Kíváncsi vagy, hány évesen szokás elkezdeni a nyugdíj-előtakarékosságot? Vagy mennyi pénzt érdemes félretenni havonta? Most bepillantást nyerhetsz a Bankmonitor exkluzív statisztikáiba!
A Bankmonitortól minden évben több ezer megtakarító kér közvetlen segítséget abban, hogy pénzügyileg megfelelően felkészülhessenek idős éveikre. Az általuk megfogalmazott igényekből képet kaphatunk az ezen a területen uralkodó trendekről, ezért érdemes időről időre áttekintenünk a rendelkezésre álló statisztikákat. Az itt bemutatott adatok egy több mint 6000 fős mintából származnak, amelyet a 2021-ben és 2022-ben hozzánk beérkezett érdeklődésekből vettünk.
Hány éves korban kezdjük a nyugdíj-előtakarékosságot?
A Bankmonitor nyugdíjkalkulátorának adataiból kiolvasható, hogy jellemzően milyen életkorban támad fel a magyarokban a nyugdíjcélú megtakarítások iránti érdeklődés. Megállapíthatjuk, hogy az emberek nagyjából harmada már 42 éves kora előtt tervezi elindítani a saját előtakarékosságát. A következő harmadba a 42 és 51 év közöttiek tartoznak, míg a legidősebb egyharmad csak 51 éves kora után lépne rá erre az útra. A pontos megoszlást az első ábra szemlélteti.
A kezdő életkornak kulcsfontosságú szerepe van a megtakarítási cél elérésének szempontjából. A kamatos kamat jótékony hatásának köszönhetően a korán ébredők már egészen kis összegű (10-15 ezer forintos) havi megtakarítás vállalásával is akár tízmillió forintos nagyságrendű tőkére tehetnek szert 65 éves koruk betöltéséig. Ezzel szemben mindazok, akik az 50-es éveik közepéig halogatják az előtakarékosságot, reálisan már csak a töredékére számíthatnak ennek az összegnek.
Éppen ezért a Bankmonitor szakértőinek álláspontja szerint a nyugdíjcélú megtakarítás optimális kezdési időpontja a 30-as évekre tehető. Ebből a szempontból még van tér a fejlődésre, hiszen az érdeklődők alig 23 százaléka a tartozik a legfeljebb 38 évesek csoportjába. A legnagyobb arányban a 46-52 évesek képviseltetik magukat, ők teszik ki az összes érdeklődő 26 százalékát.
Hirdetés
Hirdetés
Mennyi pénzt teszünk félre nyugdíjra?
A megtakarítók között a havonta félretenni kívánt összegeket illetően is nagy különbségek figyelhetők meg. Vannak, akik csak a minimáldíjat tervezik befizetni, de olyanok is előfordulnak, akik akár hatszámjegyű megtakarítást is megengedhetnek maguknak. Az érdeklődők 68 százaléka választott havi 10-29 ezer forint közötti befizetést, a legtehetősebb 18 százalék pedig legalább 50 ezer forintot tenne félre havonta. A részletes adatok a második ábrán láthatók.
Jó hír, hogy az újonnan érdeklődők lényegesen magasabb havi megtakarítást céloznak meg, mint ami a piacon jelenleg jellemző. A közelmúltban a NAV-tól kapott információink szerint a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek átlagos befizetése havi 20 400 forintra tehető, míg az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egy főre jutó havi megtakarítása 9700 forint volt 2020-ban. Ezzel szemben a Bankmonitornál kalkulálók átlagosan 28 400 forintot tennének félre havonta.
Mennyi pénzük lesz a megtakarítóknak idős korukra?
Egy nyugdíjcélú megtakarítás eredményességét három fő tényező határozza meg: a futamidő, a befizetések mértéke és az elért reálhozam. A futamidőt mindenki esetében könnyedén kiszámíthatjuk a megadott életkorból, a tervezett befizetés mértéke szintén rendelkezésre áll, valamint a hosszú távú szektorszintű tapasztalatok alapján feltételezhetjük, hogy a megtakarítók évi 3 százalékos reálhozamot tudnak majd elérni. Ezáltal becslést készíthetünk arra, hogy várhatóan mekkora egyenleg lesz a számlájukon, mire betöltik a 65 éves életkort. Az alábbi összegek mai értéken értendők.
Látható, hogy 65 éves korukra nagy egyenlőtlenségek fognak kialakulni a megtakarítók között. Ha szeretnénk négy egyenlő létszámú csoportra osztani őket, akkor a következő eredményeket kapjuk:
- 1/4 részüknek lesz 4,2 millió forintnál kevesebb megtakarítása,
- 1/4 részüknek 4,2 – 7,9 millió forintja,
- 1/4 részüknek 7,9 – 14 millió forintja,
- 1/4 részüknek pedig 14 millió forintnál több pénze lesz.
A teljes sokaságot tekintve az átlagos lejárati egyenleg várhatóan 11 millió forint körül lesz, de a medián is csaknem 8 millió forintra rúghat. Összehasonlításképpen: a Magyar Nemzeti Bank közzétételeiből kiolvashatjuk, hogy a 60 évnél idősebb önkéntes nyugdíjpénztári tagok ma átlagosan 2,6 millió forintos számlaegyenleggel rendelkeznek.
Sokan tűzik ki azt az ambiciózus (de nem irreális) célt, hogy az állami nyugdíjukon felül 100 ezer forint privát nyugdíjkiegészítést biztosítsanak önmaguk számára. Ehhez nagyságrendileg 24 millió forintnyi vagyont kell felhalmozniuk, mire elérik a nyugdíjkorhatárt. Becslésünk szerint a megtakarítók 9 százaléka számíthat arra, hogy mai értéken legalább 24 millió forint lesz a számláján a nyugdíjba vonulás idején.
Ha jó nyugdíjat szeretnél, most kell cselekedned!
A magyar állami nyugdíjrendszer egyetlen lábon áll: foglalkoztatói nyugdíjpillér gyakorlatilag nem létezik, a saját megtakarításokkal feltőkésített pillér pedig lényegesen gyengébb, mint más európai országokban. Ez azt jelenti, hogy az idősek teljesen ki vannak szolgáltatva az állami nyugdíjnak. A társadalom fokozatos elöregedése miatt pedig arra kell számítanunk, hogy a nyugdíjkassza pénzügyi egyensúlyának megőrzése érdekében előbb-utóbb emelkedni fog a nyugdíjkorhatár.
Aki szeretné bebiztosítani az időskori anyagi helyzetét, ő ezt a legkönnyebben a nyugdíj-előtakarékosság eszközével teheti meg. A jó nyugdíjhoz elengedhetetlen, hogy ne csak az állami ellátásra hagyatkozzunk, hanem rendelkezzünk több bevételi forrással. További előny, hogy a nyugdíjcélra megtakarítók évi 20%-os állami támogatásban (személyi jövedelemadó-visszatérítésben) is részesülhetnek. Ez a lehetőség akár több millió forintnyi nyereséget jelenthet a teljes futamidő során, ezért nem érdemes elszalasztani!
Használd a Bankmonitor kalkulátorát, és lépj rá az öngondoskodás útjára!
