Az egyensúlytalanságok nem maradtak következmények nélkül a török gazdaságban. Megmutatkoznak a gazdaság túlfűtésének és a fékek lebontásának következményei. A törökök importja átlagosan évente a GDP 5 százalékával volt több az exportjuknál az elmúlt másfél évtizedben. Ez az államadósság növekedésével járt. Az Alapblogon olvashatjuk a részleteket.
Devizakérdés
Ha egy országnak a külföldi befektetőkkel szemben van adóssága – ahogy a törököknél is megfigyelhető – akkor a végkimenetelt nem, hanem csak az időpontot befolyásolja a deviza. Ha dollárban adósodunk el, akkor a helyi deviza gyengülésével megemelkednek a törlesztőrészletek. A helyi devizatartozásnak viszont nincs azonnali hatása a törlesztőrészletekre, hanem a külföldi befektetők pénze bánja. Emiatt jó esetben is csak magasabb kamat mellett szeretnének kölcsönadni. Mindkét eset véget vet a túlzott fogyasztásnak.
Külföldi erők
A török kormányzati retorika szerint minden rendben van, mindössze külföldi spekulánsok játszottak közre a török líra gyengülésében. Erdogan elnök még fel is szólította a törököket, hogy devizájuk vagy aranytartalékaik átváltásával védjék meg a török lírát. A törököknek legalább 400 milliárd dolláros külső adósságuk van, melyből 160 milliárd az egy éven belüli. 11,6 milliárd dollár hiányzik ahhoz, hogy a 160 milliárdot ki tudják fizetni. Kérdés, hogy ki fogja finanszírozni.
Eredmény
A török gazdaságra megszorítások várnak. Könnyen eszkalálódhat a probléma, ha a Törökországban lévő menekültpolitikára is hatással lesz, az európai menekültpolitikára is hatással lehet. A belső piacra termelők lehetnek a nyertesek, mivel az import eltűnésével csökkenhet a belső verseny. A részletekért olvasd el Suszter „Török szabadságharc” című bejegyzését az Alapblogon!
