Az elmúlt évben egyértelműen megfigyelhető volt, hogy egyre több hazai vállalkozás finanszírozta fejlesztéseit devizahitelből. Ennek egyik oka a jelentős kamatkülönbség volt. Időközben azonban a devizahitelek kamata is érdemben emelkedett. Megéri még euróban hitelt felvenni? Kiszámoltuk!
Mindeközben a kedvezményes forinthitelek a Széchenyi Kártya Program keretében évi fix 5 százalékos kamattal igényelhetőek. (Piaci alapon ennél persze jóval magasabban, durván a kétszámjegyű tartományban járnak a kamatszintek.) Logikusan merül fel a kérdés, hogy ilyen helyzetben melyiket érdemes választani.
Ha csak a kamatszinteken vizsgálnánk azt feltételezhetnénk, hogy a kedvezményes forinthitel a jó döntés – messze nem ilyen egyszerű azonban a kérdésre a válasz. Azt ugyanis, hogy mikor és milyen devizában érdemes egy vállalkozásnak hitelt felvennie a hitel felvételekor érvényes kamat mellett számos egyéb tényező is befolyásolja.
Hirdetés
Hirdetés
Mely cégek kaphatnak euróhitelt és mikor érdemes ezzel a lehetőséggel élni?
A helyzet megértéséhez közelítsünk egy kicsit távolabbról a kérdéshez. Az jórészt ismert, hogy egy kimutatásait forintban vezető hazai vállalkozás devizahitelt akkor vehet fel, ha természetes fedezettséggel rendelkezik. Magyarán a hitel devizanemében legalább akkora árbevétele keletkezik a társaságnak, ami – kis ráhagyással – elegendő a felvett hitel adósságszolgáltára, azaz a tőke és kamatfizetési kötelezettségeinek fedezésére.
Ahhoz, hogy arra a kérdésre is válaszoljunk, mikor érdemes ezzel a lehetőséggel élni több tényezőt is figyelembe kell azonban venni. Ezek
- a jelenlegi forint, illetve eurokamat
- a kamatok alakulásával összefüggő várakozások
- a tranzakciókhoz kapcsolódó devizakonverziók költségei
- a konverziós költségek alakulásával összefüggő kockázatok
Azt, hogy az egyes tényezők milyen hatást gyakorolhatnak az igénybe vett finanszírozás költségeire nézzük meg egy konkrét példán. Tételezzük fel, hogy egy vállalkozás 500 ezer eurót vagy – 380 forintos forintárfolyam mellett – 190 millió forint hitelt szeret felvenni 5 évre. Erre az összegre jelenleg változó kamatozású eurohitel 1 havi Euribor plusz 3 százalékos kamatfelárral már kaphat a cég. A Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ kamata ugyanakkor évi fix 5 százalék a teljes futamidő alatt. (A hiteleknek lehetnek egyéb banki költségei is, ezek figyelembevételétől azonban most eltekintünk.)
Kamatköltségek alakulása
A 190 millió forint Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ után 5 évre a teljes kamatköltség az 5 százalékos kamattal valamivel több mint 25 millió forint. Az 500 ezer eurós devizahitel változó kamatozású, így csak az induló kamat számítható ki pontosan: az 1 hónapos Eruibor plusz 3 százalék kamatfelár mellett ez jelenleg 6,45 százalék. Ha feltételezzük, hogy a következő öt évben ez a kamat marad, akkor az öt év alatt a vállalkozás 96 ezer euró kamatköltséggel kell, hogy számoljon. Ez 380 forintos euróval számolva több mint 36 millió forint – jóval több mint a forinthitel után kifizetett kamat.
A példában szereplő euróhitel azonban változó kamatozású, így azt is érdemes már a hitel felvételekor megbecsülni, hogy a futamidő alatt várhatóan hogyan alakulhat a hitel kamata.
A jelenlegi prognózisok alapján a példában szereplő vállalkozás hitelére vonatkozóan reális lehet az a forgatókönyv, amely szerint a kamat az öt éves futamidő alatt folyamatosan csökken. Ha azzal számolunk, hogy 2023-ban a 6,45 százalékos induló kamattal felvett hitel kamata 2024-ben 5,45, 2025-ben 4,45 százalékra csökken, majd a futamidő végéig nagyjából ezen a szinten marad, akkor a teljes futamidő alatt a cég által kifizetett kamatköltség 80 ezer euróra mérséklődik, amely a 380 forintos euróval számolva nagyjából 30 millió forintnak felel meg.
A kamatköltség alapján tehát még az eurókamatok várható csökkenése mellett is a kedvezményes forinthitel felvétele felé billenti mérleg nyelvét. Messze nem biztos, hogy ez a jó döntés. A példában ugyanis mindeddig nem vettük figyelembe az euróárfolyam esetleges változását, amely nagyon széles tartományban mozog. Igazán nagyot bukni vagy nyerni a jó döntésen épp ezen a területen lehet.
A devizakonverzió és az árfolyamváltozások hatása a hitel költségeire
A devizaváltás az egyik legköltségesebb banki tranzakció. Nem csak a konverzós költségekkel, hanem az árfolyamkockázatokkal is számolni kell azonban abban az esetben, ha valamilyen kötelezettséget más devizában kell teljesítenie egy cégnek, mint amiben az annak teljesítését szolgáló forrás rendelkezésre áll.
Egy beruházás megtervezésénél mindig törekedni kell a felesleges devizakonverziók elkerülésére. Ha a példánkban szereplő vállalkozásnak egy modern gép beszerzésére igényli az 500 ezer eurós vagy 190 millió forintos hitelt, akkor az ügylettel összefüggő várható költségek között számba kell vennie ezeket is. Ha gépet euróban kell kifizetnie, akkor eurohitel esetén konverziós költséggel nem kell számolnia. Ha forinthitelt vesz fel, akkor számba kell venni a konverziós költséget is, ami mellett annak kockázatát is futja a cég, hogy az euró árfolyama az átváltáskor esetlegesen nem a számára kedvező szinten lesz.
A konverziós költségek már a gép beszerzésekor több százezer forintra rúghatnak. Ha pedig az euró árfolyama a vásárláskor 390 forinton áll (az eddig kalkulált 380 forint helyett) már az ügylet lebonyolításakor (konverziós költségek nélkül) 5 millió forintot bukik a cég azon, hogy nem a vásárlás devizanemében vette fel a hitelt. (Tény, ha az árfolyam a cég szempontjából kedvező irányba mozdul, ugyanennyit nyerhet is.)
Tehát már a felvett hitel elköltésekor megmutatkozik, hogy a devizakonverzió önmagában akkora költségkülönbözetet jelenthet, ami a kamatokból eredő megtakarítást elviszi. Ezen túlmenően a forint jelenlegi árfolyam-ingadozásai mellett folyamatosan nagy kockázatot jelent az esetleges árfolyamveszteség.
Tény az árfolyamok változásán a vállalkozás nyerhet és veszíthet is. Az kockázat azonban – összefüggésben azzal, hogy a euróárfolyam akár néhány hetes (időnként napos) időtávon belül 15-20 forintot mozoghat – óriási, ezt a stabil működés biztosítása mellett még olyan vállalkozásoknak sem indokolt bevállalni, amelyek számottevő szabad pénzeszközzel rendelkeznek ezek kezeléséhez.
Akkor most az euró vagy a forinthitel a jó választás?
A fentebbiek alapján egyértelműen látszik, arról, hogy a vállalkozásunknak forint vagy eurohitelt érdemes felvenni messze nem csak a kamatok összehasonlítása alapján érdemes mérlegelni. Egy fejlesztés finanszírozását épp olyan alaposan célszerű megtervezni, mint azt a folyamatot, ahogy egy új gépet bekapcsoljuk vállalkozásunk termelési rendszerébe. Ahogy a műszaki tervezés és megtérülési számítások során figyelembe veszünk minden elemet (az alacsonyabb alapanyag- és energiafelhasználástól, a kevesebb selejten keresztül, a nagyobb hatékonyságon át, a szélesebb termékválaszték lehetőségéig) úgy a beruházás finanszírozásának megtervezésekor is figyelni kell a kamat mellett, az árfolyamváltás költségeivel és kockázataival, de még azzal is számolni kell, hogy mikor, milyen ütemezésben lesz szükség a pénzre, és a törlesztéseket is hozzá kell igazítani a bevételekhez. (A témáról bővebben korábbi cikkünkben írtunk.)
Egy beruházásnál már a tervezéskor célszerű lehet finanszírozási szakértőt bevonni. Ezzel a lépéssel egy vállalkozás adott esetben legalább annyit takaríthat meg, mint a körültekintő üzleti döntések révén. Ha kérdésed lenne vagy segítségre van szükséged, keresd bizalommal a Bankmonitor szakértőit.
