Az Európai Központi Bank statisztikái szerint Magyarországon a megtakarítások nagy többsége a társadalom leggazdagabb egy tizedének kezében összpontosul, különösen a kötvények és a befektetési alapok esetében.
Új lakossági vagyoni adatbázist hozott nyilvánosságra az Európai Központi Bank: a Distributional Wealth Accounts (DWA) nevet viselő, 20 ország adatait tartalmazó statisztikai tárházból többek között az is kiolvasható, hogy a pénzügyi megtakarítások miként oszlanak meg a társadalom különböző vagyoni rétegei között.
A Bankmonitor megvizsgálta, hogy a frissen publikált adatok alapján mekkorák a megtakarítási egyenlőtlenségek a magyar társadalomban. Az eredmények igencsak elgondolkodtatók: a kötvényekben és a befektetési alapokban tartott vagyon óriási többsége a leggazdagabb tized kezében összpontosul. Ugyanakkor a bankbetétek és az életbiztosítási tartalékok terén valamelyest kiegyenlítettebb a mezőny.
Hirdetés
Hirdetés
Bankbetétek: 44% a leggazdagabb tized részesedése
A bankbetétek összesített állománya az elmúlt 9 évben igen nagy növekedést mutatott: 2015 elején 24,5 milliárd eurót tartottak „bankban” a magyar háztartások, míg 2023 közepére ez az érték 36,5 milliárd euróra emelkedett. A leggazdagabb vagyoni tized – 10. decilis – a bankbetétek 44%-át tartja kézben, miközben a háztartások szegényebbik felének részesedése alig 19,2%-ra tehető.
A KSH 2022-es népszámlálásából tudjuk, hogy a magyar lakosságot kereken 4 millió háztartás alkotja, azaz egy decilisbe 400 ezer háztartás tartozik. Ezek alapján kiszámítható, hogy a leggazdagabb tizedbe tartozó háztartások átlagosan kb. 15 millió forint bankbetéttel rendelkeznek, míg a társadalom alsó 50%-ában átlagosan 1,3 millió forint bankbetét jut egy háztartásra.
A kötvények 77%-át a legfelső tized tartja kézben!
A bankbetétekhez képest sokkal nagyobb egyenlőtlenségek mutatkoznak a kötvénybefektetések terén. A leggazdagabb decilis részesedése 2023. második negyedévében 77% volt, azaz a 33,7 milliárd eurónyi kötvényből 25,9 milliárd eurónyit birtokolt a társadalom legfelső egytizede.
Érdekesség, hogy 2015-ben még a mostaninál is nagyobb, 87% volt az ő részesedésük, tehát az utóbbi 9 évben a lakosság kevésbé vagyonos rétegei körében is egyre inkább elterjedt a kötvénybefektetés. A társadalom alsó 70%-ának azonban a legfrissebb adatok szerint is alig 6%-os részesedése van a kötvényállományból.
A kötvényeknél ugyancsak nagy növekedés volt megfigyelhető az évek során: a vizsgált 9 év leforgása alatt több mint háromszorosára hízott az euróban kifejezett hazai lakossági kötvényállomány. Ezek a befektetések egyébként jellemzően magyar állampapírt takarnak: az MNB idősorai szerint 2023 félévkor a magyar háztartások kötvényeinek 92,2%-át magyar állampapírok tették ki.
Érdemes megvizsgálnunk az egy háztartásra jutó értékeket is. 2023 közepén az alábbiak szerint alakult a különböző vagyoni rétegek átlagos kötvénybefektetése:
- 10. (leggazdagabb) decilis: háztartásonként 24,1 millió Ft,
- 9. decilis: háztartásonként 3,9 millió Ft,
- 8. decilis: háztartásonként 1,6 millió Ft,
- alsó 70%: háztartásonként 263 ezer Ft.
A befektetési alap szinte kizárólag a gazdagok sportja
Habár a kötvénybefektetéseknél is felettébb nagy egyenlőtlenségeket detektálhatunk, még szélsőségesebb kép rajzolódik ki a befektetési alapok adataiból. 2023. második negyedévében 21,8 milliárd euróra rúgott a magyar lakosság befektetési jegyeinek piaci értéke, amiből 92% (!) összpontosult a leggazdagabb tized tagjainál. Ez az ő körükben háztartásonként átlagosan kb. 19 millió forintnyi befektetést takart.
Az alsó 90% részesedése 2017 végén volt mélyponton, ekkor a befektetési alapok 97%-át tartotta magánál a legvagyonosabb decilis. Azóta a legfrissebb adatok alapján a lakosság alsó 90%-ának részesedése 8%-ra emelkedett, így ezek a háztartások átlagosan 186 ezer forintnyi befektetési jeggyel rendelkeztek 2023 második negyedévében.
Élet- és nyugdíjbiztosítások: a legkevésbé koncentrált megtakarítás
Végezetül érdemes szemügyre vennünk a biztosítótársaságok által kínált megtakarítási konstrukciókat, az élet- és nyugdíjbiztosításokat is. Az adatok együttesen tartalmazzák a szabad felhasználású életbiztosítások és a nyugdíjcélhoz kapcsolt nyugdíjbiztosítások tartalékait. Ebben a kategóriában a fentiekhez képest jóval kiegyensúlyozottabb megoszlást láthatunk: a leggazdagabb tized a megtakarítások 40,8%-ával rendelkezik, a 7-8-9. decilisek együttes részesedése 41,2%, az alsó 60% pedig 18%-ot tart kézben.
Azt is megállapíthatjuk, hogy az életbiztosítások képesek más befektetéseknél hatékonyabban megszólítani a társadalom alsóbb vagyoni rétegeit. Ugyan a bankbetétek az ő körükben is toronymagasan vezetnek (2023. második negyedévében 6,99 milliárd euró), de azt követően az életbiztosításokban tartják a második legtöbb pénzt (732 millió euró) az 1-5. decilisek tagjai. A kötvénybefektetéseik kicsit elmaradnak ettől (501 millió euró), befektetési alapokban pedig elenyésző összeget, alig 64 millió eurót tartanak ezek a háztartások.
