A magyar lakosság körében igen népszerű befektetés a megtakarítási célú életbiztosítás, legyen szó akár szabad felhasználású, akár nyugdíjcélú változatokról. A Bankmonitor most kiszámolta, mekkora hozamokat lehetett elérni ezekkel a biztosításokkal az etikus koncepció megjelenése óta.
2017. év elejétől kezdődően Magyarországon bevezetésre került az úgynevezett „etikus életbiztosítási koncepció”. A szabályozó számos cél elérését remélte a változtatástól, többek között az átláthatóság javulását, illetve a kedvezőbb ár-érték arányú szolgáltatások elterjedését.
Az azóta eltelt 6,5 év kellően hosszú idő ahhoz, hogy következtetést vonjunk le a szerződések keretein belül elérhető befektetések teljesítményéről. Ezért a Bankmonitor most három kategóriában (magyar kötvényalapok, magyar részvényalapok, globális részvényalapok) vizsgálta meg, hogy milyen hozamokat érhettek el a megtakarítók az életbiztosítások segítségével.
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan muzsikáltak a magyar kötvényalapok?
Az államkötvények nagyon gyakran előfordulnak a lakossági befektetők portfóliójában. Aki például életbiztosítási formában kíván megtakarítani, biztosan talál a kiválasztott szolgáltató kínálatában olyan eszközalapot, melyen keresztül a magyar államkötvények piacán szerezhet pozíciót. Éppen ezért a magyar kötvényekbe fektető alapok alkották az első kategóriát, ahol szemügyre vettük a múltbeli hozamokat.
Látható, hogy ebben a kategóriában meglehetősen szerencsétlen eredményeket hozott a vizsgált időszak: a kötvényalapok befektetőinek az utóbbi 6,5 évben jellemzően veszteséget kellett elkönyvelniük. Ennek elsődleges okozója a 2021. második félévében megindult általános kötvénypiaci leértékelődés volt.
Fontos, hogy jelen helyzetben nagy vétek lenne sietve megszabadulni a kötvényalapokban tartott befektetésektől. A fent bemutatott összefüggésnek köszönhetően a piaci hozamszintek mérséklődése a kötvényárfolyamok emelkedését vonja maga után. Jó hír, hogy Magyarországon már érezhetően elindult a piaci hozamok csökkenése, ennek a trendnek a következtében pedig belátható időn belül a kötvényárak rendeződésére is számíthatunk.
Pozitív, de infláció alatti hozamok a magyar részvényeknél
Ugyanebben az időszakban már szebb hozamokat tehettek zsebre a magyar részvényalapokra voksoló megtakarítók. Az alapok többsége elérte az 5%-os szintet, de a legjobb versenyzők az évi 7%-ot is megközelítették. Sajnos az infláció kivédésére ez sem volt maradéktalanul elegendő: a vizsgált időszakban évi 7,2%-os áremelkedést szenvedtek el a magyar megtakarítók. (Az Alfa – korábban Aegon – esetében magyar részvényalap hiányában közép-európai fókuszú eszközalapot tüntettünk fel az ábrán.)
Lepipálták az inflációt a globális részvények!
A legjobb teljesítményt egyértelműen a globális részvényalapok produkálták. Ebben a kategóriában olyan eszközalapok szerepelnek, melyek a fejlett világ részvénypiacaira (USA, Nyugat-Európa, Japán stb.) fektetnek be. Ebből következik, hogy az esetleges forintgyengülés a befektető számára kedvező hatású.
A vizsgált időszakban az euróval szemben pontosan 20%-ot gyengült a forint, ami évi 2,9%-os árfolyamváltozásnak felel meg. Hasonlóképpen a dollárral szemben 16,2%-ot romlott a magyar deviza, ez pedig évi 2,3%-os leértékelődést jelentett. A forintban nyilvántartott alapok esetében ez a tényező is hozzájárult a magas nyereségekhez.
Látható, hogy a globális részvényalapok kivétel nélkül lekörözték az inflációt. A kategória „sereghajtói” is 9% környékén hoztak, de nem volt ritka a 10-11%-os évesített hozam sem! Ezzel a tempóval akár meg is lehetett duplázni a kezdőtőkét, miközben a fogyasztói árak 6,5 év alatt ennél jóval kevésbé, összesen kb. 58%-kal nőttek. Elmondhatjuk tehát, hogy az életbiztosítások segítségével (és megfelelő portfólió kiválasztásával) a megtakarítók jelentős reálhozamot tehettek zsebre 2017. januárja és 2023. júniusa között.
Hogyan állítsam össze a saját portfóliómat?
A befektetési portfólió összeállításakor nem csak a várható hozamokra, hanem a saját kockázattűrő képességünkre is érdemes odafigyelni. A fenti adatokból is kiolvasható az a megállapítás, hogy hosszabb (különösen évtizedes) időtávon a részvények eszközosztálya képes lényegesen felülteljesíteni a kötvényekét. Ugyanakkor a részvénytúlsúlyos portfóliók kockázata is nagyobb, tehát esetükben átmenetileg komolyabb veszteségek is jelentkezhetnek. Jó példa erre a koronavírus-járvány kitörésének időszaka: 2020. tavaszán a fenti kötvényalapok szinte „mozdulatlanok” maradtak, míg a részvényalapok fájdalmas zuhanást produkáltak.
Emiatt egy részvénytúlsúlyos befektetés leginkább olyan élethelyzetben megfontolandó, amikor a megtakarító fiatalabb, azaz még bőven van ideje a pénz felhasználásáig. Aki viszont néhány év múlva betölti a nyugdíjkorhatárt, ő rendkívül nagy veszélynek tenné ki magát, ha túlnyomórészt részvényekben tartaná a megtakarított pénzét. Ilyen helyzetben inkább a kötvényportfóliók jelenthetik az optimális megoldást, alacsonyabb várható hozammal, de kevesebb meglepetéssel.
