Amikor keressük a számunkra legmegfelelőbb lakáshitelt, akkor természetesen igyekszünk a lehető legjobb ajánlatot megkeresni, hiszen milliókat spórolhatunk ezzel. Az egyes lakáshitelek között azonban számos olyan különbség van, ami miatt egyáltalán nem biztos, hogy a legjobb áron kínált hitelt meg is kaphatjuk. Összegyűjtöttük a legfontosabb különbségeket a hazai bankok termékei között.
1. Minimális hitelösszeg
Talán meglepőnek tűnhet, de már az igényelt összeg miatt is kieshetnek lakáshitelek, ugyanis a legkisebb és a legnagyobb hitelösszeg bankonként más és más. Előfordulhat például, hogy valakinek csak egy-két millió forintra van szüksége, ám akkor belefuthat abba, hogy valahol 2 millió forint alatt nem adnak jelzáloghitelt, de olyat is találtak a Bankmonitor.hu szakértői, ahol bár adnak hitelt 5 millió forint alatt, a kedvezményes kamat ilyen hitelösszegre nem jár.
Ha ilyen kis összegre van csak szükségünk, akkor persze megfontolandó, hogy lakáshitel helyett inkább személyi kölcsönt válasszunk, ugyanis ennek járulékos költségei lényegesen alacsonyabbak, ráadásul itt ingatlanfedezetre sincs szükség. Egy lakáshitel induló költsége – ügyvédi költség, tulajdoni lap lekérése, a hitelszerződés közjegyzői okiratba foglalása, folyósítási jutalék, jelzálogjog bejegyzés díja stb. – akár 100 ezer forint felett is lehet, míg egy személyi kölcsön általában az 1% körüli folyósítási díjból megúszható. Ráadásul, míg egy jelzáloghitel átfutási ideje jelenleg 1-2 hónap, addig egy személyi kölcsön akár néhány nap alatt a számlán lehet. A számodra elérhető legjobb személyi kölcsön ajánlatokat a Bankmonitor személyi kölcsön kalkulátorával pillanatok alatt megtalálhatod.
Hirdetés
Hirdetés
2. A maximálisan felvehető lakáshitel összege
Bár az átlagos hitelösszeg valamivel 10 millió forint felett van ma Magyarországon, sokan igényelnek ennél lényegesen nagyobb, akár 50-80 millió forintos lakáshiteleket. Ilyen nagyságrendnél azonban már nem minden bank jöhet számításba, ugyanis vannak olyanok, amelyek 45-60 millió forintig hiteleznek, míg másoknál 100 millió forint a plafon, de olyat is találni, ahol nem állapítottak meg felső korlátot. Persze egy ilyen nagy összegű hitelért a bankok már hajlandóak versenyezni, így a sztenderd kamatnál lényegesen jobb ajánlatot is hajlandók megadni a hitelképes igénylőnek.
3. Az elvárt bankszámla múlt
A bankok számára egy bankszámlakivonat bizony sok mindenről árulkodik, ezért a hitelek esetében ezt minden esetben prezentálni kell. Különbség van azonban abban, hogy hány hónapnyi bankszámlát kell bemutatnunk. A minimális elvárás a legtöbb esetben 2-3 hónap, de előfordul az is hogy ennél többet kérnek be.
4. Minimális életkor
A legtöbb bank 18 éves kortól ad lakáshitelt, de olyat is találtunk, ahol akár 16 éves kortól is igényelhető, amennyiben valaki házasság révén nagykorú lett. Előfordulhat ugyanakkor, hogy ugyanaz a bank a különböző hiteleinél más-más minimális korhatárt állapít meg. Van olyan hitelintézet például, amelyik a piaci lakáshiteleknél 18 évnél húzza meg az alsó határt, míg a minősített fogyasztóbarát lakáshitelei (MFL) 21 éves kortól igényelhetők csak. Pedig az MFL-eknek számos előnyük van, például az, hogy itt a bank által adott ajánlat kötelező érvényű, a hitelbírálati idő rövidebb, az esetleges kamatkedvezményeket pedig a feltételek nem teljesítése miatt legfeljebb ideiglenesen lehet elveszíteni.
5. Minimálisan elvárt jövedelem
Azt, hogy egy jövedelem mekkora hiteltörlesztőket bír el, azt az úgynevezett JTM-korlát (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató) határozza meg. Eszerint a most legnépszerűbb, 10 éves kamatperiódusú lakáshitelek esetében a jövedelem 50-60%-ánál nem lehet több a törlesztő.
Igen ám, de minden bank meghatároz egy minimum jövedelmet, ami alatt nem hitelez. Többnyire az éppen aktuális nettó minimálbér (ez 2020-ban 107 065 Ft) kell a hitelezhetőséghez, de valahol 100 ezer Ft, míg máshol 150 ezer Ft az alsó határ, ha adóstárs nélkül igényelnénk hitelt.
6. Külföldi jövedelem elfogadása
Míg korábban a megfelelően igazolt külföldi jövedelem kifejezetten jól hitelezhető volt, addig a koronavírus miatti gazdasági helyzet alaposan keresztbe tett ennek. A bankok most különösen kockázatosnak tartják ezeket, hiszen nem tudni, a következő hónapokban kik veszíthetik még el a munkájukat. Éppen ezért a legtöbb bank most nem fogad el külföldi jövedelmet, de a külföldről érkező öregségi nyugdíj sem mindenhol elegendő most egy hitelhez. Van például bank, amelyik az utóbbit akkor hitelezi csak, ha a nyugdíj már legalább 3 hónapja a nála vezetett bankszámlára érkezik.
7. Bérleti díjból származó bevétel
Az elmúlt években sokan vásároltak ingatlant befektetési céllal, hiszen a hitelkamatok alacsonyak, a bérleti díjak magasak voltak, az ingatlanok értéke pedig néhány év alatt akár megtriplázódott. Számukra érdekes leginkább, hogy a bérleti díjból származó bevételt jelenleg nem minden bank fogadja el, de ahol el is fogadják, ott is többnyire csak csökkentett mértékben. Persze azt hangsúlyoznunk kell, hogy ebben az esetben a bérlésnek legálisan kell történnie, hiszen a bankok nav igazolást kérnek róla, de valahol még egy adóbevallásra és a bérleti díjat tartalmazó 3 havi bankszámlakivonatra is szükség lesz.
8. Vállalkozói jövedelem elfogadása
Sok bank jelenleg nagyon óvatosan, vagy egyáltalán nem hitelez vállalkozói jövedelemre, ha pedig egy vállalkozó adóstársként lenne bevonva egy lakáshitel-szerződésbe, akkor még a köztartozás-mentességet is igazolnia kell. Éppen ezért az esetükben különösen fontos minél több bankot felkeresni, vagy megbízni egy olyan hitelszakértőt, aki ismeri az egyes pénzintézetek napi gyakorlatát.
