A K&H felmérése alapján a fiataloknak csupán a fiataloknak csupán az 51 százaléka érzi stabilnak a munkahelyét. De hogyan lehet változtatnin ezen a helyzeten? Mitől válhat egy munkahely stabillá? Mit kezdhet az ember egy bizonytalanabb helyzetben?
A K&H ifjúsági index 2025. első negyedévi felmérése alapján a 19-29 év közötti fiataloknak csupán az 51 százaléka érzi stabilnak a munkahelyét. Ez elmarad az előző negyedévben mért 59 százalékos értéktől, sőt a 2012. óta létező felmérésben átlagosan a megkérdezettek 56 százaléka gondolta stabilnak az állását.
A legpozitívabban 2017. végén és 2020 elején vélekedtek a fiatalok erről a kérdésről, akkor 70% látta biztosnak a munkáját. Ugyanakkor 2013-ban a kedvező válaszok aránya nem érte el az 50 százalékot. Vagyis az eredmény nem túl kedvező, de azért volt már tragikusabb is a helyzet.
Megtorpanó gazdaság alacsony munkanélküliség
Ha a makroadatokra tekintünk, akkor vegyes kép rajzolódhat ki a munkavállalók előtt. A munkanélküliség nagyon alacsony szinten van jelenleg hazánkban. A KSH adatai alapján márciusban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 701 ezer fő volt. A munkanélküliek száma 211 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3% volt. Ilyen feszes munkaerőpiacon nem könnyű pótolni egy kieső alkalmazottat.
Ugyanakkor a gazdasági növekedés még mindig nem indult be, sőt az első negyedéves GDP adatok stagnálást, enyhe visszaesést mutatnak. (A szezonális hatásokkal tisztitott GDP 0,4 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.) Ráadásul egyes ágazatokban – ilyen például az ipar – komoly visszaesés látható.
Ezek alapján nem meglepő, hogy az alkalmazottak körében az alacsony munkanélküliségi ráta mellett is nő a bizonytalanság. De mit tehetnek ebben a helyzetben a fiatal munkavállalók?
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan lehet felkészülni, védekezni a nehéz helyzet ellen?
Alapvetően az bizonytalanság, a félelem nem túl jó dolog. Annál jobban érezzük ennek a nyomását, minél kiszolgáltatotabb helyzetben vagyunk. Márpedig egy munkahely felé akkor vagyunk kiszolgáltatottak, ha nincs tartalékunk. Ilyen helyzetben mindenképpen meg kell vizsgálnunk a családi költségvetést, át kell gondolni milyen kiadásokról tudunk lemondani – legalább átmenetileg – és hogyan lehetne növelni a bevételeinket. A havi megtakrításokat érdemes maximalizálni, a nem életbevágó nagyobb kiadásokat elhalasztani. Minél gyorsabban fel kell építeni egy érdemi biztonsági tartalékot.
Amennyire lehet fel kell mérni, hogy a cég, ahol dolgozunk milyen helyzetben van. Sajnos erre nincs minden esetben rálátásunk, lehetőségünk. Talán azt könnyebben meg tudjuk határozni, hogy mennyire vagyunk kulcsszereplő a vállalat életében. Mennyire látunk el unikális dolgot, mennyire könnyen tudnának pótolni minket. Ezen információk birtokában objektívebben láthatjuk a helyzetünket: kiderülhet mennyire valós a félelmünk.
Érdemes felmérni a lehetőségeinket. Ha ténylegesen bekövetkezik a legrosszabb, akkor mennyire gyorsan tudnánk új munkahelyet találni. (Azt is vegyük a számításba, hogy akár többen is megjelenhetünk a munkaerőpiacon.) Érdemes felmérni, hogy mi kellene ahhoz, hogy könnyen új munkahelyet találjunk. Milyen képességek, kézségek elsajátítására lenne hozzá szükség. Ezek elsajátításába érdemes belevágni. (Ne az angol nyelvismeret hiánya miatt essünk el az új pozíciótól.)
Akár direkt módon is lehet védekezni a munkahely elvesztése ellen. Például köthetünk egy olyan biztosítást, amely – ha csak átmentileg is -pótolja a kieső jövedelmünk egy részét akkor, ha elveszítjük az állásunk. Vagy rendezi helyettünk meglévő kölcsönünk törlesztőrészletét, legalább ennek az anyagi terhét levéve a vállunkról. Egy ilyen biztosítással az anyagi bizonytalanság mindenképpen mérsékelhető.
