Hatalmas különbségek vannak nyugdíjas és nyugdíjas ellátmányok között, nem is beszélve a nemi egyenlőtlenségekről. És a jövőben ezek a különbségek várhatóan csak növekedni fognak.
Magyarország nyugdíjrendszere úgy működik, hogy az összege attól függ, ki mennyit keresett élete során és mennyi járulékot fizetett be. Ez önmagában érthető, és igazságosnak is tűnhet: aki többet keresett és többet tett a közösbe, az magasabb nyugdíjat kap. A probléma ott kezdődik, hogy a különbségek egyre nagyobbak. Miközben százezrek alig tudnak megélni a nyugdíjukból, addig egyre több olyan ember van, aki havonta 500 ezer forint feletti ellátást kap. Ez az egyenlőtlenség sokak számára visszás, hiszen míg egyesek napról napra küzdenek a megélhetésért, mások kényelmes életet élhetnek idős korukban is.
Kövesd a Bankmonitor híreit a Google Hírekben!
Hirdetés
Hirdetés
Egyre többen kapnak 500 ezer forint feletti nyugdíjat
Első ránézésre nem tűnhet soknak, hogy 60 ezer embernek volt 500 ezer forint feletti nyugdíja 2024-ben. Ez a szám elenyészőnek is tűnhet a 2,2 millió nyugdíjas mellett. Gondolhatnánk, hogy aki magas nyugdíjat kap, az megérdemli, hiszen életében sok járulékot fizetett be. Logikusnak tűnik, hogy aki többet tett a rendszerbe, az többet is kap vissza és ezáltal jár számára a kényelmes életszínvonal.
Lehet, hogy így van, de szerencsére nem a mi dolgunk eldönteni, ki mennyi nyugdíjat érdemel. Ezt a Magyar Államkincstár számolja ki az aktuális törvények alapján, így mindenki a jogszabályok szerint kapja meg az ellátását.
Azonban, ha egyet hátra lépünk és úgy szemléljük az eloszlást, akkor láthatjuk, hogy nagyjából ugyanannyian kapnak havi 60 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, mint 500 ezer fölöttit. Ha egy pillanatra hagyjuk az individualista és szociális gondviselést nem ismerő énünket gondolkodni helyettünk, akkor könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy ezek az emberek megérdemlik a sorsukat: mivel minimálbéren vagy bejelentés nélkül dolgoztak, aztán magukra vessenek, hogy nem fizettek adót és most nincsen nyugdíjuk. Ebben az álláspontban van némi igazság. Ha nem tett sokat bele a közösbe (vagy önszántából vagy azért mert nem ismerte a rendszer működését) akkor a közösből ne is vegyen ki sokat.
Azonban, ha egy minimális mennyiségű empátiát is engedünk a gondolatmenetbe, eljuthatunk oda, hogy habár nem vett részt kellő módon a közös teherviselésben, de azért mégis elegendő pénzt kellene számára utalni, hogy az étkezését, lakásának fűtését és további az élethez elengedhetetlen dolgokat finanszírozni tudja. Valljuk be, havi 60 ezer forintból ez nem megy.
Kíváncsi vagy az államtól mennyi nyugdíjra számíthatsz? Add meg néhány életpálya adatod, és kalkulátorunk megmutatja a várható összeget. Lehet, hogy kevesebb lesz, mint amire számítasz, de ez majd jó alapot fog képezni a jövőd pénzügyi tervezésében.
Nemek közötti különbségek
A nyugdíjakban is megfigyelhetőek a nemek közötti különbségek. Sokkal több férfi kap magas nyugdíjat, mint nő. Ez az egyenlőtlenség a társadalom más területein is jelen van, így nem meglepő, hogy a nyugdíjakban is nyomot hagyott.
Mivel a magyar nyugdíjrendszer az életpálya során kapott fizetések alapján határozza meg a nyugdíjat így nem csoda, hogy az általában kevesebbet kereső nők kevesebb nyugdíjban is részesülnek.
Azonban létezik a Nők 40, ami egy kedvezményes nyugdíjlehetőség, amely lehetővé teszi, hogy egy nő életkortól függetlenül nyugdíjba vonulhasson, ha legalább 40 év jogosultsági időt szerzett. Ebbe beleszámít a keresőtevékenységgel eltöltött idő és a gyermeknevelésre tekintettel elismert szolgálati idő is. Alapesetben legalább 32 évet kell dolgozni, és legfeljebb 8 év számítható be gyermeknevelés miatt. Többgyermekes anyák számára könnyítések is vannak: öt gyermek után már 31 év munkaviszony is elég lehet. Külön szabályok vonatkoznak az otthoni gyermekgondozásban résztvevő nőkre is.
Habár fizetésekben a férfiaknak lejt a pálya, szabályozásban jelentős segítséget kapnak a nők.
Ennek az egyenlőtlenségnek egyik oka még, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak így az idősebb nők relatív rosszabb helyzetbe kerülnek az évek során.
Képzeld el, hogy két ember megy nyugdíjba, az egyik most, a másik tíz évvel ezelőtt. Az új nyugdíjas magasabb induló összeget kap, mert a nyugdíját a jelenlegi bérek alapján számítják ki. A régebben nyugdíjba vonult viszont csak az inflációval növelt emeléseket kapja, így az ő nyugdíja egyre kevésbé követi a gazdasági változásokat. Ennek a folyamatnak a következtében az új nyugdíjak reálértéken egyre magasabbak, és ebből kifolyólag egyre nagyobb a különbség a régebbi és az újabb nyugdíjasok ellátmánya között.
A nők számára ez különösen hátrányos, mert átlagosan tovább élnek, így hosszabb ideig maradnak a csak inflációval emelt nyugdíjon. Eközben az újonnan nyugdíjba vonulóknak folyamatosan (a reálbérnövekedésnek köszönhetően) magasabb összeget állapítanak meg kezdő nyugdíjként. Habár ezt a hatás a férfiakra is ugyanúgy igaz, ezt a férfiak rövidebb élettartamuk miatt kevésbé tudják megérezni, hiszen hamarabb elhunynak, és így kevesebb időt töltenek a rendszerben. Az idősebb nők nyugdíja viszont a rendszerbe eltöltött évek miatt egyre jobban elmarad az újonnan megállapított nyugdíjakhoz képest, így az évek során „egyre lejjebb csúsznak” az eloszlásban a cserélődési hatásnak köszönhetően.
Habár az idősebb nők reálértéken nem kapnak kevesebb nyugdíjat, de relatív rosszabb helyzetbe kerülnek a fiatalabb nyugdíjasokhoz képest.
Kezdj el időben felkészülni a nyugdíjkiegészítésre!
Ha még nagyon fiatal vagy akkor havi 10-15 ezer forint is elég lehet, hogy biztosítsd magadnak a kényelmes nyugdíjas éveket. Azonban, ha már idősebb vagy ez az összeg exponenciálisan növekedhet. Kezdd el minél előbb, hogy helyetted a kamatos kamat gondoskodhasson a nyugdíjas éveid pénzügyi alapjáról.
