2019 júniusában debütált a köznyelv által csak szuperállampapírnak elkeresztelt MÁP plusz, ami több mint 5000 milliárd Ft lakossági befektetést vonzott a maga 4,95%-os éves hozamajánlatával. A forintgyengülés azonban csúnyán elrontotta a szorgos megtakarítók örömét. Az, aki euróra tette fel a félre tett forintjait, ma lényegesen gazdagabb, mint a szuperállampapírt választók. Mi történt és mi következik mindebből?
Hogyan került vesztes pozícióba a szuperállampapír?
A MÁP plusz lépcsőzetesen emelkedő kamatozást kínál a magánszemély megtakarítóknak: 3,5%-os éves kamatot fizet az első félévben, majd az 5. évben már 6%-ot. Ha pedig valaki a lejáratig megtartja, akkor éves átlagban 4,95%-ot kereshet vele. Ráadásul az első évben kétszer, majd évente egyszer kamatveszteség nélkül eladható ez az állampapír (azaz még 5 éves teljes lekötést sem kell vállalni). Van ennél jobb ajánlat, amikor a bankbetéti kamatok gyakorlatilag 0% körül mozognak? Nem meglepő tehát, hogy 2020 végéig, alig több mint másfél év alatt 5 000 milliárd Ft-ot vásárolt belőle a magyar lakosság.
Hirdetés
Hirdetés
És akkor alaposan elrontotta a hangulatot a forintgyengülés
A forint lassú, kis mértékű, fokozatos gyengülése 2019 őszén sebességet váltott és érdemi leértékelődés indult meg. A szuperállampapír bevezetésének időpontjától 2021. március 22-ig 7,1%-ot gyengült éves átlagban a hazai fizetőeszközt, így azok, akik 2019. június 3-án szuperállampapír helyett eurót választottak, ma lényegesen gazdagabbak.
1 millió Ft-nyi befektetéssel a szuperállampapír tulajdonosok 2021. március 22-én 1 076 399 Ft-nál tartanak, míg az eurót választók 1 132 511 Ft-nál. Azok, akik még bölcsebbek voltak és választottak maguknak egy eurós lakossági állampapírt (átlagosan 1,2% euró kamattal), most 1 157 129 Ft-nál tartanak, azaz a hozamuk (157 129 Ft) kicsit több, mint a duplája a szuperállampapírba fektetők hozamához (76 399 Ft) viszonyítva.
Tegyük minden pénzünket euróba?
Általában rossz döntés szokott lenni hirtelen és nagy mértékű gyengülést követően azonnal devizára váltani. Semmi garancia nincs arra, hogy a forintgyengülés mértéke 7%-os szinten marad évente. A forint nem gyengülhet minden határon túl anélkül, hogy az ország pénzügyi irányítása ne avatkozzon be (és ez annak ellenére is igaz, hogy az MNB-nek nincs hivatalosan árfolyamcélja).
Összességében semmi nem garantálja, hogy kicsit több, mint 3 év múlva is az eurót választók lesznek nyerő pozícióban. Pusztán a tények szintjén: a forintgyengülés éves mértékének 3,7%-ra, vagy ennél kisebb mértékre kell csökkennie a jövőben ahhoz, hogy a szuperállampapír végezetül magasabb hozamot eredményezzen a 2019 júniusában befektetőknek.
Mit tehet az „átlagember”?
Számos olyan megtakarítási forma van, amelynél forintba helyezzük el a pénzünket, de a forint árfolyamgyengülése ellen bizonyos mértékig mégis véd. Ilyenek befektetések:
- külföldi piacokon vásárló befektetési alapok;
- nyugdíjpénztári portfóliók;
- nyugdíjbiztosítások mögötti eszközalapok,
Ezek esetében forintunk euróra váltása nélkül is „nyerünk” a hazai deviza gyengülésén. Természetesen ezen megtakarítási formák külföldi befektetéseinek aránya jelentősen eltérő lehet, de erről viszonylag könnyen tájékozódhatunk, ha ezekkel már rendelkezünk, vagy ilyen megtakarítási formákat tervezünk választani a jövőben.
Aranyszabály, hogy megtakarításainkat érdemes megosztani és ez nem csak országon belül igaz, hanem az egyes devizák között is. Fontos viszont elkerülni a szimpla deviza spekulációt (pl. minden pénzünket japán jenbe fektetjük…) Kiegyensúlyozottság és megfontoltság hozhat hosszú távon eredményt. Minél hosszabb távon gondolkodunk, annál nagyobb szerepet kap, hogy ne feltétlen csak forintmegtakarításunk legyen. (Ami természetesen együtt fog járni azzal, hogy bizonyos időszakokban kedvezőtlenebb pozícióban leszünk ahhoz képest, mintha minden pénzünket forintban tartottuk volna).
