Megjelentek az MNB márciusi hitelezési statisztikái: rengeteg kölcsönt vettek fel a magyarok az év harmadik hónapjában. Mintegy 137,78 milliárd forint összegben kötöttek lakáshitel szerződést a magyarok a kérdéses hónapban, ez 40,8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A növekedés nagyrészt annak köszönhető, hogy az érdeklődők jóval magasabb kölcsönösszeget vettek fel.
A magyar gazdaságon belül a hitelpiaci egyértelműen repülőrajtot vett. Az év harmadik hónapjában 137,78 milliárd forint lakáshitelre kötöttek szerződést a bankok, egy évvel korábban „csupán” 97,84 milliárd forint volt az összvolumen. Azaz egy év alatt érdemben emelkedett a hiteligénylés volumene. Sőt még a februári – szintén igen erős – 120,33 milliárd forintos volumenhez képest is szemmel látható a változás.
Piaci kamatozású lakáshitelből még soha nem vettek fel ennyit a magyarok
A 137,78 milliárd forintos havi volumennél eddig kétszer lehetett látni nagyobb értéket. 2022. áprilisában 144,77, míg 2022. májusában 153,94 milliárd forint lakáscélú kölcsönre kötöttek szerződést a magyarok. Azt azonban látni kell, hogy ezen időszakban élte fénykorát a régi 2,5 százalékos kamatozású NHP Zöld Otthon Program, más néven „zöld hitel”. Ezen szuper kedvezményes kölcsönnél ráadásul igen szigorú állománykorlát volt, így érthető módon nagyon gyorsan el is kapkodták az érdeklődők.
Ezen két extrém hónapot követően a dobó harmadik fokára fért fel a márciusi szerződéskötési volumen. Érdemes szétbontani a kihelyezett összeget támogatott és piaci kamatozású részre. A piaci kamatozású lakáscélú jelzáloghitelek összvolumene márciusban 111,24 milliárd forint volt, támogatott kölcsönre 26,55 milliárd forint összegben kötöttek szerződést. A támogatott kölcsönök voltak korábban is ilyen népszerűek, de a piaci hitelvolumen még soha nem volt ilyen magas.
Hirdetés
Hirdetés
Jólval több érdeklődő, jelentősen emelkedő átlagos kölcsönösszeg
Érdemes megvizsgálni azt is, hogy mi húzódik a jelentősen megugró összvolumen mögött. Az MNB adatai alapján 6924 lakáshitel szerződést kötöttek márciusban. Ez azért jelentős emelkedés a korábbi adatokhoz képest: 2025. februárjában 6102, míg tavaly márciusban 5927 szerződést kötöttek. Vagyis egy év alatt 16,8 százalékkal emelkedett a szerződéskötések száma. Ez azonban még nagyon messze van a korábbi rekordtól, 2021-ben, illetve 2022-ben voltak olyan hónapok, amikor a szerződésszám meghaladta a 10 ezer darabot.
Az összvolumen és a szerződésszám alapján meg lehet becsülni mekkora volt a szerződéseknél az átlagos hitelösszeg. Ez 2025. márciusában 19,9 millió forintra rúgott. Egy évvel korábban az átlagösszeg még csak 17,96 millió forint volt. Vagyis egy év alatt közel 2 millió forinttal, 10,7 százalékkal emelkedett az átlagos kölcsönösszeg. Az egy szerződésre jutó átlagösszeg még sosem volt ilyen magas, ez azt is jelenti, hogy egyre több kölcsönre van szüksége a lakásvásárláshoz a magyaroknak.
Azt nem lehet pontosan tudni, hogy hányan vettek fel piaci kamatozású lakáshitelt és hányan támogatott kölcsönt, de a rendelkezésre álló adatokból azért ez is megbecsülhető.
A 6924 szerződésből 1188 legfeljebb 1 évig fix kamatozású. A piaci kölcsönök között az ilyen változékony kamatozású hitelek csak elvétve jelennek meg, vagyis jó eséllyel ezen szerződések döntő többsége a CSOK Pluszhoz, Falusi CSOK-hoz köthető támogatott kölcsön lehet. Vagyis a szerződéseknek nagyságrendileg a 17 százaléka lehet támogatott kölcsön.
Természetesen egy személy több szerződést is köthet, így arról még nincs pontos adat, hogy hányan is igényeltek lakáshitelt. Az MNB korábbi, 2024. második negyedévi adatai alapján 20 600 szerződést kötött 17 800 ügyfél. Ha ezt az arányszámot elfogadjuk, akkor nagyságrendileg 5900-6000 fő vehetett fel lakáshitelt márciusban. A Duna House barométer becslése alapján mintegy 12 200 adásvételi szerződést köthettek márciusban. Ezeknek mintegy 48-49 százalékához kapcsolódhat lakáshitel.
A felfutás a kamatok enyhe emelkedése mellett zajlik
Felmerülhet a kérdés, hogy miért robbanhatott be ennyire a hitelpiac. Adná magát a válasz, hogy a kedvező kamatkörnyezet hozta meg a lakásvásárlók, hiteligénylők kedvét. Ez az állítás azonban így nem fedi a valóságot. Az MNB adatai alapján ugyanis a piaci hitelek átlagkamata márciusban 6,51% volt. Ez a februári és a 2024. márciusi adatokhoz képest még minimálisan, 0,05 százalékponttal emelkedett is. Az való igaz, hogy a 2023-hoz képest érdemben olcsóbbá váltak a lakáshitelek, de ez nem magyarázza az elmúlt hónapokban látható érdemi felfutást.
Ugyanakkor nagyon megindult a lakáspiac, a Duna House adatai alapján az adásvételi szerződések becsült száma jelentősen megnőtt egy év alatt. (Több, mint 8 százalékkal emelkedett a becsült adásvételek száma az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest.) Emellett a lakásárak is jelentősen emelkedett.
Így a vevők jó eséllyel igyekeztek a relatív kedvező kamatkörnyezetben még jó áron elhozni a kiszemelt ingatlant. A szakértők ugyanis az év első hónapjaiban a felszabaduló állampapír kamatok, illetve az ÖNYP lakáscélú felhasználásának bevezetése miatt komoly vevői nyomást vártak, ami az adatok alapján minimum részben meg is valósult.
Ilyen helyzetben különösen fontos a jó döntés
Az emelkedő hitelösszeg azt is jelenti, hogy egyre lényegesebbé válik a legkedvezőbb ajánlat felkutatása. A Bankmonitor kalkulátora alapján 19,9 millió forint legalább 10 évig fix kamatozású lakáshitelt 450 ezer forintos nettó fizetés mellett 6,93 százalékos és 8,55 százalékos THM mellett is fel lehet venni. A havi törlesztőrészlet 20 éves futamidő esetén a legjobb ajánlatnál 150 503 Ft, míg a legkedvezőtlenebb konstrukciónál 167 704 forint. Egy jó döntéssel tehát 20 év alatt akár 4,1 millió forintot lehet spórolni.
