Komoly dilemma, hogy mit tegyünk nyugdíjasként, ha már nem tudjuk fenntartani a lakásunkat, vagy esetleg hozzátartozóként szeretnénk segíteni. Kevesen tudják, hogy erre megoldást kínálhat a lakástakarék, ugyanis ha egy nyugdíjasházba költözünk át, akkor a bérleti jogot is megvásárolhatjuk belőle. Az állami támogatást kihasználva egy kisebb lakrészre 5 év alatt összejöhet saját erőből a pénz. Ezután már csak arra van szükség, hogy a nyugdíjunkból fussa a havi díjakra. De gyűjtésünkből az derül ki, hogy ez nem lehetetlen küldetés, főleg, ha tudatosan előre takarékoskodunk.
Sokáig nem szívesen gondolunk arra, hogy mi lesz velük évtizedek múlva nyugdíjasként, pedig a legrosszabb megoldás az, ha a fejünket a homokba dugjuk, és nem veszünk tudomást a dologról. Az öregedés elkerülhetetlen, ahogy az is, hogy a sok egyéb teendő mellett, ezen a téren is – lehetőségeinkhez mérten – a saját kezünkbe vegyük a dolgok irányítását és felkészüljünk anyagilag az időskorra.
Tehetjük mindezt azért, mert tudvalevő, hogy a társadalmunk öregedése miatt az állami nyugdíj csak egyre kevesebbre lesz elegendő, a különbözetet pedig nekünk kell majd állni, ha nem akarunk drasztikusan visszaeső életszínvonalat. Erre a havi rendszeres megtakarítás, például egy önkéntes nyugdíjpénztárban jó szolgálatot tehet.
De gondolkozhatunk úgy is idősebb fejjel (esetleg a hozzátartozónk), hogy mi azt részesítenénk előnyben, ha egy nyugdíjasházban töltenénk a napjainkat. A problémával itt sem vagyunk egyedül, ugyanis bármily meglepő, de a lakástakarékpénztári megtakarítást felhasználhatjuk a bentlakásra való jogosultság megvételére.
A pontos megfogalmazás az, hogy a lakástakarékból finanszírozható a nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fennálló bérleti vagy lakhatási jog megvásárlása. Sokan valószínűleg azért tesznek le erről, mert megfizethetetlenül drága nekik az akár több millió forintra rúgó bérleti jog. Pedig havi 20 ezer forint félretevése mellett az állami támogatással együtt 5 év után a pénztárban 1,5 millió forint gyűlhet össze, ami hitellel együtt 3,5 millió forintra nő.
Nézd meg saját igényeidre szabva, hogy mit érhetsz el a lakástakarékkal!
Hirdetés
Hirdetés
Bérleti jogot nyugodtan vehetünk belőle
Nincs egyszerű dolgunk, ha arra az elhatározásra jutottunk, hogy nyugdíjasházba költöznénk be, mert ennek egyes esetekben komoly anyagi vonzata lehet, amit nem feltétlenül tudunk kigazdálkodni. Érdemes már évekkel a beköltözés előtt nekikezdeni a takarékoskodásnak és akkor könnyebben elérhető a cél, legyen szó akár saját felhasználásról, akár egy hozzátartozónkéról.
Alapesetben két kiadással szembesülünk, amiből az egyik egyszeri, míg a másik rendszeres, havi szinten felmerül. Egyrészt, hogy egyáltalán a bentlakásra való jogosultságot megszerezhessük, a magán otthonokban bérleti jogot kell vásárolni, aminek az összege a lakótér mérete, a beköltözők száma és egyéb paraméterektől függ. Pontosan ez az a tétel, amit lakástakarékkal kigazdálkodhatunk.
A nagyobb lakrészek (apartmanok) drágábbak, nem ritka, hogy négyzetméterenként 200-250 ezer forintot is elkérnek. Ez egy 30 négyzetméteres lakrész esetében 6-7,5 millió forintot jelent, de a kisebb lakrészeket már 3 millió forintért is megkaphatjuk. A legtöbb esetben ez az összeg halál esetén nem jár vissza (arányosan sem) az örökösöknek, bár találtunk olyan intézményt, ahol ez is megállapodás részét képezi, bár ott magasabb a tarifa.
A jogszabályból kiindulva azt állapíthatjuk meg, hogy az állami/önkormányzati intézményeknél (például idősek otthonában) manapság gyakori egyszeri belépési díjat nem válthatjuk meg a lakástakarékpénztárral. Ezt a tételt 2015 elejétől vezették be, és arra szolgál, hogy az átlagnál magasabb szolgáltatáscsomaghoz hozzáférhessünk, például a szobánkban legyen saját fürdő és mellékhelység egy idősek otthonában.
Havi szinten a cehhet mi álljuk
A másik díj, ami viszont rendszeresen felmerül, az a térítési díj, ráadásul ezt saját magunknak kell finanszíroznunk. Ebbe az étkezésen, a rezsi költségeken kívül jellemzően beleértendő az orvosi ellátás is, bár intézménye válogatja, hogy a térítési díjért cserébe milyen szolgáltatást ad. Vidéken sem oldható meg, hogy havi szinten erre 100 ezer forint alatti összeget költsünk el, sokkal gyakoribb eset, hogy havi 125-140 ezer forintos térítési díjat látunk.
Rendszerint jövedelemvizsgálatot végeznek el azért, hogy megállapítsák a beköltözőnek lesz-e elegendő fedezete a térítési díjra. Az átlagnyugdíj ma Magyarországon 120 ezer forint körül van, viszont a nyugdíj 80%-át terhelhetik meg a havi térítési díjjal. A különbözetet nagyobb megtakarítás vagy ingatlan fedezete mellett ki lehet pótolni, a gyakorlatban viszont a családtagok szokták ezt megtenni.
Mindent egybevéve elmondhatjuk, hogy egy olyan felhasználási területe is van a lakástakaréknak, ami az idősebb korosztály számára ad könnyebbséget. Sokak számára okoz gondot, hogy miként tartsák fent a lakásukat, miközben oly sok más kiadásra is figyelniük kellene, főként, ha egyedül maradnak. A családtagok dolgát is megkönnyítheti a fentebb felvázolt lehetőség, ugyanis állami támogatás mellett gondoskodhatnak így idős szüleikről vagy rokonaikról.
A megoldási alternatíva lehet egy nyugdíjas otthon, ahol megválthatunk az élethosszig tartó bérleti jogot. Igaz, ezt nem tudjuk örökül hagyni, viszont ha volt előtte lakásunk, akkor annak értékesítése után egy kisebb lakrészbe költözhetünk, akkor még marad olyan szabad összeg, amit az örökösök megkaphatnak, ha ezt szeretnénk.
