövekedés érkezhet.
- Az OTP Bank júliustól emeli meg a tavalyi inflációnak megfelelően a lakossági számlákhoz kapcsolódó díjakat. A lakossági számlavezetéshez kapcsolódó díjbevételek 3,6%-kal nőnek. Ez egy tipikus lakossági ügyfél esetében átlagosan havi 100 forintnál kisebb többletköltséget jelent.
- A Raiffeisen Bank július elsejétől emelte meg a tavalyi áremelkedés alapján a lakossági számlaköltségeket.
- Az UniCredit Bank július elején növeli meg a 2025-ös fogyasztói árindex alapján a számladíjakat.
A MagNet Banknál nem jelentettek be az idei évben ilyen típusú áremelést.
Az látható, hogy valóban számos banknál megtörtént július elején a díjemelés, illetve még augusztusban, sőt szeptemberben is jöhet árváltozás. Ez mind megemeli a lakossági számlaköltségeket.
Ezt alátámasztják a KSH adatai is, a „Biztosítási és pénzügyi szolgáltatások” kategóriában júliusban az éves áremelkedés 3,7 százalék, míg a havi drágulás 3,4 százalék volt.
Egy bankváltással elkerülhető a drágulás
Mit jelent mindez egy átlagos lakossági ügyfélnél? A Bankmonitor becslése alapján az elmúlt évben durván 40-50 ezer forintba kerülhetett éves szinten egy átlagos magyarnak a bankszámlája. (Ez az alapdíj mellett tartalmazza az utalások, készpénzfelvételek költségét, a bankkártya díját, egyéb kiegészítő szolgáltatások árát.)
A mostani díjemelés után ez az éves költség 1760-2200 forinttal emelkedhet. Ez nem tűnik jelentősnek, de természetesen ez nem az új éves díj, csupán a változás.
Egyébként minek fizessen az ember egy szolgáltatásért, ha azt teljesen ingyen is megkaphatja. Ugyanis bizonyos feltételek teljesítése esetén akár teljesen ingyenes is lehet a bankolás.
Mit kell ezért teljesíteni?
- A bankok jellemzően elvárnák egy meghatározott összegű havi jóváírást a számlára. Nem kell hatalmas összegre gondolni; már a minimálbér is elég lehet több csomagnál.
- A számláról a megbízásokat elektronikus csatornán keresztül kell megadni. Azaz a netbank és mobilapplikáció használata mellet lehetnek igazán olcsók egyes csomagok.
- A készpénzfelvétel havi összegére és darabszámára figyelni kell. Jellemzően a jogszabályi ingyenes lehetőség kihasználásával tud ez a tétel is díjmentes lenni.
- Az értesítéseket a legtöbb esetben nem SMS-ben, hanem a mobilapplikációra, úgynevezett PUSH üzenetben kell kérni.
- Sokszor csak a bank kiemelt partnerén keresztül megnyitva érhetők el ezek az ajánlatok.
Egyes csomagoknál a kedvezményes díjak csak átmenetileg érvényesek, ezért arra is figyelni kell, hogy az új csomag meddig marad ingyenes, és milyen költségekre kell számítani a határidő lejárata után.
A saját bankolási szokásokat azonban figyelembe kell venni a döntés során, érdemes kipróbálni a Bankmonitor Számlamonitor szolgáltatását, amely elemzést készít az érdeklődők valós számlahasználata alapján. Emellett természetesen az ezen szokásokhoz illeszkedő alternatív – olcsóbb – ajánlatot is kínál.
