Nehéz elképzelni, hogy visszautasítanának, ha az utcán sétálgatva bármiféle ellenszolgáltatás nélkül 20-30 ezer forintokat adnánk a szembejövő járókelők kezébe. A valóság azonban mégis mást mutat. A magyar megtakarítók ugyanis évente több tízezer forinttól esnek el csak azért, mert lekötés nélkül vagy készpénzben tartják megtakarításaikat. Pedig ebben az esetben sem kellene többet tenniük, mint a megfelelő megtakarítási forma kiválasztása után kinyújtani a kezüket és zsebre rakni a pénzt.
Befektetési alapok múltbeli teljesítményeit böngészve feltűnhet, milyen sok alap ért el negatív eredményt az utóbbi egy évben. De a korábbiakhoz képest azok nagy része is gyengébben teljesített, amelyek pozitív hozamokat tudtak felmutatni az elmúlt időszakban. Ezek a tényezők, illetve a rekord alacsony kamatkörnyezet is közrejátszhatott abban, ami a CIB Bank napokban publikált felméréséből kiderül: a megkérdezett megtakarítók pénzük 20%-át lekötés nélkül folyószámlán, 15%-át pedig készpénzben tartják. Ez pedig óriási hiba. Ebben a formában ugyanis a megtakarítások semekkora hozamot nem adnak.
Bár igaz, hogy a félretett pénzünk egy részét olyan likvid eszközökben kell tartani, amelyek segítségével az esetleges váratlan kiadások fedezhetőek, de erre a célra messze nem ez a legjobb megoldás. A megtakarításnak ugyanis már számos olyan formája létezik, amivel a likviditásról sem kell lemondani és hozamot is termel.
Hirdetés
Hirdetés
Mennyit vesztegettünk el ezzel?
A százalékos kifejezésnél sokkal többet mond, ha forintokban is kifejezzük, mennyit vesztegetnek el a magyar megtakarítók. Vegyünk egy olyan embert, aki 3 millió forintos megtakarítását egy évvel ezelőtt a CIB felmérése szerint osztotta szét, vagyis:
- 600 ezer forint állt lekötetlenül a folyószámláján (20%), és
- 450 ezer forintot készpénzben tárolt (15%).
Ha egy éve a legbiztonságosabb megtakarítási formába, Kamatozó Kincstárjegybe (1 éves futamidejű állampapír) tette volna ezt a pénzt, az akkori 2,5%-os kamatot, vagyis (adózás után) 20 475 forintot kapná meg ma. De még jobban járt volna, ha az ugyancsak biztosnak tekinthető bankbetétek közül választotta volna ki a legmagasabb ajánlatot. Egy évvel ezelőtt a Gránit Bank Felemelő Betétje 3,15%-os kamatot ajánlott egy 1 éves lekötés esetére, ezzel emberünknek ma 25 799 forint ütné a markát.
A fenti esetekben feltételeztük, hogy a megtakarító megengedheti magának, hogy pénzéhez egy teljes évig nem nyúl hozzá. Nézzük, mennyit kereshetett volna, ha a likviditás is kulcsfontosságú! Azok számára, akik úgy gondolják, hogy bármikor szükség lehet megtakarításuk kisebb-nagyobb részére, a pénzpiaci alapok jelentik a legjobb megoldást. Az ezekben elhelyezett pénz bármikor hozzáférhető, de hozamot is biztosítanak. Az elmúlt egy év során az öt legjobb pénzpiaci alap átlagosan 1,5%-os hozamra volt képes. Amennyiben tehát egy évvel korábban úgy döntünk, hogy megtakarításunk felét nem tudjuk hosszabb időre nélkülözni, és ezt a részt egy 1,5%-os hozamú pénzpiaci alapba tettük volna (a maradékot bankbetétbe), 19 041 forintot kerestünk volna.
Több tízezer forintot hagytak tehát veszni a magyar megtakarítók. Még egyszerűbben: egy bőséges hétvégi bevásárlást kaphattak volna meg ingyen, de nem éltek a lehetőséggel. Jó hír viszont, hogy ezen még most sincs késő változtatni! A kockázatmenetes Kamatozó Kincstárjegy ma még többet is fizet (2,75%), a bankbetétek között is találni még olyat, ami 3% körüli kamatot ad, és a pénzpiaci alapoknak is széles köre áll rendelkezésre.
