A bankkártyák az életünk szerves részévé váltak. Ezt használjuk fizetésre és készpénzfelvételre is egyre gyakrabban. Ebben az írásban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a bankkártyákról.
A két legismertebb kártyatípus az elektronikus és a dombornyomott kártya.
Ezen túl a két nagy kártyakibocsátó cég a Visa és a Mastercard, ez utóbbi bocsátja ki a Maestro és Cyrus kártyákat is.
Az elektronikus kártya, amint a neve is mutatja csak akkor használható, ha van közvetlen összekötetés a kártyakibocsátó bankkal, a dombornyomott kártya a kapcsolat hiányában is használható, ezért is hívják offline kártyának is. (Valószínűleg mindenki látott régebbi filmekben olyan jelenetet, amikor egy kézi lehúzón lehúznak egy dombornyomott kártyát, aminek a számsora átüti az indigót, majd a tulajdonos aláírja az így készült számlát.)
Az offline használat lehetősége miatt kell sokat fizetünk, ha egy dombornyomott kártyát szeretnénk letiltani. (Általában legalább tízezer forint a letiltás díja.)
Ezen túl lényeges különbség már nincs közöttük, mindössze annyi, hogy az esetek nagy részében a dombornyomott kártyákhoz jár egy „ingyenes” utazási biztosítás is. Az idézőjelet azért használtuk, mert pont annyival drágább a dombornyomott kártya évente, mint az „ingyenes” biztosítás éves díja.Mindkét típusú kártya használható internetes vásárlásra is, ha a hátoldalukon az aláírási mező mellett megtalálható a három vagy négy karakterből álló úgynevezett CVV kód. Vásárlás során a kártya sorszámát, lejárati dátumát és ezt a CVV kódot kell megadni az interneten.
Amennyiben Európán kívülre utazunk, érdemes dombornyomott kártyát (is) vinni magunkkal, azokat nagyobb biztonsággal elfogadják a tengerentúlon.
Összefoglalva: amennyiben nem utazunk (sokat) külföldre, nem érdemes évi háromezer forintot fizetni pluszban egy dombornyomott kártyáért, ha ellenben sokat tartózkodunk külföldön, főleg Európán kívül, érdemes beruházni egy drágább kártyába.
