2020. júliusában 3,8% volt az infláció, vagyis az átlagos éves áremelkedés nagysága. Ezzel 0,9 százalékponttal emelkedett a mutató értéke júniushoz képest, ami még az elemzőket is meglepte. De mit is jelenthet ez számunkra azon kívül, hogy egy vásárlásnál többet kell fizetnünk a boltban. A legtöbb esetben közvetlen hatása nincsen hitelünkre, megtakarításunkra az inflációnak – hiszen nem kapunk magasabb hozamot, nem emelkedik a törlesztőrészletünk – ettől függetlenül nagyon fontos információt árul el ebből a szempontból is az éves árváltozás nagysága.
Az éves átlagos áremelkedés – infláció – nagysága megugrott júliusban: az előző havi 3,8%-os érték ugyanis 0,9 százalékponttal haladta meg a júniusban mért éves áremelkedés nagyságát. A növekedés nem érte váratlanul az elemzőket, annak mértékét azonban mondhatjuk meglepetésnek.
Ráadásul a maginfláció még magasabb szinten is van – 4,00%-ról megemelkedett 4,5%-ra júliusban -, ez a mutató pedig a szezonális, átmeneti változásokat kiszűrve inkább az alapfolyamatokat, az árakat hosszabb távon is befolyásoló tényezőket igyekszik megragadni. Éppen ezért az MNB is kiemelt figyelmet fordít a maginfláció alakulására.
A maginfláció emelkedéséből – inflációt meghaladó mértékéből – arra lehet következtetni, hogy az áremelkedés mostani magas értéke nem csak egy kiugró, egyszeri eset volt. Ugyanakkor a járványveszély miatt az adatokat fenntartással kell kezelni: a korlátozások feloldása miatt megugró kereslet, az ellátási láncok akadozása mind az áremelkedés irányába hatott.
Hirdetés
Hirdetés
Van olyan megtakarítás, amelynél az infláció mértéke befolyásolja az elérhető kamatot
Fontos az árváltozás, ha megtakarítással rendelkezünk: nem mindegy ugyanis, hogy a befektetésünkből egy év múlva mit tudnánk megvásárolni. Ha az éves hozam kisebb, mint az éves átlagos infláció – negatív a reálhozam -, akkor megtakarításunk lejáratakor nem tudnánk megvenni azt az árucsomagot, mint amit induláskor megvásárolhattunk volna. Mondhatjuk azt is, hogy pénzünk értéke csökkent.
Jelenleg van olyan megtakarítás hazánkban – a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) -, amelynek kamatozása az inflációhoz kötött. Az éves kamat nagysága ugyanis az éves infláció nagyságából és egy meghatározott kamatfelárból áll össze. (A jelenleg vásárolható 5 éves futamidejű PMÁP esetében a kamat az éves inflációt 1,4%-kal haladja meg.) Ha az áremelkedés tartósan megnövekedne, akkor a konstrukció egyre kedvezőbb lenne a többi, fix kamatozású befektetéssel szemben.
Általánosságban a magas infláció rossz helyzetbe hozza a befektetőket, mert változatlan hozamszintek mellett megtakarításuk, pénzük vásárlóereje csökkenne. Ezt a hatást egyedül a kamatok, hozamok emelkedése tudná mérsékelni.
Negatív reálkamattal elérhető már számos lakáshitel
Hitelek esetében pont fordított a helyzet, hiszen igényléskor, megkapjuk az egész összeget – ezt akár teljes egészében el is vásárolhatjuk – míg a bank csak később havi részletekben kapja vissza a folyósított összeget és a kamatokat. Amennyiben az infláció magas, akkor a bank által visszakapott pénz vásárlóereje kisebb lesz.
Jelenleg elérhető a legnépszerűbb 5 és 10 éves kamatperiódusú lakáshitel már elérhető negatív reálkamat mellett is. Ez azt jelenti, hogy kölcsön THM értéke – hitel éves átlagos költsége százalékos formában kifejezve – nem éri el az infláció nagyságát. Sőt nem is egy ilyen ajánlatot találni jelenleg: 10 éves kamatperiódus esetén a három legolcsóbb konstrukció, míg 5 évig fix kamatozású lakáshitelnél a 8 legkedvezőbb ajánlat esetében negatív a reálkamat.
Lakáshitel esetében azonban nem feltétlenül az általános árváltozás az irányadó, inkább a lakásárak várható alakulása lehet lényeges. A vevők szempontjából ebben is pozitív elmozdulás tapasztalható, a korábbi években látott óriási árnövekedés ugyanis megtorpant. 2020. első negyedévében az ingatlanárak inkább stagnáltak.
