A fiatalabb korosztályok már 70 éves nyugdíjkorhatárra számítanak. Tényleg ilyen sötét jövő vár ránk? És hogyan lehet függetlenedni az állami nyugdíjrendszertől? Most ezt a kérdéskört vizsgáltuk meg.
Napvilágot látott a K&H legújabb, a magyarok nyugdíjvárakozásaival foglalkozó felmérése. A kutatás szerint a 30-59 éves korcsoport tagjai meglehetősen korán szeretnének visszavonulni a munka világából, de közben arra számítanak, hogy reálisan nem lesz erre lehetőségük. A demográfiai trendek alapján úgy tűnik, a pesszimizmus teljes mértékben indokolt.
A fiatalabbak már 70 éves nyugdíjkorhatárral kalkulálnak
A rendszeresen megjelenő Biztos Jövő felmérés eredményei alapján átlagosan 57 évesen mennének nyugdíjba az aktív korosztály tagjai. A legtöbben (44%) az 56-60 éves kort jelölték meg, de minden ötödik válaszadó (21%) már 51-55 éves korában letenné a lantot, további 19% pedig az 50. születésnapja betöltése előtt szeretne visszavonulni.
A felmérés a vágyak megfogalmazása után a reális várakozások kifejezésének is teret adott. Itt már a válaszadók nagy többsége (62%) úgy vélekedett, hogy akkor megy majd nyugdíjba, amikor a törvények ezt megengedik neki. A legoptimistább 10% azt mondta, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár betöltése előtt is vissza tud majd vonulni, míg 28% úgy készül, hogy a korhatár fölött is dolgozni fog.
Érdekes trend figyelhető meg a nyugdíjkorhatárra vonatkozó várakozások alakulásában. Önmagukra nézve a jelenleg érvényes 65 évvel szemben átlagosan 69 éves korhatárra számítanak a megkérdezettek, ami megegyezik a korábbi évek eredményeivel. Az azonban változás, hogy míg 2020-ig egyértelműen a 65 évet jelölték meg a legtöbben, addig 2021-től kezdődően ugyanolyan gyakorivá vált a 70 év említése is. (Az ötvenes korosztályban vezet a 65 év, míg a harmincasok és negyvenesek már a 70-et mondták a leggyakrabban.)
Hirdetés
Hirdetés
Rendkívül gyorsan öregszik a társadalmunk
A folyó finanszírozású (köznyelvben: felosztó-kirovó) nyugdíjpillér fenntarthatóságára nézve a legnagyobb kockázatot a társadalom korösszetételének megváltozása jelenti. Ha a lakosság elöregedik, akkor egyre kevesebb adófizetőnek kell egyre több nyugdíjas megélhetését finanszíroznia. Ez pedig elkerülhetetlenül az időskori életszínvonal drasztikus romlásához vezet, hacsak más módon (például korhatáremeléssel) nem sikerül helyreállítani a pénzügyi egyensúlyt. Éppen ezért a nyugdíjrendszerünk szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen demográfiai folyamatok mennek végbe Magyarországon.
A KSH prognózisa alapján az előttünk álló évtizedekben a magyar lakosság példátlan elöregedésével kell szembenéznünk. A 2023-as állapot szerint kb. 9,6 millió fő alkotja Magyarország népességét, ebből kb. 1,4 millió főt a gyermekkorúak (15 évnél fiatalabbak) tesznek ki, további 6,3 millió főt a munkaképes korúak (15-64 évesek), és 2 millió fő tartozik a 65 évnél idősebb korosztályhoz. A jövőben azonban minden bizonnyal jelentősen át fog alakulni a társadalom korösszetétele: 2073-ra várhatóan 1,1 millió gyermek él majd Magyarországon, alig 4,5 millióan lesznek az aktív korúak, az idősek létszáma pedig 2,1 millió főre bővülhet.
Érdemes szemügyre vennünk az időskori eltartottsági ráta alakulását is. Ez a mutató a 65 év felettiek és a 15-64 évesek létszámának arányát jelzi, azaz minél magasabb értéket vesz fel, annál idősebb a lakosság. Idén a ráta 32% körüli értéket mutat, de húsz éven belül átlépheti a 40%-ot, csúcspontját pedig várhatóan 2062. környékén érheti majd el (47%). Borítékolható, hogy ilyen körülmények között tarthatatlan lesz a 65 éves nyugdíjkorhatár, és igazuk lesz azoknak, akik korhatáremelésekre számítanak.
Hogyan áll most a nyugdíjkassza pénzügyi helyzete?
A Pénzügyminisztérium minden hónapban közzéteszi az államháztartás helyzetéről szóló tájékoztatót. A legfrissebb dokumentumból kiolvasható, hogy már idén is hatalmas lyuk tátong a nyugdíjkasszán. A Nyugdíjbiztosítási Alap összes kiadása 2023-ban meghaladja az 5 554 milliárd forintot, miközben az alapot megillető bevételek (a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék meghatározott részei) alig 4 425 milliárd forintot tesznek ki. A hiány pótlására a költségvetés 1 072 milliárd forinttal járul hozzá az alaphoz – tavaly még csak 696 milliárd forint hozzájárulásra volt szükség.
Hogyan tudsz függetlenedni az állami nyugdíjrendszertől?
Jó hír, hogy az állami nyugdíj nem az egyetlen lehetséges bevételi forrás, amelyre időskorunkban támaszkodhatunk. A legmodernebb nyugdíjrendszerek a folyó finanszírozású nyugdíjpilléren túl két másik pillért is tartalmaznak: fontos szerepe lehet mind a foglalkoztatói- vagy magánnyugdíjpillérnek, mind az öngondoskodáson alapuló önkéntes nyugdíjmegtakarítási pillérnek. Habár Magyarországon a magánnyugdíjpénztári pillér történelmi okokból kifolyólag rendkívül kihasználatlan, az utóbbi nagyon is elterjedt. Ha összeszámoljuk az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) tagokat, a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfeleket, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számlákat (NYESZ), akkor több mint 1,6 millió élő szerződést találunk.
A megtakarítók a rendszeres és eseti befizetéseikre 20%-os állami támogatást – személyi jövedelemadó-visszatérítést – is kaphatnak. Egy egyszerű példával élve: aki havi 30 ezer forintot tesz félre egy államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítási számlán, és ezt jelzi az adóbevallásában, ő az éves befizetéseinek 20 százalékával megegyező, azaz 72 ezer forintnyi SZJA-visszatérítésben részesülhet. Az állami támogatást a megtakarítási számlájára utalják, ami tovább növeli a várható lejárati egyenleget. Ezeket a megtakarítási formákat tehát kifejezetten ösztönzi az állam, hiszen az erős tőkefedezeti pillérek hosszú távon érdemben enyhíthetik a folyó finanszírozású pillérre nehezedő terheket.
