Egy lakáshitel felvétele bizony összetett folyamat, amit tovább bonyolít, ha állami támogatásokat is igénybe kívánunk venni mellé. Sok olyan kisebb-nagyobb félreértéssel találkozhatunk ugyanis az igénylés során, amelyek akár meg is hiúsíthatja az igénylést, vagy ha éppen nem is blokkolják azt, végül a szükségesnél többet kell fizetnünk a banktól kapott pénzért cserébe. Az alábbiakban néhány olyan közkeletű félreértést tisztázunk, amelyekkel a Bankmonitor szakértői nap mint nap találkoznak a munkájuk során.
1. Nem fog hipp-hopp menni!
Sokan gondolják úgy, hogy csak besétálnak a legközelebbi bankfiókba, megigénylik a lakáskölcsönt, a szükséges pénz pedig akár napokon belül megérkezik. A lakáshiteleknél ez azonban nem így működik, az igénylési folyamat elindítása és a folyósítás között átlagosan egy-, másfél hónap szokott eltelni. Ez azonban csak az átlag, a procedúra az ügylet bonyolultságától, az adott bank leterheltségétől és szervezettségétől függően ennél valamivel rövidebb is lehet, de akár 3-6 hónapig is elhúzódhat a dolog. Egy kis előrelátással persze lehet gyorsítani a folyamaton, például egy előzetes hitelbírálat során a bank az igénylő hitelképességét előre megvizsgálja, így ennyivel már beljebb lehetünk.
Hirdetés
Hirdetés
2. Ne foglalózz, ha még nem választottál bankot!
Gyakori tévhit, hogy először az ingatlant kell megkeresni, sőt, ha igazán jó az ajánlat, akár le is foglalózni, a finanszírozó bank megkeresése pedig majd ráért ezt követően is. Ez azonban a lehető legrosszabb, amit tehetsz, ugyanis könnyen olyan csapdában találhatod magad, amiből csak rendkívül nagy pénzügyi veszteség árán tudsz kikecmeregni. Előfordulhat például, hogy nem kapsz annyi hitelt, mint amennyire szükséged volna, a különbözetet pedig saját megtakarításból nem tudod kipótolni. Az sem kizárt, hogy a lefoglalózott ingatlant nem fogadja el fedezetként a bank, így vagy másik fedezetet vonsz be, vagy bukik az üzlet. Azzal is gyakran találkoznak a Bankmonitor szakértői, hogy az igénylő valamilyen oknál fogva nem kapja meg valamelyik állami otthonteremtési támogatást, ami ugyancsak boríthatja a gondosan felépített pénzügyi tervet.
3. Akár a házastárs miatt is elutasíthatják a hiteligénylést
Sokan nem tudják, de lakáshitelnél a bankok a házastársat automatikusan bevonják adóstársként a hitelszerződésbe, ami azt jelenti, hogy az ő hitelképességét is ellenőrzik. Az adóstárs is teljes vagyonával felel a hitelért, ha elmaradnak a törlesztőrészletek, akkor a bank az ő jövedelmét is tilthatja, sőt, a saját vagyontárgyai is rámehetnek. Emiatt, ha a pár egyik tagja szerepel a „rossz adósokat” tartalmazó KHR adatbázisban (régi nevén BAR-lista), akkor a hiteligénylést bizony el fogják utasítani.
Vannak azokban megoldási lehetőségek ilyenkor is. Néhány bank esetében például kivételt jelenthet, ha a fedezetként felajánlott ingatlant az egyik fél még a házasságot megelőzően szerezte, ez ugyanis nem képezi részét a közös vagyonnak, így a másik fél nem minden esetben lesz automatikusan adóstárs. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a lehetőség szabad felhasználású jelzáloghitelnél lehet működőképes, illetve lakáshitelnél csak abban az esetben, ha a megvásárolni kívánt ingatlan nem lesz fedezet a hitelben. Ez utóbbi azért lényeges, mert egy újonnan vett ingatlan már része lesz a közös vagyonnak.
Az is megoldás lehet, ha a fedezetként bevont ingatlan nem a pár tulajdonában van, hanem például valamelyikük szüleié. Ilyenkor persze a tulajdonos szülők adóstársak lesznek, ám a házastárs kimaradhat a szerződésből.
Járható út lehet az is, ha az ingatlanra vonatkozóan megszűnik a vagyonközösség, ami azt jelenti, hogy kizárólagosan a hiteligénylőé lesz az ingatlan. Ez azonban komoly következményekkel járhat a későbbiekben, ugyanis a másik fél az ingatlanra semmilyen igényt nem formálhat majd, akár egy esetleges válás esetén sem.
3. Több százezer forint is lehet a hitel egyszeri költsége
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy egy lakáshitel felvételének bizony komoly költségei vannak, amelyeket ráadásul előre kell megfinanszírozni. A legnagyobb kiadás a közjegyzői díj, ami egy 20 millió forint hitelösszegnél csaknem 80 ezer forint, míg az értékbecslés 37-40 ezer forint körüli, a jelzálogjogi bejegyzés 12 600 forint, míg a nem hiteles tulajdoni lap kikérése 3 600 forint kiadást jelenthet. Több banknál számolni kell az úgynevezett folyósítási költséggel is, ez a hitelösszeg 1 százaléka szokott lenni, ami bizony egy 20 millió forintos hitelnél 200 ezer forintot jelent. A bankok egy része akció keretében az egyszeri költségek kisebb-nagyobb részét utólag visszafizeti az ügyfeleknek, ami akár a bank kiválasztásakor is fontos szempont lehet.
4. Nem minden jövedelmet fogadnak el a bankok
Sokan hiszik azt, hogy a bevételük azonos a bank által elfogadott jövedelmükkel, ám ez sajnos egyáltalán nincs így. Először is kizárólag a hivatalos jövedelem számít igényléskor, vagyis az, hogy mekkora összeget kap valaki zsebbe, itt bizony nem fog számítani. Igen ám, de hiába legális egy jövedelem, a bankok akkor sem feltétlenül fogadják el, vagy ha számolnak is vele, esetleg csak csökkentett mértékben. Ilyen lehet egyes bankoknál a külföldi vagy éppen magyar, ám készpénzben kapott jövedelem, ám a vállalkozásból származó jövedelem kapcsán is érhetik meglepetések az igénylőket. Éppen ezért célszerű jó előre érdeklődni a lehetőségekről a kiválasztott banknál, vagy egy olyan hitelszakértőtől, aki ismeri az egyes banki gyakorlatokat, így meg tudja mondani, hogy hol járhatunk sikerrel.
5. Nem minden ingatlanra kapsz lakáshitelt
Lakáshitet nem minden típusú ingatlan megvásárlására adnak a bankok, így ezt illetően is érdemes előre tájékozódni, nehogy utólag érjen bennünket kellemetlen meglepetés. Lakóházra, lakásra minden lakáshitelezéssel foglalkozó bank ad kölcsönt, ám egy nyaraló, üdülő, hétvégi ház vagy éppen egy építési telek esetében már vannak kivételek. Éppen ezért minden esetben, amikor nem lakásról vagy lakóházról van szó, fontos előre tájékozódni.
6. Nem feltétlenül a számlavezető bankod adja majd a legkedvezőbb hitelt
Sokan úgy okoskodnak, hogy jelentős kamatkedvezményt érhet számukra egy lakáshitelnél, ha már ügyfelek az adott banknál. Ebben igazuk is van, a bankok többsége valamilyen módon jutalmazza azt, ha több szolgáltatást is igénylünk náluk, ám olyan jelentős kamatkülönbség van az egyes bankok között, hogy ez nem feltétlenül tudja majd kompenzálni a dolgot. Éppen ezért lehet ajánlatot kérni a számlavezető bankunktól, ám mindenképpen érdemes ezt összehasonlítani a többi bank ajánlataival, és az eredmény alapján meghozni a döntést. Csak érzékeltetésül: egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidőre felvett, 10 éves kamatperiódusú lakáshitelnek 125 ezer és 157 ezer forint egyaránt lehet, attól függően, hogy melyik bank mellett tesszük le a voksunkat. Ez nem csak 7 millió forint feletti plusz visszafizetést jelenthet összességében, de akár az is múlhat a választáson, hogy egyáltalán kapunk-e hitelt az igazolt jövedelmünkre.
7. Attól, hogy jár a csok, még nem feltétlenül kapjuk meg a csok hitelt is
Sok családnak segít a lakásvásárlásában vagy építésben a vissza nem térítendő csok támogatás (családi otthonteremtési kedvezmény), ami a meglévő vagy vállalt gyermekek számától és az ingatlan típusától – új építésű vagy használt – függően 600 ezer és 10 millió forint közötti összeget jelenthet. Már magának a csok-nak is számos feltétele van, amelyekről itt olvashatsz részletesen. Ugyanakkor a csok mellett sok esetben szükség van még hitelre is, amire kedvező megoldást kínál a támogatott, legfeljebb fix 3 százalékos kamatú csok hitel, aminek összege két gyerekkel 10 millió forint, míg három gyerekkel 15 millió forint lehet. Igen ám, de attól, hogy valaki jogosult a csok támogatásra, még nem kapja meg automatikusan a csok hitelt is. Ugyanis a csok lakáshitel mégis csak egy banki hitel, ezért szükség van banki hitelbírálatra is, amikor ellenőrzik, hogy a megvásárolni kívánt ingatlan fedezetként bevonható-e, illetve az igénylők jövedelme elbírja-e a kért hitelösszeg havi törlesztőjét.
8. Nem mindig mennek el a bankok a falig!
Hiába lehet elméletileg a felvehető hitelösszeg a megvásárolni kívánt ingatlan becsült forgalmi értékének akár 80 százaléka, könnyen előfordulhat, hogy a bank ennél kevesebb hitelt ad, így 20 százaléknál nagyobb önerőre lesz szükségünk. Mint ahogy az sem biztos, hogy egy félmillió forintot el nem érő jövedelemnél a havi törlesztőt engedik elmenni a kereset 50 százalékáig, pedig elvileg ez a plafon egy legalább 10 éves kamatperiódusú lakáshitelnél. A bankok ugyanis nem bankjegykiadó automaták, minden hitelkihelyezést gondos hitelbírálat előz meg, csökkentve ezzel a nemfizetés esélye. Éppen ezért fontos megkeresni a megfelelő bankot, vagy felvenni a kapcsolatot egy hitelszakértővel, aki az általunk megadott paraméterek alapján viszonylag pontosan fel tudja mérni a reális lehetőségeinket!
9. Nem segít az év végi bónusz és a prémium!
Szerencsés az, aki év végén bónuszt vagy célprémium címén jelentősebb egyszeri összeget kap a cégétől, ám a hitelfelvételnél ez nem fogja megdobni az igazolt jövedelem nagyságát, ezzel pedig a bevállalható induló havi törlesztőt. Ez ugyanis egyszeri alkalom, amiről nem tudható, hogy a következő évben vajon meg fog-e ismétlődni. Ehhez hasonlóan a gyermeket nevelőknek 2022 elején kifizetendő szja-visszatérítés sem fog beleszámítani a bank által elfogadott jövedelmek közé.
