Korábban megjelent a jogszabálytervezet az ÖNYP megtakarítások adómentes lakáscélú felhasználásáról. A társadalmi egyeztetés során számos kérdés, észrevétel érkezett a minisztériumhoz, ezek egy részére most válaszol a jogalkotó.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották az ÖNYP megtakarítások lakáscélú felhasználásáról szóló jogszabálytervezetet. A Bankmonitor a megjelenéskor összeszedte azon nyitott kérdéseit, amelyekre mindenképpen választ vártak az intézkedés indulásáig.
A társadalmi egyeztetés lezárult, a jogalkotó pedig közzétett egy tájékoztatót, amiben számos kérdésre megadták a választ.
1. Kik lehetnek a felhasználás kedvezményezettjei?
Alapvetően a pénztártag, az ő házastársa, illetve gyermekei lehetnek a kedvezményezettek. Az ő lakáscéljaikra lehet felhasználni a megtakarítást. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felhasználást igazoló dokumentumokon – számlák, szerződések… – ezen szereplők neve szerepelhet.
Hirdetés
Hirdetés
2. Kizárólag önerős lakásvásárlásra is felhasználható az ÖNYP megtakarítás?
Igen, hitelfelvétel nélküli ingatlanvásárlásnál, a saját megtakarítások kiegészítéseként is felhasználható a megtakarítás. Az adásvételi szerződés alapján ez történhet előfinanszírozással és utófinanszírozással is. (Vagyis mehet közvetlenül az eladó számlájára is a pénz, vagy a vételár teljes megfizetését követően a vevő számlájára is.)
A jogszabálytervezet alapján ez nem volt teljesen egyértelmű, de ez az értelmezés mindenképpen pozitívum azok számára, akik hitel nélkül szeretnének ingatlant vásárolni.
3. Van-e minimum elvárás a tulajdonrészre vonatkozóan?
Nincs meghatározva olyan minimális tulajdonrész, amellyel a pénztártagnak, házastársának, vagy gyermekeinek rendelkeznie kell. (Lakásvásárlás esetén a tulajdonszerzés nagyságára sincs előírás.)
Vagyis akár 1%-os tulajdonrész mellett felhasználható lehet lakáscélra a nyugdíjmegtakarítás.
4. Telekvásárlásra is fordítható az összeg?
Igen, ez is elfogadható lakáscél.
5. Házépítésre, bővítésre is fordítható az összeg?
Igen, ez is megfelelő otthonteremtési cél. Fontos kihangsúlyozni, hogy összesen három alkalommal nyújthatók be a számlák, és utófinanszírozással kerülne az érdeklődő számlájára az összeg.
6. Felújítás minden esetben utófinanszírozással történik?
Igen, a benyújtott számlák alapján utólag történik meg a kifizetés. Ez egyben azt is jelenti, hogy a pénztártagnak előre meg kell fizetnie az összegeket, melyet – számlabenyújtástól számított 60 napon belül – utólag kaphat meg.
7. Bővül a felújítási, korszerűsítési célok köre
A tervezetben az alábbi célok szerepelnek:
- Fűtésrendszer korszerűsítése, cseréje
- Épület szigetelése, beleértve a hőszigetelést, hangszigetelést, lábazati szigetelést is
- Külső nyílászárók cseréje
- Tetőfelújítás, tetőcsere, tetőszigetelés
- Klímaberendezés beszerelése, cseréje
- Napkollektor, napelem beszerelése, cseréje
- Fali és padlóburkolat készítése, cseréje, felújítása
- Konyhai bútor, berendezés cseréje, beszerelése
- Akadálymentesítés
Az NGM bejelentése alapján ezt a listát érdemben kibővítik, bekerül számos külső-, belső felújítási munka is. A pontos lista azonban még nem ismert.
8. Szükség lesz energetikai tanúsítványra a felújítási munkálatokról?
Nem, ilyen dokumentum benyújtására nincs szükség.
9. Mi felel meg a lakáshitelek törlesztésének?
Felmerült kérdésként, hogy csak a rendszeres törlesztés, vagy az elő-, végtörlesztés is elfogadható cél lesz-e.
A kormány pontot tett ennek a kérdéskörnek a végére is. Megfelelő a rendszeres törlesztés mellett a hitelek előtörlesztése, végtörlesztése is.
10. Hogyan lehet rendszeres törlesztésre felhasználni az ÖNYP összegét?
A rendszeres törlesztés utófinanszírozással történik. Vagyis a havi részletet meg kell fizetni a pénztártagnak. Fontos kihangsúlyozni, hogy a megtakarításból legfeljebb 3 alkalommal lehet kivenni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy legfeljebb 3 részletet lehet kifizetni: a havi részletek „visszaigénylése” ugyanis utólag tömbösítve is kérhető.
11. Hogyan lehet elő-, végtörlesztésre felhasználni a megtakarítást?
Ez történhet előfinanszírozással is, ebben az esetben a pénztár közvetlenül a banknak utalja el az előtörlesztendő összeget.
De működik utólagos formában is, ebben az esetben az előtörlesztés a pénztártag saját pénzéből történik meg, majd ezt követően utólag kapja meg saját számlájára az összeget.
12. Lakáscélú munkáltatói kölcsönök előtörlesztésére, törlesztésére is fordítható a megtakarítás?
Igen, erre van lehetőség.
13. Kombinálható ez a lehetőség más lakáscélú megtakarítással?
Igen, erre van lehetőség.
Ez a válasz azért meglepő, mert a tervezetben szerepelt egy olyan kitétel, amely alapján a Kincstár ellenőrizhetné a benyújtott számlák más támogatáshoz kapcsolódó felhasználását.
14. Mit kell benyújtani a megtakarítás felhasználásához?
Itt a különböző esetekben más-más dokumentumra lehet szükség:
- Előfinanszírozott lakásvásárlás, telekvásárlás esetén az adásvételi szerződésre lesz szükség.
- Utófinanszírozott lakásvásárlás, telekvásárlás esetén az adásvételi szerződés mellett szükség lenne a vételár megfizetését igazoló dokumentumra is.
- Építés, bővítés, korszerűsítés esetén a számlákat szükséges benyújtani.
- Lakáshitelek előtörlesztéséhez, végtörlesztéséhez előfinanszírozás esetén a hitelszerződésre lenne szükség. (A Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint szükség lenne az előtörlesztés kezdeményezéséről szóló dokumentumra is.)
- Lakáshitelek előtörlesztéséhez, végtörlesztéséhez utófinanszírozás esetén a hitelszerződés mellett az előtörlesztés megtörténtét igazoló dokumentumra is szükség lenne.
- Lakáshitelek rendszeres törlesztése csak utófinanszírozással történhet. Itt szükség lenne a hitelszerződésre, valamint a törlesztések megfizetésélt igazoló számlakivonatra.
15. Mikortól lehet az ÖNYP megtakarításokat lakáscélra fordítani?
2025. január elsejétől lehet a megtakarításokat lakáscélra fordítani.
16. Milyen határidők vonatkoznak a felhasználásra?
2025. január 1. és 2025. december 31. között lehet benyújtani a kérelmeket, egy személy legfeljebb 3 alkalommal élhet a lehetőséggel. Az egyes alkalmak esetén 60 nap áll a pénztár rendelkezésére a kifizetésre.
17. Milyen adómentesség vonatkozik a felhasználásra?
Az ilyen módon felhasznált megtakarítások szocho és szja mentesek lesznek.
18. Az adóbevallásban szerepelnie kell a megtakarítás felhasználásának?
Nem.
19. Hányszor lehet élni a lehetőséggel?
2025-ben legfeljebb 3 alkalommal lehet kihasználni a lehetőséget. Az egyes alkalmakkor tömbösítve több számla is benyújtható. (Vagy épp több havi törlesztőrészlet is visszakérhető.)
20. Ki dönt a jogosultságról?
A feltételek teljesítését a benyújtott dokumentumok alapján az önkéntes nyugdíjpénztár dönti el.
21. Ki ellenőrizheti a jogos felhasználást?
Az előírások alapján utólag a Magyar Államkincstár is ellenőrizheti a megtakarítások jogszerű felhasználását.
22. A felhasználható megtakarításnak van-e felső összegkorlátja?
Számszakilag meghatározott felső összegkorlát nincsen. Ugyanakkor adómentesen a pénztértag a 2024. szeptember 30-án meglévő egyenlegének erejéig használhatja fel magtakarítását.
Vagyis minden pénztártagnak van egy összegkorlátja, ami a szeptember végi záróegyenlegének felel meg.
23. Milyen sorrendben veszik ki a megtakarítás egyenlegét?
A felhasználás során először az ÖNYP számlán lévő tőkéhez nyúlnak hozzá. Majd ezt követően kerül sor a hozam felhasználására.
Ez egyébként azért lehet egy érdekes kérdés, mert általánosságban teljesen más adózási szabályok vonatkoznak az ÖNYP-ben lévő hozamokra és tőkerészre. Vagyis elképzelhető, hogy utólag nem lesz mindegy a pénztártagnak, hogy ezzel a mostani lehetőséggel a tőkéje, vagy a hozama csökkent-e.
24. Honnan fogja tudni a pénztártag a szeptember végi záróegyenlegét?
A pénztáraknak december 31-ig értesítőt kell küldeniük a tagok részére az általa megjelölt kapcsolattartási módnak megfelelően. Ezen dokumentum tartalmazni fogja a szeptember 30-i egyenleget is.
Érdekesség, hogy az NGM tájékoztatója több helyen úgy fogalmaz, hogy az észrevételeknek megfelelően módosítják, módosították a tervezet szövegét. Ebből arra lehet következtetni, hogy a végleges előírás is a napokban megjelenhet.
