Egy éjszaka megjelent kormányrendelet alapján meghosszabbítják a kamatstopot, az árrésstopot és az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentését. Sőt nem is a korábban látott meghosszabbításról beszélhetünk, hiszen ezen intézkedéseknél a végső lejárati idő nem eltolódott, hanem végleg kikerült a szabályok közül. Ezzel a lépéssel ezen intézkedések az elkövetkező átmeneti időszakban velünk maradhatnak, majd az új kormány dönthet a végleges sorsukról.
Egy éjszaka megjelent kormányrendelet a közeljövőben lejáró árrésstopok és a kamatstop intézkedésének meghosszabbításáról szól.
- A kamatstop a korábban hatályos szabályok alapján 2026. június 30-ig tartott volna. A végső lejárati határidő kikerült a szabályok közül.
- Az élelmiszerek és a drogériai termékek árrésstopja a korábbi szabályok alapján 2026. május 31-ig tartott volna. Az ide vonatkozó előírások közül is kikerült a végső lejárati idő.
- A védett üzemanyagárak érdekében bevezetett üzemanyagokat terhelő jövedéki adócsökkentés az eredeti szabályok alapján május elsejéig volt érvényben. Ez a határidő kikerült az új jogszabálymódosítással.
Gyakorlatilag ezzel biztosítottnak tekinthető, hogy a mostani átmeneti időszakban nem járnak le ezek az intézkedések. Így az új kormány megalakulásáig nem emelkedhet az érintett családok törlesztőrészlete, illetve az érintett termékek ára, ezáltal a teljes inflációs szint sem. Vagyis az árrésstopok és a kamatstop sorsáról majd az új TISZA kormány dönthet.
Hirdetés
Hirdetés
Mi is az a kamatstop?
A kamatstopot a 2021-2022-es gazdasági helyzet hívta életre. Az emelkedő árak, az infláció és általános pénzpiaci hozamkörnyezet miatt a gyakrabban változó kamatozású lakáshitelek kamata, törlesztőrészlete érdemben emelkedésnek indult volna.
A kamatstop az ilyen kölcsönnel rendelkező családokat védte, védi meg a törlesztőrészlet emelkedésétől. Gyakorlatilag az intézkedés lekorlátozza a kamatemelkedést, ezáltal a törlesztőrészletek sem szaladhatnak el.
- 2022 januárjától a referencia-kamatlábhoz kötött – jellemzően ez a referencia a BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) – kamatozású fogyasztói jelzáloghiteleket védte a kamatemelkedéstől. Ezen kölcsönök a legsérülékenyebbek, hiszen a kamat 3, 6, vagy 12 havonta módosulhat. Vagyis egy negatív gazdasági hatás igen gyorsan begyűrűzhet az ilyen hitelek kamatába.
- Később, 2022. november elsejétől kiterjesztették az intézkedést a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelekre is. Így a 3, 4 és 5 évente módosuló kölcsönök is védve vannak a nagyobb kamatemelkedéstől.
Hozzá kell tenni, hogy a jelzáloghitelek mellett a lízingszerződéseket is védi a kamatstop.
Hogyan működik a kamatstop?
Ezt egy konkrét 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozású kölcsön példáján keresztül mutatjuk be. Az ilyen hitelek kamata két részből áll: a referenciamutató értékéből (ez jelen esetben a 3 havi BUBOR) és egy felárból.
A kölcsön kamata tehát elviekben 3 havonta módosulhatna méghozzá a 3 havi BUBOR aktuális értékének alakulása alapján. Mit is jelent ez? Tételezzük fel, hogy a kölcsön felvételekor a 3 havi BUBOR értéke 1 százalék volt, melyet 3 százalékpontos kamatfelárral növelnek meg. Így a hitel kamata évi 4 százalék. Ha három hónappal később a 3 havi BUBOR értéke 5 százalék lenne, akkor az új kamat meghatározásakor ezt növelnék meg a kamatfelárral. Így a kölcsön kamata évi 8 százalékra emelkedne.
Ezt a folyamatot írja felül a kamatstop. Méghozzá oly módon, hogy az új kamat meghatározásakor a valós BUBOR mellett a 2021. október 27-i BUBOR értéklét is meg kell nézni és a kettő közül a kisebbel kell meghatározni az új kamatszintet.
A korábbi példát hogyan írja felül ez a szabály? Maradjunk annál, hogy a kamatfordulókor érvényes 3 havi BUBOR értéke 5 százalék. A kamatstop szabályai között rögzített dátumra érvényes 3 havi BUBOR értéke 2,02 százalék. A kettő közül a kisebbet növelik meg a kamatfelárral, azaz a hitel kamata a kamatstop miatt csak évi 5,02 százalék lesz. Kamatstop nélkül ugye évi 8 százalék lenne.
Milyen hatása volt a kamatstopnak?
Ezt is a korábbi 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozású jelzáloghitel példáján keresztül mutatjuk be. 2023-ban a 3 havi BUBOR értéke 16 százalék fölé emelkedett. Ezen időszak alatt a kamatstop miatt akár 14 százalékponttal is mérséklődhetett az adósok által fizetendő kamat.
Jelenleg a 3 havi BUBOR értéke 6,25 százalék, vagyis még mindig 4,23 százalékponttal kisebb kamatot kell fizetni az érintett adósoknak.
Persze a törlesztőrészletre gyakorolt hatása a kamatcsökkenésnek a fennálló tartozástól és a hátralévő futamidőtől is függ. Szerencsére ezen hitelek jelentős részénél már kisebb összegekről és rövidebb futamidőről lehet beszélni.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a meg nem fizetett törlesztőt nem teszik félre, nem kell utólag rendezni. Az a bankok bevételét, nyereségét csökkenti.
Mennyi adós érint ma?
Az MNB Pénzügyi stabilitási jelentése alapján 2025 közepén mintegy 241 ezer szerződést (943 milliárd forint) védett az kamatstop, melyek közül 21 ezer esetében okozhatna gondot az intézkedés kivezetése.
Ez a teljes jelzáloghitel-állomány 3 százaléka, vagyis nem okozna rendszer szintű problémát az intézkedés megszűntetése. Persze 21 ezer család kerülhetne nehéz helyzetbe, amit nem szabad fél vállról venni. Persze ez a szám az elmúlt szűk egy évben még módosulhatott. Az idő előrehaladtával inkább javulás várható.
Nem szabad a mellett sem elmenni, hogy a kamatstopnak vannak negatív hatásai is.
- Kevésbé válik hatékonnyá a monetáris politika. Mondhatni az MNB kamatdöntései csak részben, torzan csapódnak le a gazdaságba.
- A bankszektornak veszteséget jelent, amit megpróbálhatnak akár más oldalról visszahozni.
- Torzítja a hiteligénylők döntési mechanizmusát. A kockázatosabb, de éppen olcsóbb kölcsönt fogják választani az emberek, hiszen probléma esetén az állam úgy is megment.
- A fentiek miatt az igazságossága is megkérdőjelezhető. Akik átgondoltan drágább, de kiszámíthatóbb hitelt vettek fel nem kapnak az államtól segítséget.
Mindezen tényezőket figyelembe kell majd vennie az TISZA kormánynak, amikor a kamatstop későbbi sorsáról döntést hoz.
