Mostanra eltelt annyi idő a koronavírus kitörése óta, hogy az általa okozott gazdasági világválság következményei már bizonyos statisztikákban – például a havi munkanélküliségi adatokban – is látszódjanak. A jelenleg világszerte rendelkezésre álló információk alapján megvizsgáltuk, mennyire súlyos a helyzet az utóbbi évtizedekhez képest: az eredmények sajnos nem sok jóval kecsegtetnek. szerző: Süle-Szigeti Bulcsú
A munkanélküliségi ráta a gazdaság állapotának fontos mérőszáma: ez azt mutatja, hogy az aktív lakosságnak hány százaléka nincsen foglalkoztatva egy adott időszakban. (A KSH pontos definíciója szerint az munkanélküli, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd.) Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy ha egy gazdaság jól működik, akkor a munkanélküliségi ráta alacsony, ha pedig kevésbé teljesít jól, olyankor magasabbra szökik.
Magyarországon a hivatalos statisztikák szerint az utóbbi években rendkívül alacsony szintre jutott el a munkanélküliség, olyannyira, hogy az már komoly munkaerőhiányt okozott a vállalkozások számára, hiszen nem csak mind nehezebben találtak embert, de évről évre magasabb bért is kellett fizetniük számukra. A koronavírus válsága miatt ez gyakorlatilag egy pillanat alatt megfordult: a kormány a kezdetektől fogva több százezres nagyságrendű munkanélküliséggel számolt, és mostanra napvilágot láttak olyan felmérések, amelyek sajnos ezt igazolják.
Az ábrán jól látható, hogy a 2019-es munkanélküliségi ráta hazánkban, az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban egyaránt rendkívül kedvező értékeket mutatott. A 2020. áprilisi adatok ezzel szemben még 30 év távlatában is kiugróan magas értékeket vesznek fel mindhárom térségben.
Magyarországon a rendszerváltás előtti évtizedekben egyáltalán nem is készült statisztika a munkanélküliségi rátáról, hosszú idő után először 1992-ben végeztek ilyen felmérést. A piros vonallal jelzett mérőszám azóta kétszer, legutóbb a 2008-as válság idején, azelőtt pedig utoljára 1993-ban volt 10% fölött. Ma ugyanez akár 12% is lehet, bár a hivatalos márciusi információk még ennél alacsonyabb értékekről szólnak, áprilisról pedig egyelőre nincs ilyen adat. Ezek hiányában a Publicus intézet felmérésére hagyatkoztunk: az ő eredményeik szerint a mostani magyarországi munkanélküliségi ráta egyértelműen az 1992. óta mért legmagasabb adat lenne.
Ezzel szemben Amerikában hetente jönnek ki az új munkanélküliségi adatok, és azokból kiderült, hogy áprilisban a 14%-ot is meghaladta az állás nélkül maradt aktívak aránya. Összehasonlítás végett érdemes megjegyeznünk, hogy ez az szám 1990. óta eddig egyszer sem – még 2008. környékén sem – volt 10% fölött, tehát Amerikában is harminc éves csúcsnak lehetünk jelenleg tanúi! Más kérdés, hogy a jelenlegi helyzet is precedens nélküli, hiszen soha nem fordult még elő, hogy az USA szándékosan leállítsa gazdasága mintegy 30%-át.
Az Európai Unió hivatalos áprilisi adatai szintén váratnak még magukra, ezért ebben az esetben az Európai Bizottság előrejelzését vettük alapul. A becslés szerint a munkanélküliségi ráta akár a 9%-ot is elérheti, ami bár alacsonyabbnak hangzik a magyar és amerikai példáknál, de uniós viszonylatban igen magasnak számít, hiszen az utóbbi 30 év legmagasabb értékei is alig 10% körül mozogtak.
Mire számíthatunk munkanélküliként a hitelpiacon?
Bármilyen hitelről is legyen szó (lakáshitel, személyi kölcsön, Babaváró hitel vagy csok hitel), elengedhetetlen, hogy az adós rendelkezzen megfelelő nagyságú, a bank által elfogadott jövedelemmel. Ez azt jelenti, hogy munkanélküliként senki sem kaphat hitelt, hiszen honnan is tudná a bank, hogy azt az adós vissza is fogja majd fizetni. Ugyanez a helyzet a fizetés nélküli szabadságon lévőkkel, ám a néhány hét „kényszerszabadságra” küldött dolgozók továbbra is hitelképesek.
A munkanélkülivé vált adósok számára mentőöv a hitelmoratórium, de ha előrelátóak voltak, és kötöttek anno hitelfedezeti biztosítást, akkor érdemes egyelőre nem kérni ezt, és hagyni, hogy ideiglenesen a biztosító fizesse a törlesztőket.
A Babaváró hitelt csok-ot és Falusi csok-ot tervezőknek jó hír, hogy a Kormány döntése szerint a fizetés nélküli szabadság nem szünteti meg a tb-jogviszonyt. E nélkül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 8. §-a alapján a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetelne a biztosítás.
Ez azért fontos, mert a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), a Falusi csok és a Babaváró hitel igénybevételének alapvető feltétele, hogy a házastársak vagy élettársak közül legalább az egyik fél rendelkezzen a minimálisan meghatározott idejű társadalombiztosítási (tb) jogviszonnyal. (A Babavárót kizárólag házasok igényelhetik.) A csokot és a Falusi csokot egyedülálló személy is igényelheti, ebben az esetben természetesen magának kell a tb-jogviszonyt igazolnia.
