Nem árt óvatosnak lenni, ha lakáshitelt vennénk fel, ugyanis a jegybank szerint 2017-ben 10% feletti lakásár-emelkedésre készülhetünk fel. A hírek szerint csak úgy tudják az emberek ezt ellensúlyozni, hogy nagyobb hitelt és hosszabb időre vesznek fel. Ez a legrosszabb párosítás, mert összességében több kamatot kell így kifizetniük és védtelenek maradnak az esetleges kamatemelkedés ellen. Összeszedtük a jegybank friss elemzéséből a legfontosabb tudnivalókat. Ha lakást vennél, akkor ez biztos érdekelni fog.
A lakásárak elszállása ellenére továbbra is sokunk tervezi lakás vásárlását, de mivel egyre kevesebb önerőt tudunk a lakásvásárláskor felmutatni, érthető módon megugrott a hitelfelvételek nagysága is. A Bankmonitor adatbázisában szereplő hitelek közül könnyedén megtalálhatjuk a hozzánk illő lakáshitelt, sőt nagyon sok felvételnél segítünk is a szerződéskötésben. Viszont arról nincs fogalmunk, hogy a több tízezer hitelfelvevő összességében milyen helyzetben van.
Szerencsére vannak időszakosan megjelenő kiadványok, melyekből lehet következtetni, ilyen a jegybank félévente közzétett lakáspiaci jelentése is. Szándékosan nem azt néztük meg, hogy mi történt a lakásárakkal, mert azt mindenki jól láthatja. Inkább a lakáshitel felvételre koncentráltunk, hiszen ez tartja igazán lázban az országot.
Hirdetés
Hirdetés
Ha hitelt vennél fel, ezt mindenképpen tarts észben!
1) Összességében szerencsésnek mondhatjuk magunkat, a jegybank szerint csak minden ötödik ember él olyan lakásban, ahol a lakáshitel visszafizetését nem sikerült befejezni. Pedig az Európai Unióban az átlag alapján minden 100 emberből 27-nek még nyomja lakáshitel a vállát.
2) Csúcsra járattuk a hitelfelvételt, 2016-ban 468 milliárd forint értékben vettek fel az emberek lakáshitelt, ami a 2015-ös kedvezményes hitelkiváltás hatásait kiszűrve éves alapon 42%-os bővülésnek felelt meg. Hozzátennénk, hogy még távol van a válság előtti történelmi csúcs, 2002-2008 között átlagosan 660 milliárd forint értékben vettünk fel évente hitelt.
3) Szépen araszol felfelé az új lakásra felvett hitelek aránya, a folyósított lakáshiteleken belül 100-ból 16-ot már új lakásra használták fel a pótlólagos forintokat. Nagy lökést jelentett a CSOK, aminek a feltételein 2016 februárjában módosítottak. Összesen 66 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást fizettek ki tavaly, ebből 32 milliárd új lakás építésre ment el, 23 milliárd használt lakás vásárlásra, 10 milliárd új lakás vásárlásra és 1 milliárd bővítésre.
4) Üdvözítő hír, hogy a lakáshitelek esetében a banki koncentráció csökkent, a három legnagyobb bank részesedése 62%-ra esett. Pontosan ezt javasoljuk mi is, hogy érdemes körbenézni több banknál is, mert igazán jó ajánlatokra bukkanhatunk.
5) A bankok visszajelzései alapján lehet tér a hitelezési feltételek enyhítésére. Logikus is mindez, hiszen a bankok is szeretnének minél nagyobbat szakítani a piaci tortából, a hitelezés pedig megindult elementáris erővel. Ezt meghaladóan úgy nyilatkoztak, hogy ha jobb hitelképességű ügyfelek érkeznek, akkor hajlandóak jobb feltételeket adni, még a mostani kondíciókhoz képest is.
Nézd meg kalkulátorunkkal, melyik lakáshitel szabták rád!
6) Talán a legérdekesebb a jegybank elemzésében, hogy számításaik szerint az új lakáshitelek kamatfelára nőtt. Az éven belül változó kamatozású hiteleknél 0,1%-ponttal 3,6%-ra, míg az éven túl rögzített hiteleknél 0,3%-ponttal 4,9%-ra. Ezt azzal magyarázza a jegybank, hogy a kockázatosabb ügyfeleket is elkezdték hitelezni. Mindeközben, amit a Bankmonitor lát a legjobb banki lakáshitelek esetében, hogy azoknál egyre jobbak a feltételek. Vagyis, óriási jelentősége van, hogy összehasonlítsuk az ajánlatokat.
7) Az új hiteleket már átlagosan 15,9 évre veszik fel, egy év alatt 1,6 évvel nőtt a hitelek futamideje. Azért, hogy egy kicsit közelebb hozzuk ennek hatását, lássuk a következő példát. 8 millió forintos hitelt egy éve 4%-os kamattal 14,3 évre havi 61,3 ezer forintért kaphattunk volna meg. A kamat nem változott, de most 15,9 évre vesszük fel, akkor 56,7 ezer forintot kell fizetnünk. Következésképpen 7,4%-kal esett vissza a törlesztő, de cserébe tovább fizetjük a hitelt, vagyis több kamatot fogunk kifizetni.
8) A jegybank 2015 elején léptette életbe az adósságfék-szabályokat. A tavalyi év alapján elmondható, hogy a jövedelemtől függően 50-60%-os maximális határ közelében nagyon kevesen vannak. Átlagosan az új hitelek esetében a jövedelem 28,3%-át fizetik ki a hitelfelvevők, bár itt is növekedést tapasztaltak, vagyis itt is érezteti hatását az ingatlanárak emelkedése. Mindez 190 ezer forintos nettó kereset mellett 53,8 ezer forintos törlesztőrészletet jelent. Visszaszámolva, gyorsan változó kamatozású hitelből akár 10 millió forintosat is felvehetnénk.
9) Rossz hír, hogy a budapesti lakásárak emelkedése mellett jelenleg egy kétkeresős háztartás éppen meg tud venni egy 65 négyzetméteres lakást hitelből., de ha folytatódik a drágulás, akkor ennek is búcsút inthetünk. És ezt is csak abban az esetben, ha 30%-os önerővel rendelkeznek, és az együttes fizetésük 30%-át törlesztőrészletre fordítják. Országosan sokkal jobb a helyzet, ott majdnem másfél lakásra is lenne pénz.
10) A végére hagytuk a fekete levest, ugyanis a jegybank szerint 2017-ben 12,3%-kal emelkedhetnek a lakásárak. Továbbra is teljes gázzal megy a piac, és egyelőre csak Budapesten látnak a jegybank elemzői olyan folyamatokat, ami alapján fokozott figyelemmel kell lenni. Például miért ne fordulhatna elő, hogy éppen a budapesti lakásoknál szigorúbb feltételeket határozzon meg az MNB a hitelfelvételnél, ezzel is megálljt parancsolva a buborék kialakulásának.
