Mind a mennyiség, mind az átlagérték tekintetében nőttek a lakáshitelek mutatói 2018 első felében. A számok masszív növekedést mutatnak mindegyik szegmensben, de kétségtelenül a használt lakások vásárlására fordítjuk a legtöbb hitelpénzt. Betudható ez annak is, hogy az új lakások építtetői nem igazán erőltetik meg magukat, hiszen a vevők már a tervezőasztalról elviszik a kínálat nagy részét. Épp ezért az árak tovább emelkednek, miközben a kínálat bővülése még mindig várat magára. De mit csináljon a vásárló, ha lakásra van szüksége? Nyilván, más alternatíva híján vagy egy bérleménybe, vagy lakáshitelbe „menekül”.
Most nem egyszerű a lakhatás megoldása, hiszen az albérletek árai és az ingatlanárak is a mindenkori csúcson állnak. Ezzel szemben a lakáshitelek kamatai a mindenkori minimumuk közelében tartózkodnak, ami némi megkönnyebbülést jelenthet ebben a nehéz helyzetben. A magasan álló lakásárak és az alacsony hitelkamatok eredőjeként nem csoda, hogy egyre több lakáshitel kerül folyósításra. Az alábbi ábráról szembetűnőek a mennyiségek:
Használt lakás vásárlásra több alkalommal folyósítottak lakáshitelt, mint a másik 5 hitelcélra együttesen. A hitelkiváltások mennyisége nagy kívánnivalót hagy maga után. Pedig, ha valamikor, akkor éppen 2018 első felében volt érdemes a korábban felvett rosszabb feltételekkel rendelkező lakáshiteleket jobb feltételűekkel kiváltanunk. Az új lakások vásárlására folyósított lakáshitelek darabszáma még bőven hagy kívánnivalót maga után, hiszen a használt lakások vásárlására folyósított hitelek nyolcadának megfelelő mennyiséget tudhat a magáénak. Ebből is látszik, hogy aránylag kevés új lakás épül (bár a sok készpénzes vásárló miatt nem csak a hitelfolyósításokból érdemes kiindulnunk), és a kis kínálat következtében ezeket az építési vállalkozók alaposan túl tudják árazni. Azt azonban nehéz lenne kimagyarázni, hogy a lakások korszerűsítésére és bővítésére többször folyósítottak hitelt, mint külön-külön az építkezésekre vagy új lakások vásárlására. A mennyiségek áttekintése után, most nézzük meg, hogy mekkora összegeket folyósítottak a különböző hitelcélokra:
A fenti 2 ábra alapján elég nyilvánvaló, hogy egy új lakás vásárlására átlagosan nagyobb hitelösszeg jutott, mint az építkezésre felvett esetekben. Az 1. ábrán látható, hogy az építkezésekre folyósított lakáshitelek száma több mint 1,5-szerese az új lakások vásárlására kapott lakáshitelek számánál. A 2. ábrán pedig azt láthatjuk, hogy az új lakások vásárlására helyeztek ki több mint 1,5-szer annyi lakáshitelt, mint az építkezések finanszírozására. Tehát a 2. ábrán épp más adatot láthatunk, mint amit az 1. ábrán látott mennyiségekhez képest feltételezhetnénk. Ennek két alapvető oka lehet: 1., az építési telket jellemzően önerőből vagy személyi kölcsönből veszik meg a vásárlók, épp ezért a lakáshitelek folyósítási állományában nem szerepelnek; 2., a házakat sokkal olcsóbb felépíteni, mint amennyiért az ingatlanfejlesztők az új építésű lakásokat eladják. Azt is láthatjuk, hogy a használt lakások vásárlására folyósított lakáshitel állomány többszörösen meghaladja a többi hitelcélra kapott összegekét. Az ábra alapján is egyértelmű, hogy lenne mit fejleszteni az emberek hitelkiváltással kapcsolatos álláspontján. Sok pénz spórolható meg ugyanis, ha a korábban felvett, drága hiteleinket egy olcsóbb hitellel váltjuk ki.
Ha kíváncsi vagy, hogy melyik banknál érdemes lakáshitelt felvenned, nézd meg a részletes lakáshitel kalkulátorunkat, vagy az alábbi egyszerűsített kalkulátort!