Bajban a lakosság – Egyre több a parlagon heverő pénz

Az elmúlt pár évben rendkívül alacsony szintekre kerültek a betéti kamatok, ami miatt megindult a mozgolódás a megtakarítások piacán. Például hallatlan mennyiségű pénz áramlott a lakossági állampapírokba. Igen ám, de ezzel egyidejűleg azok tábora is bővült, akik a bankszámlán hagyják a szabad pénzösszegeket, vagy úgy döntenek, hogy inkább készpénzben tartják a megtakarításukat. Azonban sokan nem számolnak a feláldozott hozammal, és az egyre inkább gyorsuló infláció hatásaival, ami miatt mégis megéri befektetni a pénzt.

Hazánk történelmében még soha nem álltak ilyen alacsony szinten a kamatok, amihez a megtakarítási lehetőségek tekintetében a háztartások is nehezen szoknak hozzá. Ha visszagondolunk évekkel ezelőtt még a bankbetétek is átlagosan 5-6%-os kamatozással voltak elérhetők, míg egy betét ma már átlagosan csak 0,2-0,3%-os kamatot fizet. Éppen ezért az utóbbi évek egyik meghatározó folyamata a bankbetétek leépülése volt, aminek nyertesei a befektetési alapok és a lakossági állampapírok voltak. Rengeteg háztartás csoportosította át a megtakarításait ezekbe az eszközökbe, hiszen ezekkel még kedvező hozamot lehet elérni.

Ugyanakkor a tapasztalatok alapján az emberek egy része a szabadon rendelkezésre álló pénzösszegeket nem fekteti be semmilyen módon, hanem csak a bankszámlán hagyja felhasználatlanul. Emellett még a párnaciha is mindig népszerű megoldásnak számít, amit az is mutat, hogy a készpénz igen nagy arányban képviselteti magát a lakossági vagyonon belül.

Ehhez vélhetően köze van az alacsony kamatoknak is, mert sokan úgy érezhetik, hogy nem éri meg a jelenlegi lehetőségek mellett a befektetéssel vesződni (sokaknál még mindig 10%-tól kezdődik az igazi kamat). Ugyanakkor a készpénztartás magas aránya hazai sajátosság is és minden veszélye ellenére sokan meg vannak arról győződve, hogy a párnacihába van a legnagyobb biztonságban a megtakarítás.

A jegybank statisztikái is alátámasztják a bankszámlán lévő összegek és a készpénz szerepét a hazai háztartások életében. Jól látszik, hogy a készpénz és a folyószámla betétek állománya (gyakorlatilag az emberek bankszámláján lévő pénz) egyre nő, ezzel szemben az egyéb lekötött betétek aránya fokozatosan csökken. Ugyan a folyószámla betétek esetében a statisztika nem különíti el, hogy abból mennyi hever tartósan parlagon és mennyi az, ami az emberek folyamatos költései miatt felhasználásra kerül. Mégis meglepő, hogy visszaszámítva egy magyar felnőtt március végén átlagosan 720 ezer forintot tartott a bankszámláján, illetve 537 ezer forintot készpénzben.

A Bankmonitor egy teljesen új formátumú hírlevelet indított útjára CashMester címmel. Ha szeretnél gyorsan, praktikus információkhoz hozzájutni hetente egyszer, amiből forintosítható hasznod származhat, akkor regisztrálj. Megéri!

Az infláció miatt is résen kell lennünk

Ez azért problémás, mert jelentős hozamáldozata van a folyószámlán tartott nagyobb pénzösszegnek, illetve a készpénztartásnak is, mert biztosra vehető, hogy találunk olyan helyet, ahol sokkal többet tudna fialni a megtakarítás. Ugyan az utóbbi években az inflációval sem kellett számolnunk, de most az is újult erővel csap le ránk és idén már 2,6%-os is lehet éves átlagos infláció. Ez azt jelenti, hogy ha a szabad pénzösszegeket nem fektetjük be valahol, akkor annak a vásárlóereje rohamosan fog romlani.

Ugyanakkor az emberek sokszor a megtakarítási lehetőségeknél nem az infláción felüli hozamot (vagyis a reálhozamot), hanem csak annak az abszolút mértékét figyelik (nominális hozam). Ilyen alapon egy magas inflációval jellemezhető időszakban hiába érünk el magas hozamot, mert a pénz vásárlóértékének romlása elviszi az előnyt.

A mai hozamkörnyezetben meg kell becsülni a jó ajánlatokat és nem szabad irreális elvárásokat támasztani a befektetésekkel szemben. Figyelembe kell venni, hogy ma a legjobb kockázatmentes kamat rövid távon 1,5-2,5%-ra csökkent le, míg a hosszabb futamidőnél is 3,8% a legjobb ajánlat. Ez jelenleg a lakossági állampapírokkal lehetséges, amelyek pontosan a bankbetétekhez viszonyított nagyvonalú kamatozás miatt váltak népszerűvé.

Ha az infláció ellen szeretnénk védekezni, érdemes a prémium állampapírok között nézelődni, amiből jelenleg a 2020/K és a 2022/J sorozatot érjük el, a kamatozás pedig rendre 3,55 és 3,8%. Sajátos jellemző, hogy a prémiumnál a kamatbázist az infláció jelenti, és erre fizet kamatprémiumot, aminek mértéke 1,75 és 2%. Az egyetlen hátrány az, hogy az állampapír a múltbeli inflációból indul ki, így az első kamatfizetésnél már majdnem két éves csúszásba vagyunk a tényleges inflációhoz képest. Azonban a kamatprémium miatt még így is képesek vagyunk reálhozamot elérni.