Melyik befektetések nyújtják a legbiztosabb védelmet a magas inflációval szemben? Ebből a cikkből megtudhatod, milyen szempontok mentén érdemes választanod.
Az elmúlt néhány évben az infláció különösen nagy fejtörést okozott a hazai megtakarítóknak. A többség már letette a voksát valamelyik befektetés mellett, de sokan még mindig a rajtvonalon toporognak, és nem használják ki az elérhető lehetőségeket. Most körbejártuk, milyen befektetési időtávon hogyan lehet a leghatékonyabban védekezni a pénzromlás ellen.
Ne szépítsük: borzasztóan magas a magyar infláció
2021-től kezdődően az elmúlt évszázad egyik legbrutálisabb inflációs válsága alakult ki Magyarországon. Ha összesítve nézzük csak az utóbbi 2,5 év áremelkedését, a fogyasztói árak 38,7%-ot nőttek, de azon belül az élelmiszerek 63,2%-kal drágultak, az üzemanyagokat is magába foglaló termékcsoport pedig kereken 38%-kal lett drágább. Ezeket a számokat természetesen évesítve is szemlélhetjük: a fogyasztói árak a vizsgált időszakban évi 14,5%-kal emelkedtek, az élelmiszerárak évi 22,5%-kal, az egyéb termékek és üzemanyagok árai pedig évi 14,3%-kal lettek magasabbak.
A magyar infláció ráadásul Európában is egyedülállóan magas értéket mutat. Az uniós módszertan szerint hazánkban idén júniusban 19,9%-kal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbiaknál, míg a második legmagasabb inflációt Szlovákia produkálta 11,3%-kal, a 27 tagállam átlaga pedig mindössze 6,4% volt. Hosszabb távra visszatekintve is toronymagasan vezet Magyarország: 2015-höz képest mostanra összesen 60,6%-ot nőttek az áraink, a második legerősebb drágulást az észtek tapasztalhatták (51,3%), míg a 27 uniós tagországban ugyanez idő alatt átlagosan 26,7% volt a kumulált áremelkedés.
Hirdetés
Hirdetés
Ilyenkor a legnagyobb hiba nem befektetni
Ilyen körülmények között a legnagyobb öngól, amelyet befektetőként lőhetünk, ha készpénzben tartjuk a megtakarításainkat, hiszen ez esetben az infláció akadálytalanul roncsolja a pénzünk vásárlóértékét. Mégis azt olvashatjuk ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból, hogy a magyar háztartások átlagosan 1,5 millió forintnyi készpénzt, valamint további 2,4 millió forintnyi – alacsony kamatozású – bankbetétet tartanak. Megdöbbentő adat, hogy az idén reálisnak mondható 18%-os infláció következtében egy ekkora megtakarítás 12 hónap leforgása alatt csaknem 600 ezer forintot veszít a reálértékéből.
Mit tehetünk a rövid távú befektetéseinkkel?
A rövid távra – például 1 évre – elhelyezett befektetések kapcsán általában a biztonság az egyik legfőbb elvárás. Egy megtakarító ilyenkor jó eséllyel megelégszik az elérhető legalacsonyabb kockázatú befektetés hozamával, melyet a bankbetétek és az államkötvények biztosíthatnak számára.
Mostanra Magyarországon (számos okból kifolyólag) tartósan kialakult az a helyzet, hogy az állampapírokkal lényegesen magasabb kamatot lehet elérni, mint a hasonló kockázati szintet képviselő bankbetétekkel. Nem meglepő tehát, hogy idén különösen jelentős átcsoportosításnak lehettünk tanúi: 2023. első 5 hónapjában kb. 544 milliárd forinttal csökkentek a lakossági bankbetétek, míg ugyanez idő alatt a lakossági kézben tartott állampapír-állomány 1137 milliárd forinttal nőtt.
Kérdés, hogy a legnépszerűbb, inflációkövető állampapír vajon képes-e biztosítani a pénz vásárlóértékének megőrzését. Aki például a 2023-as évben 16%-os hozamra tett szert egy állampapír-befektetésével, de közben 18%-os inflációt tapasztalt, ő joggal érezheti azt, hogy reálértelemben pénzt veszített. Jó hír ugyanakkor, hogy a következő évben az inflációkövető állampapír kamata a feltételezett 18%-os inflációhoz fog igazodni, miközben az érzékelt drágulás minden bizonnyal jóval alacsonyabb lesz, így 2024-ben már fordulhat a kocka, és jelentős reálnyereségre számíthatnak a megtakarítók.
Visszatértek a lakástakarékok – de mit tudnak nyújtani?
Idén számos esemény fenekestül felforgatta a hazai megtakarítási piacot, ilyen volt többek között a népszerű lakástakarékok újbóli megjelenése két nagy bank kínálatában. Az újonnan kifejlesztett, középtávú megtakarítási programok sokban hasonlítanak a 2018-ban parkolópályára kerülő konstrukcióhoz: 4 és 8 év futamidejű szerződések közül lehet választani, és legfeljebb 30%-os kamatbónusz vagy prémium érhető el.
Egy ilyen jellegű megtakarítás jövedelmezőségét jól leírhatjuk az egységesített betéti kamatláb mutatóval (EBKM). Ez alapján mind a rövidebb (4 éves), mind a hosszabb (8 éves) futamidőre találhatunk 6% feletti éves megtérüléssel bíró változatot. Az első hónapok tapasztalatai alapján a befektetők arra voksolnak, hogy ez középtávon kedvező hozamnak minősülhet, és széles körben keresik a lakáscélú megtakarítási lehetőséget. Ugyanakkor fontos megjegyeznünk, hogy extrém magas infláció idején (azaz főként 2023-ban) ettől az alternatívától reálhozam még semmiképpen sem várható.
Hogyan lehet hosszú távon kivédeni az inflációt?
Habár a mostani helyzetben a kötvények meggyőző teljesítményt nyújtanak, a hosszú távú múltbeli adatokat vizsgálva az esetek nagy többségében alulmaradnak a részvények eszközosztályával szemben. Vegyük szemügyre például egy hazai szolgáltató két befektetési alapját, melyek 2011-től kezdődően már a befektetők rendelkezésére álltak. Az alapok stratégiája nagyon eltérő: az egyik észak-amerikai részvényekbe, a másik rövid lejáratú eurós kötvényekbe fektet.
Látható, hogy a különböző befektetési politika különböző eredményekhez is vezetett. A részvényalap a kiválasztott időszakban kb. 350%-kal (évi 12,4%-kal) emelkedett, de meglehetősen nagy kockázatot is hordozott magában, például a Covid-járvány kitörésekor kevesebb mint 1 hónap alatt elveszítette az értéke 26%-át. Ezzel szemben a kötvényalap jóval kevesebb, alig 50% (évi 3,3%) körüli hozamot termelt, de lényegesen kisebb kockázattal.
Érdemes tehát levonnunk azt a tanulságot, hogy a részvénytúlsúlyos befektetések rövid távon nagy bizonytalansággal járhatnak, de több évtizedes időintervallumon célszerű eszközzé válhatnak az infláció elleni küzdelemben. A kötvénybefektetések épp ellenkezőleg, rövid távon kifejezetten biztonságosnak mondhatók, de nem szabad meglepődni, ha a hozamuk az évek múlásával belesimul az infláció dinamikájába.
