A magyarországi lakások drágultak az elmúlt négy évben a legnagyobb mértékben a EU-n belül, ugyanis nominálisan 62,6 százalékos volt az átlagos drágulás. Hozzá kell azonban tenni, hogy a dinamika idén már jelentősen lassult, legalábbis a KSH adatai szerint az első negyedévhez képest mindössze 0,3 százalékos volt az áremelkedés országosan.
Az átlag természetesen mindig torzít, és különösen igaz ez az ingatlanpiacra, ahol nagy szerepe van az ingatlan típusának és elhelyezkedésének. Budapesten például 2015 óta 88 százalékos volt a átlagos drágulás, míg a megyeszékhelyeken 70 százalékos, a városokban 39 százalékos, a községekben pedig 23 százalékos volt ugyanez.
Ha a 2019-es árakat az egy évvel korábbiakkal hasonlítjuk össze, akkor is jelentős eltéréseket láthatunk a különböző településtípusok esetében. Budapesten 2019. első felében például 32,7 millió forintba került egy átlagos lakás, ami a 2018-es 29,5 millió forinthoz képest 11 százalékos drágulás. Ennél is nagyobb mértékű, 14 százalékos volt ugyanakkor a megyeszékhelyeken az áremelkedés, miközben a városokban 5 százalékkal nőttel csak az árak, a községekben pedig 2,5 százalékos csökkenést láthatunk.
Az sem mindegy természetesen, hogy milyen ingatlan típusról van szó, ugyanis a családi házak, a tégla lakások és a panelek ára nagyon különbözőképpen mozgott. 2019. I-II. negyedévében 636 ezer Ft volt a budapesti tégla lakások átlagos négyzetméterára, ami 17 százalékos drágulás 2018-hoz képest, ám a panelek 20%-os drágulása ezt is képes volt felülmúlni (508 ezer Ft/nm). A fővárosi családi házak ugyanakkor „csak” 11%-kal drágultak , így ezek átlagos négyzetméterára jelenleg 450 ezer Ft.
A dráguló lakások vásárlói milliókat spórolhatnak a számukra legkedvezőbb lakáshitel kiválasztásával, amihez nagy segítséget nyújt a 14 bank ajánlatait összehasonlító Bankmonitor Lakáshitel Kalkulátor.
